ayahuascareality

Márton Attila a PannonInipi(www.inipi.wicca.hu/etikett.html) vezetője jelezte, hogy hamarosan fognak inipi, azaz izzasztókunyhó szertartást csinálni. Pontos időpont még nincsen, szerveződnek a dologk technikai feltételei, de hamarosan lehet rá számítani. Lehetőség természetesen korlátozott számban van, ezért érdemes vele felvenni a kapcsolatot, akár megemlítve az itt olvasottakat is, hogy tudja hova rakni a jelentkezést!:) Ugyanis ez még nincs kinn az oldalukon, de engedélyt kaptam tőle írni róla előzetesen. Természetesen amikor pontos időpont is lesz(nem sokára), akkor újra jelzem a dologkat.

Többet erről a sezrtartásról én se tudnék mondani, mint ami az oldalukon fenn van, én magam egy alkalommal vettem eddig ilyenen részt, az fantasztikus volt. Nem mellékes tény egyébként, hogy a bennszülöttek több más hatás mellett a tisztítási potenciálja előtt alkalmazzák több más, nagyobb lélegzetű szertartás előkészületeként. A tisztítást most nem fizikailag értem, nyilván, persze az is jelen van. Hilario mesélt olyan ayahuasca ceremóniáról, ami látomáskereséssel kezdődik, amire pedig izzasztókunyhóval készülnek, szóval senki ne gondolja, hogy ez valami "távoli rokon". Az sem elhanyagolható, hogy ezzel az egész szellemiséggel egy nagyszerű ismerkedési lehetőség, kiindulópont lehet ez a dolog. És hangsúlyozom: jó felkészülés, akár egy otthoni ayahuascázásra, akár ayahuasca szertartásra is. Ezutóbbi alatt a sámán jelenlétét, és a "szakrális mezőt" értem, amit néha kényszerből, néha felületességből elhagyunk.

Másrészt pedig: igen, ez reklám. Szeretném minél több emberrel megismertetni ezt a dolgot, ezért csak nem köveznek meg, és remélem ezáltal Attiláéknak is sikerük kicsit segítenem a tevékenységeik után kutatókkal találkozni, kapcsolatba kerülni.

Ez nem egy annyira megfogható racionális téma, de szerintem elég fontos dolog. Így hát az utóbbi idők obektívebbnek szánt vonala mellé most beillesztek egy "szokásosan" Hanaurás, szubjektív elmélkedést.

Azért is említem ezt, mert ez kezdettől fogva fontos a számomra. Érzelmekről lehet egy ideig írni, és ezek is fontosak, nem véletlenül közlök élménybeszámolókat, és ehhez kötődő dolgokat, de nem akarok csak ilyen alapon működni-ebben sem.

Sok fontos dolog van, ami "komollyá" teszi ezt az egészet, eleve ott van, számomra legelső és legfontosabb elemként a sámáni kultúra az ayahuasca "mögé téve", aztán transzperszonális szempontok, lásd pl Terrence McKenna, biokémiai dolgok(hülyeségeket nem akarok írni, úgyhogy ez a része nem mostanában lesz fejtegetve:), farmakológia, szóval van bőven olyan eleme ennek az egésznek ami a földön tartja az egyébként könnyen álmodozásba fulladó sztorit.

A mai, cseppet sem objektív:) és körbe zárható téma ami az eszembe jutott, az a bizalom.

Mi történik például, amikor félni kezd az ember módosult tudatállapotban? Meginog a bizalma. És pont. Ez ilyen egyszerű. Aztán a gyakorlatban mégse. Ezért egy csoda az a kép amit asszem tegnap tettem be. Annak a bennszülöttnek bizalom van a szemébe, ehhez nem kell nagy pszichológusnak lenni.

Nagyon sok videó került fel a jútub és társai oldalakra, amik nagy arányban nem a besnnszülöttek rituáléját hivatottak bemutatni, hanem fehérek élményeit akik elmentek oda tanulni. Na mindegy, ez most nem olyan lényeges. Szóval látni nagy bazmegeket ezeken a felvételeken is, sikoltozó emberek, nagy rángások, stb, és ezt nem tanácsos alábecsülni, ezek nem őrültek, csak egyszerűen megijedtek egy ponton. Tök mindegy, hogy miért. És bennszülöttek leírásaiból is kitűnik akár az ayahuascával, akár más hasonló szakramentumokkal kapcsolatban, hogy nagyon szenvednek időnként. Nem mindig, néha könnyebb, és szebb is, de főleg az ayahuascánál nem ez a jellemző. És ezzel nincs is gond. Ha most nagyon idiótán akarok fogalmazni akkor azt mondom, hogy higgadtan is lehet szenvedni!:)

De tényleg.

A fizikai és mentális nehézségek szorosan a gyógyításhoz kapcsolódó dologk, ezt ne felejsük el! Nem KIZÁRÓLAGOSAN a kemény dologk azok, amik miatt működik a folyamat(más szóval nem törvényszerű szenvedni), de nehezen kerülhető el. Azt is többnyire akkor ha nem is akarja az ember elkerülni. Van ilyen is.

Ez egy másik téma, amiről talán még beszélünk: a gyógyulás "árakánt" mondható fizikai és pszichés nehézségekről, ami egy nagy rákfenéje ennek a gyógyításnak.

(Csak halkan mondom, tipikusan nyugati dolog, amikor ezeket a nehézségeket próbáljuk kikerülni, és boldogok vagyunk ha nem hányunk, vagy ha olyan felszabadult-félék vagyunk. Még halkabban kérdezem: akkor hol van a gyógyulás? A válasz olyan halk, hogy nem is hallani. De szerintem mindenki érti!:))

A bizalom számomra még csak nem is egy őrületmély, ultraspirituális dolog(ebbe a szférába a magunk nyugati eszközeivel egyébként is nagyon-nagyon ritkán tudunk besunnyogni), hanem mondhatni hétköznapi "pszichológia".

Olyan gyakran hallani akár az ayahuascával, akár más tanító entitásokkal kapcsolatban, hogy akkor kezdi rosszul érezni magát az ember, ha "ki akar jönni belőle". Ez a fajta kiszolgáltatottnak is mondható tudatállapot kontrollvesztéssel jár, ezért nehéz nekünk belemerülni. Erősek akarunk lenni. Ami egy normális dolog, ez szükséges az élethez. De ki fog tanítani bennünket, ha még mindig ott csahol az elménk a fülünkbe? És ha tanít is valaki, hogy fogom meghallani a saját hangomtól? És ha hallok valamit, hogy fogom normálisan értelmezni/értékelni?

Hát ennek van eg borzalmasan nehéz, és egyszer s mindenkor nagyon egyszerű módja:

Félretesszük magunkat.

És EZ az a dolog ami miatt ijesztő más állapotban feladni a kontrollt. Erről majd még beszélünk többet is, most csak egy beszélgetés jut eszembe Frecska Edével a legutóbbi fórumtalálkozón, ahol erről több szó is esett. Edét nem kell bemutassam senkinek. Egy zseni. És nem csak egy zseni, mert nem csak beszél dologkról, hanem éli is azokat. Ordít róla, mondhatni, pedig nem az a fajta önmagát futtató valaki. Egy barátom úgy jellemezte: félre tudja tenni az egóját.

Na ez a misztika!

Na és ezen a bizonyos beszélgetésen mondotta ő, hogy a félelem a kontrollvesztéstől, az egóhaláltól(amit azért házi körülmények között nem olyan egyszerű összetákolni), az mind-mind ebből a félreértésből adódnak, ugyanis az ember nem feladja az irányítást, hanem átadja. Nem véletlen, hogy az indiánok hamarabb mennek látomáskeresésre, mint sem hogy elkezdődne az intenzívebb ayahuasca kezelésük. (Pedig már a pár napos csecsemők is kapnak pár cseppet, de a víziókeresésig ez nem egy nagyon jelentős "vonal") Ők tudják mennyire fontos dolog megtalálni az erőállatukat, amit többnyire komoly aszkézissel visznek véghez. Azaz nem az van, hogy ayahuascát isznak és akkor majd csak megnyilvánul valami, és ami kép először beugrik az lesz az. Ennél azért nehezebb!:)

Szóval ebben a megváltozott, és sok szempontból kiszolgáltatott állapotban a gyógyulni vágyó átadja a kontrollt, jó esetben. Többé (legalább is a gyógyító szertartás ideje alatt) nem akar irányítani, nem akar erős lenni, nem akarja megvédeni magát, átadja a kontrollt. Az erőállatnak, védőszentnek, vagy pedig kultúránként változó megközelítés szerinti megnevezéssel illetett védő entitásnak, netán tulajodon szuperegójának, a szertartás vezetőjének....

...és akkor fel sem merül az, hogy félresiklik az ember. Néha szóba kerül, ez a bad trip téma, ami előfordul az ayahuasca esetében is, a fentebb említett okokból. Bizalmatlanság. Most a bad trip alatt(de ronda és félrevezető egy kifejezés) azt értem amikor fél, retteg az ember, és rosszul sül el a gyógyulásra szánt alkalom. Azért is írom, mert ha a bad trip alatt azt értjük, hogy nagyon szenved az ember az igazság súlya alatt, akkor valójában a bad trip a jó trip, és nem az amikor fenn  a hegytetőn az ember boldog. De ez megint egy más téma.

Szóval a felkészülés, mint -szerencsére- egyik leggyakrabban felmerülő téma, az szerintem, és hangsúlyozom: szerintem legfőképpen a bizalom kialakításából áll, ami nem fog úgy működni mint a sültgalamb, és nem is "Közben" szerzi meg az ember. Vagy van és úgy lát hozzá a maga gyógyulásához, vagy nincs és akkor pörög az oroszrulett. Bizalom aztán mindenkinek máshonnét jön, erről hülyeség lenne itt okoskodjak, vagy megpróbálni recepteket adni, úgyse menne.

Azt viszont elmondom, hogy nekem mi segített: először is amennyit tudtam, annyit olvastam a dolog után, mindent amit csak találtam, hogy egyáltalán tudjam hova tenni az egészet, mondhatni próbáljak valami "Kozmológia-hidat" barkácsolni, legalább alkalmilag. Átgondoltam mit is akarok, hogy működik, legalább a leírások szerint ez az egész, hogy biztonságban érezhessem magamat.

És hogy mindig így sikerül-e?

A fenéket. Én is "estem már bele" az egészbe, komoly de közel sem elegendő felkészüléssel, és előfordult, hogy nagyon harcoltam az egómért. Azért a dologért ami végül is az útba áll ilynekor. Sokszor féltem is, van amikor egyszerűen azért mert annyira kemény volt az egész, van amikor pedig megtesztelődött a bizalmam, ami a testi/lelki nehézségek hatására, ha csak kicsit is, de megingott. Szóval nem én vagyok Óz a nagy varázsló, de ha már pórul jártam dologkkal, nyertem-vesztettem dologkkal, akkor gondoltam közzéadom ezeket a dologkat is, hátha valaki hasznosnak vagy érdekesnek találja a maga útján.

Szerintem ez a kép semmilyen kommentárt nem igényel. Ha majd növények, és a bennük lakozó szellem, illetve az egész mögötti dolgok tiszteletéről akarok valamit megtudni, megnézem újra ezt a gyönyörű képet. Persze, botanikai érdekességnek sem rossz, az ayahuasca gyógyfőzet legfontosabb alkotóelemének a b.caapi-nak ez a hihetetlen méretű megnyilvánulása, és belemagyarázni se akarok semmit, csak rá kell nézni a képre, meg ennek az embernek az arcára. Rá van írva minden. Minden. Mellesleg a kép engem az első felocsúdás után (igen, nagyon mellbevágott) az Avatar című filmre emlékeztetett, illetve a filmben az asszem tudás fájának nevezet entitásnak az ottani bennszülöttekel való kapcsolatára.

Hát, ez az a kép amit érdemes többször megnézni.

A fenti címben említett kérdésről már jelent meg néhány saját, illetve máshonnan idézett írás(főleg ezek, lévén, hogy ez a magyar vonal nem annyira ismerős (még) a számomra), ez most ismét ezt a vonulatot folytatja. Amikor rátaláltam természetes volt, hogy itt a helye, remélem Ti is érdekesnek találjátok!

Nekem nagyon tetszett!

Az ősmagyarok vallása, a kereszténység előtti hitvilág nagyrészt ismeretlen, egységet nem alkotó mozaikokban maradt fenn. Theophülaktosz Szimokattész (Kr. u. 575-630?) írja az Oikumeniké hisztoriában, hogy a „turkoknak papjai vannak”; nevüket – a táltost – régi nyelvünk „őseink bölcsei és papjai” jelentésben megtartotta.

A korai egyistenhitű vallás és eleink világképe a magyar nép mentalitásában még ma is él, töredékei megkereshetők a néphit, a népmese, a népdal és a népszokások körében. Újabban – egy szerencsétlenül megfogalmazott és félreérthető magyar püspökkari körlevél okán – egyre gyakrabban kerül szóba eleink Szent István előtti vallása. A témát sok szakember is egyszerűen a samanizmus tárgykörébe utalja, ami felületesség.

Táltosaink sajátos hagyományokat gyakorló emberek voltak, akik nem hasonlíthatók Európa pogány népeinek sámánjaihoz, varázslóihoz. A magyarság táltosainál azonos szerepet játszott a kiválasztottság és a szakmabeli ismeretek tudatos megszerzése. A tudományok és a nép nevelése a táltosok kezében volt, őket tartották áldozatok és könyörgések által közbenjáróiknak az Egy Istennél. Nem tépett farkasbőrbe öltözve, dobolva, fejükön szibériai agancsokat viselve, nem révülve és földöntúli lényekkel viaskodva látták el feladatukat, hanem munkájukat és hivatásukat; mai értelemben leginkább vezetők tanácsadóinak és gyógyító embereinek lehetne nevezni őket.

Egy ízben Kan Loában tartózkodtunk a sárga ujgurok vezetőinél, amikor jugar barátaink közölték, hogy van egy betegük, és hamarosan megérkezik a gyógyító emberük – a táltosuk. Hamarosan jött egy szerény, alacsony termetű, farmernadrágba és csíkos, rövid ujjú ingbe öltözött férfi, akinek első útja a jurtában lévő tűzhöz vezetett, majd elfordulva valamit cselekedett.

Odament a beteghez, fülét, megtapogatva, tüdejét, szívét meghallgatva, hasát megnyomogatva halálpontos diagnózist adott. Kis nemeztáskájából kivett gyógyfüveket (mindig 77 félét hordanak magukkal), adott belőle a betegnek, majd ott ült még legalább fél órát az ágya mellett. Amikor mindezt befejezte, megkérdeztem tőle, hogyan gyógyít? Elmondta a titkait. Először pontos diagnózist ad azzal, hogy beleéli magát a beteg helyzetébe. Ha az illető valóban beteg, meg kell gyógyítani, tehát ad neki gyógyszert. Azért ült hosszasan a beteg mellett, hogy akaratát át tudja adni, a páciens akarjon meggyógyulni. Megérkezésekor azért ment először a tűzhöz, hogy egy vörösen izzó kiskanalat nyelvéhez érintsen, mondván: csak akkor van elég erő benne, ha a tűz nem égeti meg a nyelvét. Ez a hármas gyógymód a fejlett mai orvosi gyakorlatnak is megfelelő.

Badiny Jós Ferencnél olvassuk a következőket: „Ősi hitvilágunk papjai azonosak a jogur kamokkal, de ezek nem sámánok. Lehet, hogy az elmúlt 1500 év alatt már elfelejtették ősi hitünk egy részét is, és tudásuk beszűkült, de a gyógyítást ma is végző tudós és a varázslatot végző sámán között óriási a különbség… A mágus vagy táltos működésének alapja nemcsak hitbéli. Nemcsak az Isten ismérve, hanem beletartozik a tudás és a másikról való gondoskodás, tehát a gyógyítás; a természeti erők felismerése és használata…”

„Az a felfogásunk – írja László Gyula – hogy a sámánhitben nagy szerepet játszik a különböző mérgező anyagok által felidézett látomásvilág, de ilyenféle nyomokat táltosainknál nem találunk. Ők különös adottságú, nagy műveltségű egyének, a fejedelmi udvarokban nagy méltóságra is juthattak (mint az avar Bokolabra). Táltosaink ismerték a gyógyfüveket, és hasznos tanácsokkal szolgáltak az uralkodóknak, de a betegeknek is, de a táltos sohasem volt a világnézet vagy az egészséges hit megtestesítője.”

Történelmünk fontos rendezőelve a táltoshagyomány, amit a mai történetírás nem vesz figyelembe, az idetartozó krónikás forrásokat ellehetetlenítik, mert nem tudnak mit kezdeni velük. Pedig a csodaszarvasmonda, a turulmonda, a Szent László mondakör mind ebbe a témakörbe tartozik. Nem lehet azt mondani, hogy a táltos őseink papja, hiszen népünk emlékezete a táltos rendbe valónak tekinti az összes Árpád-házi királyunkat, sőt királyaink javarészét Mátyás haláláig, pedig ők keresztények voltak. Itt van a lényeges különbség a táltos és a sámán között. Míg a sámán egy kis lélekszámú nép, törzs gyógyító embere, a táltos lehet egy európai birodalom keresztény királya is.

Honfoglaló őseink táltosainak, mint a törzs legszűkebb vezetőrétegéhez szorosan hozzátartozóknak, módjukban állt más kultúrák vallásaiból, papjainak tudásából a lehető legtöbbet eltanulva magukévá tenni.

forrás: stud-theol.blogspot.com/2010/01/taltos-vagy-saman-demokrata.html

Citrom segítségével sikerült egy újabb érdekes cikket begépelni Joan Halifax könyvéből, ami a jagé, más néven ayahausca történetét írja le. Természetesen minden törzsnek meg van a maga története, és ez természetes is, ahogy minden embernek a törzsön belül is, hát nekünk most ezt a deszana változatot sierült elcsípnünk. Nagyon felkavaró, és meglehetősen szimbolikus a történet, biztos sokak gondolatait megmozgatja majd!

A történet:

A deszana sámán erejének kifejlesztése hosszú, rendszeres tanulást követel.
A világ más részeitől eltérően pajé általában nem pszichológiai, spirituális, vagy fizikai válságon keresztül hivattatik el, hanem -R.D. Antropológus szerint- a gyógyító pap „lassan, kitartóan fejleszti a személyiségét”.
A hajtóerő az ismeretlen iránti igazi intellektuális érdeklődés.
Célja nem annyira az embertársai feletti hatalom megszerzése, mint inkább az olyan dolgok tudása miatt érzett személyes öröm, amit mások képtelenek elsajátítani.
A pajé humanista, akit mélységesen érdekelnek népe archaikus hagyományai.
Fontos neki a közösség viszonyainak alakulása is, és amiatt gyakran találja magát a konfliktust feloldó szent politikus szerepében.

A sámánrévülés, melyet nagy erejű látomáskeltő növényekkel érnek el, megmutatja a társas kapcsolatok szabályainak isteni eredetét.
Ez a pajé módszere a közösségi összhang helyreállítására.
A deszanák mítoszainak középpontjában a szent növények hatása alatti szeánszok állnak, és a mítoszok mind a növény, mind hatásos tubákjának és főzetének fogyasztását mélyen gyökerező egységes rendbe foglalják.
Az alábbi elbeszélés a yagé eredeti mítosza szerint Yagé Asszony volt az első nő a földön, és a Vizek Háza volt az első maloka.
Yagé rendkívül drámaian jelenik meg a férfiak között, miután életet a a Yagé Gyermeknek, akit aztán kíméletlenül feldarabolnak.
Mikor a férfiak meglátják, úgy érzik, „megfulladnak”.
A deszanák a fuldoklás szóval jelölik a nemi érintkezés során jelentkező érzéseket. Számukra a látomás, a fulladás, az eszméletvesztés, az összezavarodás, és a teltség érzése mind kapcsolatos a nemi aktussal.

Yagé Asszony hozza létre a nagy erejű látomásokat, és a yagé szó nőnemű. R.D. magyarázata szerint: "A coitus során az ember megfullad, látomásai támadnak -az aktust a mámor, az ittasság, és az elragadtatás kifejezésekkel jellemzik."
A férfit a szorongás és a gyönyör ötvözete más fizikai és spirituális tudatállapotba viszi.
A tukanók számára teljesen természetes a szex, és a látomásos transz közötti szoros kapcsolat.
E két élményben intenzitásuk, és az elragadtatás miatt sok a közös, és a mítosz pusztán elmagyarázza, hogyan keletkeztek.
 

Egy asszony volt az; Gahpí Mahszó-Yage Asszony- volt a neve.
Az idő kezdetén történt, az idők kezdetén, amikor az Anakondakenu jött fölfelé a folyókon, hogy mindenüvé betelepítse az embereket-megjelent a Yage Asszony.
A kenu egy Biavii, a Vizek Háza nevű helyre ért, és a férfiak az első malokában éltek, amikor megérkezett Yagé Asszony.
 

Megállt a maloka előtt, és megszülte gyermekét -igen, ott szülte meg.
A Yagé Asszony fogott egy tooka növényt, és megtisztította magát és a gyereket. E növény levelének a visszája vörös, mint a vér, és az asszony ezeket a leveleket fogta, velük tisztította meg a gyereket.

A levelek fényes, ragyogó vörösek voltak, akárcsak a köldökzsinór.
A hosszú köldökzsinór nagy vörös, sárga és fehér darabja fényesen ragyogott.
Ő a yagé inda anyja.
A maloka belsejében ültek a férfiak, az emberiség ősei, minden tukanó csoport ősei. Ott voltak a deszanák, a tukanó csoport, a pira-tapuyák, és a wananók-ezek mind.
Azért jöttek, hogy átvegyék a yagé indát.
Mindegyiknek kapnia kellett a yagé indából, és azért gyűltek össze, hogy átvegyék.
Aztán a nő a maloka felé ment, ahol a férfiak ültek, és karjában a gyerekkel belépett az ajtón.
Amikor a férfiak meglátták a nőt a gyermekével, megdermedtek, és megrökönyödtek.
Mintha fuldokoltak volna, amint a nőt, és a gyereket nézték.
Az asszony a maloka közepébe ment, ott megállt, és azt kérdezte: „Ki ennek a gyereknek az apja?” A férfiak dermedten ültek, émelyegtek, és képtelenek voltak gondolkodni.
A majmok, igen a majmok is ott ültek, és gyógynövényeket rágcsáltak.
A majmok sem bírták a látványt, és a farkukat kezdték enni.
A tapírok is a farkukat kezdték enni, amely akkoriban még igen hosszú volt.
A mókusok szintén a farkukat ették, és gyógynövényeket rágtak. A mókus halk hangot hallatott rágás közben: -Kiú-kiú-kiú. „Rosszul vagyok-mondta a mókus-, a farkamat eszem” "-Mi folyik itt"- kérdezték a majmok, és megérintették a farkukat, de a farkuk eltűnt. „Rosszul vagyunk”-mondták a majmok. „Szegény fejem-szólt az egyik majom-, meg fogok őrülni, hogy a farkamat eszem! Szegény fejem”.
Yagé Asszony a maloka közepén állt, és azt kérdezte: „Ki ennek a gyermeknek az apja?” Az egyik sarokban ült egy férfi, és nyál csorgott a szájából.
Felállt, jobb lábánál fogva megragadta a gyereket, és azt mondta: „Én vagyok az apja!” „Nem-mondta egy másik-, én vagyok az apja!” „Nem!-mondták a többiek. -Mi vagyunk a gyermek apja!” Aztán az összes férfi a gyerekre vetette magát, és darabokra szaggatták. Leszakították a köldökzsinórt, az ujjait, a karjait, a lábait, cafatokra tépték a gyereket.
Mindegyikük magához vette egy darabját, amely hozzá, a népéhez tartozik.
Azóta mindegyik embercsoportnak megvan a saját yagé fajtája.

(E ponton félbeszakítottuk a mesét, és megkérdeztük, hogyan esett teherbe a nő.)

 

Az öregember volt az a Nap Apa, ő volt a fallosz. A nő ránézett, és a megjelenésétől, attól ahogy a Nap az asszonyra nézett, mag keletkezett, mert a Nap Yagé Ember. A Nap Apa a Yagé Ura, a Nemi Aktus Ura. A Vizek Házában termékenyült meg a nő.
Attól esett teherbe, hogy a Nap Apára nézett. Minden a szemen keresztül történt. Yagé Asszony a férfiakkal jött. Amíg a férfiak kasirít (erjesztett ital) készítettek, a nő kiment a malokából, és megszülte a yagéindát, mint gyereket.
Éjszaka volt.
A férfiak azon igyekeztek, hogy berúgjanak.
A yagé gyermek az alatt született, amíg a férfiak próbáltak lerészegedni.
Éppen kezdtek énekelni, daluk elutasította a gyereket.
Semé fából készült botcsörgővel utasították el.
A farkukat evő állatok azért éltek együtt, mert ők is megrészegültek.
A yagénak csak kellemes látomásokat kellett volna okoznia, de egyesek rosszul lettek, és ezért visszautasították.
Az asszony a maloka közepébe ment.
Ott volt egy doboz tollfejdísz, és egy tűzhely.
Amikor bejött, csak egy férfinak volt tiszta a feje, csak ő nem volt kába.
Amíg az asszony szült, a férfiak ittak, és azonnal elkábultak.
Először elbódultak, aztán jött a vörös fény, és vöröses színeket láttak, a gyermekszülés színeit.
 

Később bejött az asszony a gyerekkel, és amint belépett az ajtón, a férfiak mind elvesztették az eszméletüket.
Csak egyikük tartott ki, és fogta meg az első yagé ágat.
Ekkor viselkedett tolvajként az ősünk: levette egyik réz fülbevalóját, és félbetörte, majd az élével elvágta a köldökzsinórt.
Kivágott belőle egy nagy darabot.
Ezért van a yagénak inda alakja.
Mindegyik férfi darabokat szakított a gyermekből.
Mire végül a mi ősünk is megszerezte a neki járó részt.
Az ősünk nem tudta, hogyan fordítsa hasznára a yagét- túlságosan megzavarodott.

Szenilis vagyok, nem emlékszem, hogy ezt a cikket betettem-e. Nekem úgy rémlik igen, de jobb kétszer mint soha!:)

Ím:

Az Amerika-szerte híressé vált don Juan Matus is olyan varázsló volt, aki a mágia útján gyógyított. Elképzelése szerint amit mi külvilágnak hiszünk, csupán a létező számos világok egyike. Ahhoz, hogy valaki érzékelését a megszokottól a nem szokványos valóság felé irányítsa, egy felejtési folyamatnak kell végbemennie. Ehhez azonban feltétlenül kell hallucinogén szereket segítségül hívni. Elegendő hozzá a sámándob pergő ritmusa, a csörgő gondolatokat űző hangja, az ének vagy a tánc...

Évtizedekkel ezelőtt egy Vietnamban katonaként szolgált férfi csak út tudta tompítani emlékezetében a háborúban átélt borzalmakat, hogy drogos lett. Amikor már azt hitte, semmi nem számít az életében, találkozott egy lánnyal. Szerelmes lett és tudta, ha nem szabadul meg a narkótól, mindent elveszít. De bármennyire próbált leszokni a kábítószerről, nem sikerült neki. Szerencséjére azonban megismerkedett az indián varázslóval. Az öreg végighallgatta és azt mondta: a sok szenvedéstől lyukas lett a lelked. Ezekbe a lyukakba beköltöztek a rossz szellemek. Befoltozom a lelkedet, és meggyógyulsz. Így is lett. A férfi soha többé nem nyúlt kábítószerhez.

A sámánista gyógymódok az indiánok körében és az ázsiai népeknél napjainkig fennmaradtak. A magyar népi gyógyászatból a civilizáció ugyan igyekezett kiirtani, de azért a nyomai itt-ott fellelhetők. Az erdélyi asszonyok például még a közelmúltban is alkalmazták az ősi gyógyító technikákat: keresztet vetettek, aztán sámánista szertartásba kezdtek.

Ma viszont úgy tűnik, a lélekgyógyászok rehabilitálják az ősi gyógyító rítusokat. Jeles pszichiátriai konferenciákon egy-egy szaktekintély tart bemutatót a sámánok által alkalmazott módszerekből. A szakemberek ugyanis arra az álláspontra jutottak: az ősi gyógyító technika - a lélekgyógyászat nyelvére lefordítva - a pszichiátriai rendelőkben nagyszerűen alkalmazható. Állítják: a modern kultúra nagy vesztesége, hogy kiirtotta a természeti népeknél mindennaposnak számító rítusokat, amelyek segítenek a tudatalattiból felhozni a testet-lelket károsító élményeket.

Sámándobbal a rendelőben

A tapasztalatok azt mutatják, hogy szigorú feltételek mellett a sámánok több évezredes gyógymódja sokat segít a pszichés betegségek kezelésében, sőt, a drogról leszokni vágyók körében is eredménnyel alkalmazható.

A dobnak a sámánizmusban különleges szerep jut: ez az a "jármű", amely a sámánt a másik világba "szállítja". Ezért is azonosítják gyakran lóval vagy másfajta állattal... - állítja Nevill Drury, a téma amerikai szaktekintélye. - A dob tehát egyfajta közlekedési eszköz: monoton ritmusára "lovagol be" a sámán a felső és alsó világokba. A dob hangja az összpontosítás eszközéül szolgál. A koncentráció és az elszántság légkörét teremti meg, lehetővé téve, hogy mély eksztázisba essen, amint figyelmét a belső lélekutazásra irányítja.

 Magyarországon Czaga Orsolya és Elekes Gábor pszichológus indított sámánrítusokat használó doboló-csoportot a skizofrén, depressziós és szenvedélybetegek számára. A dobolással ugyanis könnyen elérhető a megváltozott tudatállapot.

A korabeli sámánt általában a közösség, vagy egy-egy beteg kérte fel az "utazásra", a pszichológus által vezetett csoportban viszont a tagok saját problémájuk megoldását, testi-lelki-szellemi egészségük megőrzését, fejlesztését célozzák meg a megváltozott tudatállapotban tett "utazás" révén - foglalja össze röviden a módszer lényegét a két pszichológus. Eksztázisba esni és ebben a tudatállapotban járni-kelni fantasztikus élmény - állítják, akik részt vettek már ilyesfajta foglalkozáson. - A belső utazás során nem az ismerős tárgyak, emberek, események láthatók más szemmel, hanem az éber tudat eddig sosem látott tájakra viszi el az "utazni vágyót". Tehát repülhet az ember narkotikumok nélkül is. Ráadásul nemhogy rongálná a szervezetét, inkább segíti a lelki harmónia kialakítását, a tudatalatti és a tudatos gondolkodás egyensúlyba hozását.

A dobolás fiziológiája

A megváltozott tudatállapot iránti érdeklődés irányította a tudósok figyelmét a dobolás neurofiziológiai hatásának vizsgálatára. A kísérletek arra engednek következtetni - írja Piers Vitebsky A sámán című könyvében -, hogy a dobolás az agy idegtevékenységét a hangok vibrációs gyakoriságával egyensúlyban tartja. A percenkénti kétszázas pulzus még az ilyen tapasztalatokkal nem rendelkezőket is igen gyorsan úgynevezett megváltozott tudatállapotba hozza.

Az ősök hite

A tudományos világot régóta foglalkoztatja a pogány magyarok hitvilága, az egykori világkép és a táltoshoz kapcsolódó hiedelemkör. Kiderült, hogy rengeteg rokon vonással kapcsolódik az ausztráliai, az amerikai és az ázsiai sámánok tevékenységéhez és hiedelemvilágához. A honfoglalás korára visszanyúló emlékeink közé tartozik a holdas-napos égigérő fa, a kigyók-békák-gyíkok országa, a világfa körüli lelkek, az életlélek és a szabad lélek, vagyis a több lélekben való hit. A táltos kezében egyfenekű csörgődobot tart, bagolytollas és agancsos fejfedőt visel. A révülés idején állat alakban viaskodik és indulatszavakkal idézi a szellemeket. Az évezredes tiltás következtében már csak maradványokban lelhetők fel a magyar sámánhit emlékei. Egyes népszokásokban, népmesékben és gyermekdalokban még megtalálhatók. A gólya-gilicét síppal-dobbal gyógyítják, a kisze-járók, regölők, villőzők énekében a hagyomány megőrizte a sámánének elemeit. A mesebeli paripa hatlábú, parazsat eszik és úgy röpíti gaz

Zsebben hordható mennyország

- Kevesen jönnek ki a drogozásból élve. Nekem sikerült. A dob hangja segített - meséli G., aki már hét éve "tiszta". A kábítószerezésbe a kíváncsiság vitte a lányt: új élményekre vágyott. Mákteával kezdte. A hatása hasonló a marihuanáéhoz, de sokkal intenzívebb, és már néhány nap alatt kialakulhat a függőség. Sokan már egyetlen alkalom után belehalnak, ha nem jutnak ismét a szerhez, mert a légzésük, a keringésük megbénul. A mákteától szinte egyenes út vezetett az ópiumon keresztül a heroinhoz. G. szerint a legnagyobb baj az, hogy ugyanaz a díler árulja a heroint és a füvet is. A kábítószer-kereskedők célja az, hogy a lehető legrövidebb úton eljusson a beetetett balek a legdrágább szerhez. Egyre szemetebb anyagokat dobnak piacra - mondja -, ezért akár egyetlen éjszaka alatt drogossá válhat bárki. Én is kipróbáltam mindent, amihez hozzáfértem. Az LSD megszeretteti magát, de ez az egyik legszemetebb anyag. Olyan állapotba kerül tőle az ember, mintha horrorfilm főszereplője lenne, az
- Még békát is nyaltam! De komolyan! Van egy dél-amerikai faj, amelyik izgalmi állapotban hallucinogén anyagot termel. Megrángattuk a lábánál fogva, aztán megnyaltuk a hátát és vártuk a hatást. A legszörnyűbb a calípso nevű anyag volt. Ezt állatkísérleteknél használják. Úgy fél órára teljesen küti az embert, a tudat és az egész test megszűnik erre az időre. Ilyenkor megéltem a saját halálomat. Rettenetes állapotba kerültem tőle, többé nem is próbáltam.

- Az utolsó pillanatban szálltam ki. A lökést az adta, amikor mákteától kábultan végignéztem, ahogyan a barátnőm háromnegyed órán keresztül keresi a testén a helyet, ahová beadhatná magának a heroint.

Zokogva, őrjöngve próbálta megszúrni magát. A kezén-lábán található ereken már tűszúrásnyi ép hely sem maradt, ezért a nyaki ütőerét célozta meg, majd a nyelve alatt is megpróbálta, de nem sikerült beszúrnia a tűt. Néztem révülten, és tudtam, hogy napokon belül én is ilyen leszek.

G-nek az utolsó pillanatban sikerült kiszállnia. De úgy érezte, hogy valami kell a szer helyett. Valami, aminek a segítségével pótolhatja a hiányt, újra repülhet, ismét megváltozott tudatállapotba kerülhet és utazhat, immár narkó nélkül. Ekkor került a sámáncsoportba.

Mi a sámán dolga?

"Ha megtanítod az embereket egyensúlyt teremteni önmagukban, erőssé válni, teljesebb életet élni és biztos léptekkel járni a Földanya hátán, akkor ez gyógyítás. Megszünteted a kisebb fájdalmakat, amikor önállóságra neveled az embereket. Miután az emberek összeszedték magukat, tudják, hogy erőt meríthetnek a mindenségből" - hangzik az amerikai csippevé törzsbeli varázsló, Sun Bear tanítása. Sun Bear egy rezervátumban született a század elején és varázslóként a földanya oltalmazójának és a Föld szellemei megtestesülésének hiszi magát. Mialatt látomáskeresőkkel dolgozik, a célja az, hogy megtanítsa őket imák és szertartások végzésére, hogy kapcsolatot teremtsenek a természet erőivel, ezáltal megtanulják visszaállítani a saját erejüket.

A lélek utazása

Az indián gyógyító körül általában csónak alakban állnak a dobolók, és a sámánt ez a "hajó" repíti az alvilágba vagy a felsőbb régiókba, hogy segítséget hozzon a betegnek, vagy ahogy ő mondja: "megtalálja az elveszett lelkét".

A Czaga Orsolya és Elekes Gábor által vezetett foglalkozás is ehhez hasonlóan zajlik. A doboló-csoport körben áll, a résztvevők egymás kezét fogják. Az érintés a megkapaszkodás biztonságát adja, önmaguk, a csoport, a környezet és az univerzum egységének érzését teremti meg. Ezt követi a csörgőzés, ami a zavaró gondolatokat és érzelmeket űzi el. Így készítik elő a fantázia szabad útját, amin végigmenve a beteg az úgynevezett segítőkkel találkozik. Van, aki saját csörgőt készít, hogy a többiektől jól elkülöníthető, egyedi ritmussal szabadíthassa fel a mély érzéseket a lelkében. Nagyon fontos az egyre fokozódó ritmus. Ezen a ponton a tudat a magzati állapothoz hasonló. Akik már próbáltak valamilyen drogot, azt állítják, hogy a dob ritmusára tett utazás legalább olyan érdekes, színes, izgalmas, esetleg félelmetes, mint amit hallucinációjuk közben átéltek. A dobpergés, a csörgők ütemes hangja a képzeletet ébreszti, a tudatalattit szabadítja fel, és a segítőket, az "erőállatokat"

Az utazásról dobszó hívja vissza a résztvevőket. Ekkor az élményeiket írásban rögzítik, később le is rajzolják, meg is festik. A pszichológus, a csoport vezetője pedig segít értelmezni a rajzokat. Ha nem sikerül megfejteni az utazás alatti élményeket, akkor a pszichológus is "utazást tesz", hogy választ kapjon betege kérdéseire.

forrás: www.palfalva.hu/erdekes/samans.htm

Nem tudom betettem-e már ide. Igazi zenei csoda.

Új hónap, új találkozó. Most szombaton, a megszokott helyen, a Potala teázóban a nyugatinál. Ahogy eddig is, továbbra is szívesen látok bárkit, nem egy zárt elit-klub, sőt, szeretnék minél többőtökkel megismerni, akik olvasátok ezt az oldalt.

Ez a lényege az egésznek. Mert tudok itt nagyon sok érdekes dolgot összebűvészkedni erre az oldalra, de úgymond az "életben" dőlnek el a dolgok, és nekem például az, hogy Dalouval megismerkedtünk, az egy olyan dolog, amit lehetetlenség így neten "megélni". Sok emberrel vagyok úgy neten kapcsolatban, akikkel az életben sosem találkoztam, de vannak dolgok amiket csak úgy lehet megélni, és az amit az eddigi három találkozón éreztem.....pedig nem történtek nagy villantások, összejött néhány ember, akiket minimum az oldal témája összeköt, és aztán lassan felfedezik, hogy még mennyi minden más is.

Szóval akit érdekel a dolog, az jöhet. Ha meglepős akar lenni, akkor csak jőjjön, ha "bejelentkezős", akkor írhat.

Ha meg egyik se, akkor majd "Olvasós" lesz, mert természetesen most is be fogok számolni!

Többen érdeklődtek ezek felől a dolgok felől, mindg azt szoktam mondani, hogy a "korai" bejegyzésekben leírtam mindent ami szükséges az ayahuasca elkészítéséhez, de mivel szerencsésen sokak találkoztak időközben ezzel a témával, arra gondoltam, hogy lehet hogy újra fogk elkészítési dolgokról írni, az azóta kiegészült dolgokkkal. Nyilván nem vagyok mindentudó, szóval így is akadnak pótolni, gazdagodivalók, de abban az esetben, ha valaki úgy dönt, egymaga vág bele ebbe a gyógyító folyamatba, akkor az ahhoz szükséges dolgokat mind megtalálja.

Igyekeztem főleg a közelmúltban sokat írni az ayahuasca hátteréről, hogy ne egy mechanikus kép alakuljon ki erről az igazán organikus folyamatról, ami nem a gyógytea magunkhozvételével kezdődik, és nem annak, és hatásának távozásával végződik.

Ha ez így lenne, akkor ez egy elég szimpla dolog volna, a hatását tekinte is, de azok akik hallanak eme bizonyos Amazonas-béli gyógymódról, azok többnyire (jogosan) komoly várakozással vágnak bele a dologba, vagy akár már csak az előkészületeibe. Hálás téma, szóval érdemes is  megtenni mindent.

Nem érdemes szentimentálisnak lenni, hogy itt van valami törzsi gyógyszer ami majd "elvégzi a mocskos melót" és rendbe tesz bármit is, amiért az ember nem tesz meg minimum minden tőle telhetőt. (Ez legtöbb esetben nem is annyira cselekvés, mint szándék kérdése.) Ebben pedig benne foglaltatik legalább utána nézni a dolgoknak. Ami természetesen nem olyan egyszerű dolog, lévén hogy nem egy túl gyakori téma, legalább is magyar nyelven. Angolul már nagyon sok információt meg lehet találni.

Más szóval nincsenek nagy csodák, ha én arra vártam volna tavaly, hogy majd ha felkészülök kétszáz százalékig ebből a dologból, és negyven évet az erdőben élek valahol dél-Amerikában, akkor sose születik meg ez az oldal. Nem vagyok megfejtő, sok dolgot nem tudok én se, és nem is gondolom, hogy ezek nélkül nem lehet elindulni, mert sokak példájából el lehet, de azért legalább a körülményekhez képest érdemes körbenézni, hiszen ez egy nagyon érdekes téma!

"A látás kitartó gykorlásával az új látók rájöttek, hogy az ismeretlen és az ismert valójában ugyanazon az alapon áll, mivel mindkettő az emberi érzékelés számára elérhető világba tartozik."

-Carlos Castaneda

Tervem szerint a napokban készítek egy riportot a PannonInipi(www.inipi.wicca.hu/index.html) létrehozójával, Márton Attilával(www.inipi.wicca.hu/rolunk.html), több okból is.

Egyrészt nagyon érdekelnek azok a dolgok amiken az életében átment, és azt gondolom az előbbi linkek segítségével bárki számára világos, hogy mennyire "idevalósi" is ő, másrészt pedig a későbbiekben is szerenénk egymást segíteni, mivel tiszteljük a felvállalt "zászlókat", amik nem titok: igen csak nagy rokonságot mutatnak. Ahogy eddig is igyekeztem az ayahuascareality.blog.hu olvasóinak bemutatni az általam sokra tartott oldalakat, dolgokat a világból, így most is ez az egyik fő motivációm, szeretném ha még többen tudnának a PannonInipi látezéséről, mert hiszem, hogy sok ember keresi pontosan ezt a kapcsolódási felületet valami igazán értékessel, és ha csak egy ilyen emberhez eljut a hire, akkor már nyertünk, nem is keveset.

Ha minden jól alakul, akkor a napokban sikerül is tető alá hozni, aztán energia szinttől függően minél hamarabb közzé is teszem, érdemes várni rá!

Felmerült a blog még szebbé öltöztetése. Nyilván a tartalmat ez nem befolyásolja, és ez a blogponthu által bárki számára hozzáférhetővé tett téma a hónapok alatt a szívemhez nőtt, de azért ez többször szóba került. Sajnos sok terv nem valósult meg, talán egyszer. Ezeknek egy része rajtam múlt, más része, elsősorban gondolok itt a technikai dolgokra, nos azok nem rajtam múltak, egyszerűen másként alakultak dolgok. Nem baj, valamiért így kellett megesnie.

Szóval Ogre megmutatta nekem a joomla nevű programot, ami amennyire megértettem egy komplett web-oldal szerkesztő gépezet, míg a WordPress amiről Meneruwa mesélt inkább egy blog-szerkesztésre kitalált dolog, némiképp kevesebb lehetőséggel, de számomra kicsit átláthatóbb módon.

Szóval egyenlőre ezek a lehetőségek, közvélemény kutatás nem lesz, nyilván akinek van gondolata, úgyis jelzi akár itt akár más úton, addig pedig a téma talonba helyezve a végső döntésig.

Uff, én beszéltem!:)

Erről már sokkal régebben kellett volna írjak, de jobb későn mint soha. Főleg a fórumon, többször felmerült ez az "egyéb tanító entitások" téma, nem mindig egyértelmű formában.

Nos ami az első és a legfontosabb: ezt az oldalt az ayahuasca témájának szenteltem, és ahogy remélem látható is, megpróbálok minél több dolgot "idevenni". Ez eddig majd mindenkinek nagyon tetszett. Vagy nem mondott semmit!:)

Az ayahuasca aránylag az "egzotikusabb" dolgok közé tartozik, aminek az egyik nagy előnye, hogy kevesebb baromság jelent meg eddig róla mint más "bejáratottabb" témákról.

Szóval ez az ayahuascareality. Ayahuasca.

De!:)

Magamhoz képest elég sokat tudtam olvasni, kérdezgetni az utóbbi időben erről a dologról. Na most mit szoktunk mondani tanító növényekkel kapcsolatban, úgy általában? Vagy modernebb transzperszonális módszerekről(légzés- és egyéb terápiák stb)?

Azt hogy kinyitják a kapukat egy másik fajta észlelési szint számára. Sámánok erről mondják azt, hogy kapu a szellemvilágba.

Érdekes módon gyakran hallom/olvasom azt, hogy ezek a tanító entitások/módszerek az embert egy csodálatos (és létező!) világba kalauzolják. Ami igaz is. Hol van ilyenkor a test? Szerintem pont abban a csodálatos világban.

Azaz itt.

És a számomra ezeknek a dolgoknak EZ az igazi tanulsága. Ez a fajta nárcisztikus, menekülős dolog annyira drogos dolog, annyira egy szomorú valami. Mindenki tapasztalja, hogy nehéz az élete. Én amikor ayahuascát veszek magamhoz, azt tapasztalom, hogy a látásom abban az iksz órában közelít ahhoz, amiről azt érzem, hogy a valódi látásmód. Itt jön be a gyakorlat. Szóval jó esetben, ha maradunk a sámáni kontextusnál: az ember azért ápol kapcsolatot más entitásokkal, hogy tanuljon, amit aztán hasznosít. Sokat felejtünk, szóval sokat fogunk és sokszor kérdezni is, nem?

Visszatérve a növényekre gyakran találkozom, hogy egyéb, az ayahuascától eltérő tanító növényeket, hasonlítgatnak az ayahuascához, vagy időnként lehet ezeknek a kritikáját is hallani.

Sajnálom, hogy nem jegyeztem fel, de valahol az egyik sámános könyvemben olvastam, hogy a sámánok(akik TÉNYLEG azok) sosem kritizálják, és értékelgetik egymást, se egymás segítőit, módszereit, mert ez egy alacsonyszintű dolog, a megértés szempontjából, és ezt ők, így, gyakran írástudatlanul is tudják, anélkül hogy tanították volna nekik.

Csak mi pattogunk itt nyugaton, ha felfedezünk valamit, ami jó, hogy minden más szar, vagy nem olyan. Persze, hogy nem olyan! Semmi se olyan de ez nem azt jelenti hogy rossz.

Ha tényleg létezik az a bizonyos tudati hologram ahol LÁTUNKdolgokat, akkor miért kellene azt gondolni hogy oda egy út vezet? Ezt többnyire az eltorzult "vallási" csapatok szeretik lobogtatni. Csak ééén.

Nagyon sok beszámolón átrágtam magam. Szerepelt ezekben ayahuasca beszámoló, gomba beszámoló, peyot beszámoló, amanita muscaria beszámoló, ami a növényi tanítókat illeti, olvastam sokfajta látomáskeresésről, aszkétikus gyakorlatokról, naptáncról, látomáskeresésről, izzasztókunyhóról, dobos-révülős gyakorlatokról, szellemidézés- és űzésről, és még sok más dologról.

Ami egyezett, hogy minden egyes út valahogy egy általam elképzelt cső segítségével valahogy behatolt a transzcendens birodalmában, és ott gyógyítottt/gyógyult/tanított/tanult. És senki nem diszkriminált másokat!

Ez volt az egyik fő motívum.

Csak mi, nyugatiak szeretünk diszkriminálni.

Amikor elkezdtem ezt az oldalt, akkor az volt a fejemben, hogy ezt a páratlan, különleges csodát ayahuasca néven, szeretném bemutatni másoknak is. Illetve akik ismerik azok számára egyfajta platformot létrehozni, ahol ezzel a dologgal lehet kapcsolódni, napi szintű infók, stb.

Ez ma sem változott. Ma is azt gondolom, az én tanítóm ezek közül a növényi tanítók közül az ayahuasca és nem más. De ettől még nem mondom azt hogy bármi más szar vagy hülyeség. Tény, hogy sok-sok növényből tudtak "drogot" csinálni. Ma a gomba szó hallatán nem feltétlenül a mexikói szertartások jutnak az emberek eszébe, hanem hogy mondjuk a Korn koncerten hogy tudtak még jobban "ráfeküdni" a zenére. Én nekem ezzel sincs bajom, csak a gomba ennél sokkal többről szól. És a többi növény is.

Az ayahuasca érdekessége, hogy természeténél fogva nem lehet belőle élvezeti cikket csinálni, és ez így is van jól. Nem napi szintű gyakorlatokra van ez kitalálva, valamiféle külső/belső mennyiségi elvárást kielégíteni.

Vannak emberek, nem sokan akik mindenféle bejáratott út nélkül is kapcsolatba tudnak lépni ezzel a világ mögötti világgal. Van akinek úgy volt kapcsolata az ayahuascával, és itt most ne valami szuperezoterikus dologra gondoljatok, hogy még nem is vette magához sose. (Aztán lézetik ennek az ellentéte is: több "alkalom" után sincs kapcsolat, legfeljebb szép történések). Más szóval a kapcsolat a transzcendenssel nem korlátozódhat egyféle útra, így az igazi kérdés szerintem az, ha már így az oldal témáját feszegetjük, hogy azok akik az ayahuascát választották társul (vagy az ayahuasca őket), azok hogy tudnak egy építő kapcsolatot létrehozni és ápolni, ami működik, és nem szentimentális dolgokra épül, mert annak az égvilágon semmi értéke nincs. Az csak érzelem, tartalom nélkül.

Én tudok arról beszélni, hogy nekem miért jelent olyan sokat az ayahuasca hogy nem foglalkoztatnak komolyan más növényi entitások, de ostobaság lenne arról írni, hogy mások számára miért nincs más út az igazság felé vezető szellemi sztrádán. Dehogy nincs, nagyon is sok van. Aztán minden egyes "út" ami valahogy a magunk materialista észlelését áttörve utat nyit a transzcendens birodalmába(legalább is jó esetbe oda, rossz esetbe pedig az elme elképzeléseinek birodalmába a transzcendensről:))), másképpen tanít, és azon a spirituális platformon más-más tájra helyez el. Hogy onnét menne sétál az ember, és találkozik-e másokkal, vagy önmaga egyéb úton próbált átjutási kísérletével, az egy másik történet.

Senki se gondolja, hogy egy út vezet oda.

Aki mégis ezt feltételezi, az tudhatja magáról, hogy éppen abban a pillanatban aljasít le valami szentséges dolgot a magam korlátoltságával. Nem olyan jó dolog.

Másrészt: persze, hogy különbözőek az átjutási lehetőségek, mivel mindannyian különbözőek vagyunk, mi magunk is. Az lenne a furcsa, ha csak egyféle dolog lenne végtelenül különböző emberek számára.

Örülök, hogy találkoztam az ayahuascával, mert az életem rengeteg egyéb aspektusával együtt egy olyan egészet alkotnak, amik láthatólag előre vezetnek.

Mindenkinek jó keresést, és főképpen: jó találást!

Nem tudtam ezt a felvételt kihagyni, ez maga a LÉLEK!

Ismét egy korábban talált érdekesség. Remélhetőleg a holnapi semmittevésre szánt napomon valahogy visszanyerem az erőmet, nagyon hulla vagyok, pedig igencsak ki akar szabadulni belőlem jó néhány téma!:)

Addig is:

2007. őszén indítottuk el az Amazóniáról tudósító webújságot, melyet évente négyszer jelentetünk meg.  Azoknak küldjük, akik tagjai az „Érdekel Amazónia” baráti körnek (az "iwiw"-ben létrehozott nyitott, virtuális társaságnak), illetve azon barátainknak, akikhez eljutott az amazóniai könyvünk, vagy előadásainkon, fórumainkon jelezték érdeklődésüket a téma iránt. Ha tetszik az újság, örömmel vesszük, ha továbbküldöd barátodnak, ismerősödnek.

Tartalom: - Az indián sámán... - A "yagé" és a bor - Ízelítő a dél-amerikai konyhából - Könyvsarok - Újdonságok a weben - Következő számunk tartalmából

Az indián sámán... Sokan felteszik a kérdést, milyen egy sámán, mit csinál valójában? Hogyan befolyásolja a többieket? Piers Vitebsky szerint a sámán a közösség meghatározó egyénisége. Az elnevezése tunguz (szibériai) eredű. A „sámán” a világon nagyon elterjedt szó, akár mint a gyógyítóember, boszorkány, varázsló, vagy épp a gyógyítóboszorkány szinonimája. A sámán a törzs emlékezete, hosszú történeteket, mitoszokat és énekeket ismer. A sámán transzba esik, az egekbe repül a lelkek világába, vagy akár a föld alá is bekúszik, segítséget kap a szellemektől, vagy épp harcol velük, hogy megmentse a népét a betegségektől és az éhségtől, megölje az ellenségeit, jövőt jósol, helyreállítja az ember, és a lelki ill. a fizikai világ közti harmóniát, ugyanakkor éli hétköznapi életét, vadászik, főz, kertet művel, házimunkát végez, mint bárki más... Az Amazonas medencében a vizek és az őserdő burjánzó növényzetének, gazdag biodiverzitásnak köszönhetően az amazóniai sámán sajátos jellegzetessége a halucinogén növények, ill. azok főzeteinek fogyasztása - viziókhoz illetve transzbaeséshez. Szintén az amazóniai sámánizmus jellegzetes vonása a sámán azonosulása a jaguárral...  Annak ellenére, hogy a Bering-szoros olyan messze van, a dél-amerikai sámánizmus jól észrevehető hasonlatosságot mutat a szibériaival, ahonnan is - az egyik elmélet szerint - az indiánok Amerikába vándoroltak az utolsó jégkorszak idején. A "shamanismus”szó jelentése: Ember-Isten-Gyógyászat, mely azt is magában foglalja, hogy  kizárólag a sámán tudja használni a hatalmi növények jótékony hatását, illetve a szellemi erőket. (Forrás: Piers Vitebsky: Los Chamanes, 1995)

A "yagé" és a bor                     Yagé: (e: jahé) az amazóniai indiánok szent növénye, mágikus gyógyszere, felszabadítja a lelket és meggyógyítja a testet. Többféle elnevezése létezik, így pl. yagé vagy yajé (Kolumbiában), caapi, jurema, chá vagy daime (Brazíliában, Bolíviában és Peruban), ayahuasca(e: ajauaszka) Venezuelában, natema (Ecuadorban). A sámán két vagy több növény hozzáadásával órákon át készíti a yagé főzetet. A sámán a yagét hívja segítségül döntést hozni, megoldani a családon vagy a törzsön belüli konfliktusokat,  beazonosítani az ellenséget, vagy védő szellemek bűnbocsánatát kérni. A yagé ugyanakkor gyógyító technika is, mellyel a sámán mozgósítja az egészségért felelős láthatatlan erőket. Az indiánok szerint a betegségek a szellemvilágban gyökereznek, ahová csak a yagé által transzba esett sámán tud belépni, hogy megtudja a betegségek okát ill. gyógymódját. A sámánizmus azt tartja, hogy a növények lelke gyógyít meg, és nem egy kapszulába zárt „anyag”... Az indiánok a yagét több, mint tízezer éve fogyasztják, gyógyító illetve szent rítusok alkalmával, inspiráló énekek és táncok kíséretében. Ezen népek életét, kultúráját nem lehet megmagyarázni a yagé hatásának jelenléte nélkül. Mint ahogy az európai kultúrát is nehéz megérteni a borfogyasztás ismerete nélkül, ami bizony elég aktivan jelen van mind a vallásfejlődésben, mind a társadalmi ünnepségek, családi események, ritusok (pl. első pohár bor az apától a felserdült fiúnak) alkalmával... Habár elég távoli a hasonlat, van, aki a yagét a borfogyasztás pszichoaktiv szerepével állítja párhuzamba. Néhány évtizeden át a bort gyógyszerként is és élelmiszerként is fogyasztották, de már régóta használják konfliktusok megoldására, ill. teremtésére, vagy akár egy döntéshozás fontosságának a kiemelésére. Ebben az értelemben a yagé a borhoz hasonló szerepet tölt be, habár az az indián népek életében az sokkal mélyebbet.     A yagét napjainkban Venezuelában, Kolumbiában, Ecuadorban, Peruban, Brazíliában, Uruguayban és Chilében is fogyasztják. Ezen kívül, egyes új egyházi gyülekezetek is alkalmazzák Spanyolországban, Hollandiában, Olaszországban, Franciaországban, Németországban, Japánban, az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában. Az 1950-es években megnőtt az érdeklődés a yagé iránt. Azt kutatták, hogyan hat az ember szervezetére és az elméjére, hogyan lehetne alkalmazni pszichoterápiában vagy egyéb humán területen. A kutatás kedvező eredményeinek köszönhetően Brazíliában létrehoztak egy egészségügyi centrumot, ahol a yagét törvényesen alkalmazzák, gyógymódot kínálnak általa kényszeres viselkedési illetve függőségi problémákkal küzdő személyeknek. A yagétól önkénytelen állapotba kerül a fogyasztója, víziókat lát, kellemeseket és kevésbé kellemeseket, mitöbb, félelmeteseket is, átalakulhat jaguárrá, vagy bármi mássá, előjöhetnek a jó mélyen, féltve őrzött szégyenletes emlékek is... A yagé megtanítja a fogyasztóját, hogy ne féljen a furcsa vízióktól, amik megjelennek előtte. Akinek pedig nagyon rosszul reagál a szervezete rá, azzal a tikuna indiánok 7 gyökérből és 7 levélből főzött teát itatnak. A yagéból az indiánok nem fogyasztanak túl sokat, mert akkor az „utazás” túl hosszú lesz... A yagé fogyasztását spirituális próba (önmegtartóztatás, diéta stb.) előzi meg. Vannak azonban olyan törzsek, amelyek yagé helyett mást használnak, így pl. az huitoto indiánok a coca alapú "mambét" dohánykivonatú "ambillal". A yagét Amazóniában több ezer éve alkalmazzák az őslakosok, de egyetlen adat sem jelent még meg az általuk való helytelen használatról, mérgezésről, vagy káros szövődményről, nem okoz függőséget, nem mérgező – ennek ellenére az 1971-es bécsi konvenció tiltja a kereskedelmét... (A fenti írásban helyenként felhasznált forrás: http://www.etnopsico.org/index.php?option=content&task=view&id=63)

Ismét egy talált gyerek. Nagy szerencsém van, mert néhány napja nagyon-nagyon fáradt vagyok, de mivel nagy igényem van a folyamatos jelenlétre, így jól jön a gyakran emlegetett "vésztartalék". Egyszer azt mondta egy ismerős, hogy időnként azt érzi, hogy rutinból írok. Nem tudom, hogy ez így van-e, remélem nem!:)

Mindenesetre tény, hogy időnként az, hogy napi szinten történjék itt valami, extra erőfeszítésbe kerül. Ez előfordul, nincs is vele gond. Néha magam is kísértésbe esek, hogy nem kellene ilyenkor egyszerűen hallgatni?

A válasz nagyon egyszerű: nem. Félig meddig magamnak kezdtem el ezt az oldalt, és persze, hogy valahol legyen ennek a dolognak felülete. Na most a legkevésbé szól magamnak és leginkább annak, hogy meglegyen, sőt éljen ez a valami ami útjára indult. És ennek, ahogy az értékes dolgoknak általában: ára van. Sokba kerül, ezt kell mondjam, még szerencse, hogy sokat is ér!

Szóval azok miatt akiket ez az egész érdekel, maga az ayahuasca miatt és magam miatt is igyekszem a jövőben nem hogy "lassítani" a tempón, hanem még nagyobb, koncentráltabb erőfeszítést beledobva ama bizonyos idén meggyújtott kis(és mellesleg ahogy elnézem: növekvő) áldozati tüzünkbe, tovább haladni, fejleszteni.

Mostanában kicsit kevesebb az itteni kommentár, ellenben privát úton megszaporodtak a visszajelzések, és annak a sok bíztatásnak, inspirációnak reméljük megnyilvánul a hatása!

Indián gyógymódok


Amazónia őserdejének 16,5%-át már sikerült kiirtani 2004-re, de növényvilágának még csak 1%-át hasznosítja az orvostudomány. A bennszülött indiánok tudásának csak egy kis töredékét ismerjük, pedig számos betegségre ott a megoldás!


Hosszan sorolhatnánk az indiánoktól kapott olyan értékes ismereteket, melyeket napjainkban is hasznosítunk. A kinint a jívaro indiánoknak köszönhetjük, amivel legyőzhettük a maláriát. Az ayahuascat gyógynövényként csak 1995-ben ismerte meg a világ, de már fontos gyógyszer alapanyag, akárcsak a maca, az „Andok ginzengje”. Az ayahuasca nevű szakrális (pszichoaktív) itallal elsősorban a purguerok gyógyítanak béltisztító hatása miatt.


A gyógyító embereket a szerint nevezik el, amivel fő gyógyító tevékenységüket végzik. A tabaquerok dohánnyal, a camalonguerok az Andok eddig azonosítatlan camalonga nevű növényének magját fogyasztva kezelik betegeiket. Az ayahuasquerok a beteg belső megtisztítása után szigorú diétát írnak elő neki, hogy a növény gyógyító hatása maradéktalanul kiteljesedjen. A pasuchaca vércukorszint csökkentő hatása miatt nagy karrier előtt áll.

A kokalevélből, az Andok lakóinak ősidők óta szent növényéből kivont kokain a gyógyászat ma már nélkülözhetetlen alkotóeleme. Az inkák fontos gyógynövényével a gyomorfekélytől a hegyibetegségig számos bajt kezeltek. Ismerték helyi érzéstelenítő hatását, ezért műtéteknél is használták. Ma is népszerű: fejfájás csillapítására a leveleit a halántékukra teszik, orrvérzés esetén a megpárolt magvakat az orrlyukakba dörzsölik, csonttörések gyógyításakor tojásfehérjével és sóval kevert kokalevelekkel borítják be a sérült felületet.

„A gyógynövények csak akkor hatásosak, ha a lelket már meggyógyítottuk.” (mapuche gyógyító, Chile) „A növényeknek lelkük van, ha arra használjuk, amire kell, nekünk adják azt, amijük van. Ezért tisztelnünk kell őket.” (bolíviai indiánok). Az indiánok úgy gondolják, hogy a lélek és a természet egyensúlyának visszaállításával megszűnik a betegség. Peruban, a paraguayi határhoz közel, a Banados de Isoso vidék kórházában két gyógyító dolgozik egymás mellett. A helyi guaraní indiánok sámánja és egy képzett orvos. Attól függően tevékenykednek, hogy a beteg állapota mit kíván meg. A sámán elsősorban a lelki eredetű betegségeket gyógyítja.

Bolívia amazóniai régiójában a lepkeszúnyog fekélyeket okozó parazitákat terjeszt. A chimán indiánok ezeket az evanta nevű növény levelével borogatva gyógyítják. Találmányukat ma már a modern világ is hasznosítja. A szúnyog által terjesztett betegség évi 350 millió embert érint az egész világon, ezért is volt a közelmúlt egyik legfontosabb felfedezése 1987-ben.

A macskakarom a perui Andok bennszülött növénye. A trópusi őserdő fás liánjának belső háncskérgéből készülő gyógyhatású készítményt 1994-ben ismerték el gyógynövényként, mivel a 80-as évek óta folyó klinikai vizsgálatok igazolták különleges hatását. Jelentőségét a malária elleni küzdelemben rendkívül fontos kininhez hasonlítják. Növeli a fehérvérsejt számot, javítja a vérképző szervek működését, alkalmas a kemoterápiás kezelések mellékhatásának csökkentésére, de daganatos, ízületi- és szívbetegségek kezelésére is használják. A német származású Artur Brell fedezte fel, hogy a macskakarmot fogyasztó ashaninkák között ismeretlen a rák. Peru legnépesebb amazóniai törzse évszázadok óta fogyasztja a növény minden részét. Ma már tabletta (gyomor- és bélbetegségek, fekélyek, nőgyógyászati panaszok, légzőszervi bántalmak, ízületi- és csontfájdalmak kezelésére ill. megelőzésére), gél (sebek, bőrgyulladások, gombás fertőzések, herpeszek, övsömör, aranyér esetén) és tea formájában nálunk is kapható. Citosztatikus hatásánál fogva képes elfojtani a tumoros sejtek szaporodását és a fagocitózist (sejtfalás) serkentő hatása miatt pedig erős immun-stimuláns.

Bár sok mindent ellestünk már az indiánoktól, mégis keveset tanultunk. Míg ők a betegségek megelőzésére ismernek hatékony módszereket, mi csak akkor kezdünk élni ismereteikkel, amikor már baj van. Ha tehetjük, addig válasszunk, amíg nem késő.

Dr. Kéri András

forrás: lemaradt, nem mentettem:)

Valamelyik nap éjjel gondolkodtam ezen a dolgon.
A vándorbotokon, meg azon hogy mennyire a tettekben, a hétköznapokban tesztelődik az, ami történik az emberrel, ahogyan csinálja a dolgait, ahogy bánik másokkal, önmagával(!), ami történik vele.
Néha az az érzésem, hogy élménybeszámoló helyett arról fogok írni, hogy hány ezer méterrel feljebb kúsztam abból a kátyúból amit korábban összehoztam mások segítségével.
Aztán a luk pereme még messze, de...
Mint ha tényleg a nagy megfejtések helyett arról kellene írnom, hogy mi történt, mi történik az életemmel, a mások életével, akik találkoztak ezekkel a tanító entitásokkal.
Valahol ott lehet az igazság is.
Tegnap gondoltam rá, hogy nagy kedvem van Wass Albertet olvasni, ha befejeztem ezt a sámános könyvet, amit olvasok, akkor azt hiszem Wass Albertet fogok. Imádom, ahogy a rém egyszerű emberek rém egyszerű dolgait leírja, mindenféle túlbonyolítás nélkül, de mégis...hát talán pont ez benne a misztika.

Ismét üzemel a fórum , sikerült a netszolgáltatónak kijavítani a dolgokat. Hamarosan visszaállítja Ogre az átirányítást a try.hu-s címről, illetve az ayahuascareality.hu cím most is él.

Mindenkinek köszönöm a türelmét!