Citrom segítségével sikerült egy újabb érdekes cikket begépelni Joan Halifax könyvéből, ami a jagé, más néven ayahausca történetét írja le. Természetesen minden törzsnek meg van a maga története, és ez természetes is, ahogy minden embernek a törzsön belül is, hát nekünk most ezt a deszana változatot sierült elcsípnünk. Nagyon felkavaró, és meglehetősen szimbolikus a történet, biztos sokak gondolatait megmozgatja majd!
A történet:
A deszana sámán erejének kifejlesztése hosszú, rendszeres tanulást követel.
A világ más részeitől eltérően pajé általában nem pszichológiai, spirituális, vagy fizikai válságon keresztül hivattatik el, hanem -R.D. Antropológus szerint- a gyógyító pap „lassan, kitartóan fejleszti a személyiségét”.
A hajtóerő az ismeretlen iránti igazi intellektuális érdeklődés.
Célja nem annyira az embertársai feletti hatalom megszerzése, mint inkább az olyan dolgok tudása miatt érzett személyes öröm, amit mások képtelenek elsajátítani.
A pajé humanista, akit mélységesen érdekelnek népe archaikus hagyományai.
Fontos neki a közösség viszonyainak alakulása is, és amiatt gyakran találja magát a konfliktust feloldó szent politikus szerepében.
A sámánrévülés, melyet nagy erejű látomáskeltő növényekkel érnek el, megmutatja a társas kapcsolatok szabályainak isteni eredetét.
Ez a pajé módszere a közösségi összhang helyreállítására.
A deszanák mítoszainak középpontjában a szent növények hatása alatti szeánszok állnak, és a mítoszok mind a növény, mind hatásos tubákjának és főzetének fogyasztását mélyen gyökerező egységes rendbe foglalják.
Az alábbi elbeszélés a yagé eredeti mítosza szerint Yagé Asszony volt az első nő a földön, és a Vizek Háza volt az első maloka.
Yagé rendkívül drámaian jelenik meg a férfiak között, miután életet a a Yagé Gyermeknek, akit aztán kíméletlenül feldarabolnak.
Mikor a férfiak meglátják, úgy érzik, „megfulladnak”.
A deszanák a fuldoklás szóval jelölik a nemi érintkezés során jelentkező érzéseket. Számukra a látomás, a fulladás, az eszméletvesztés, az összezavarodás, és a teltség érzése mind kapcsolatos a nemi aktussal.
Yagé Asszony hozza létre a nagy erejű látomásokat, és a yagé szó nőnemű. R.D. magyarázata szerint: "A coitus során az ember megfullad, látomásai támadnak -az aktust a mámor, az ittasság, és az elragadtatás kifejezésekkel jellemzik."
A férfit a szorongás és a gyönyör ötvözete más fizikai és spirituális tudatállapotba viszi.
A tukanók számára teljesen természetes a szex, és a látomásos transz közötti szoros kapcsolat.
E két élményben intenzitásuk, és az elragadtatás miatt sok a közös, és a mítosz pusztán elmagyarázza, hogyan keletkeztek.
Egy asszony volt az; Gahpí Mahszó-Yage Asszony- volt a neve.
Az idő kezdetén történt, az idők kezdetén, amikor az Anakondakenu jött fölfelé a folyókon, hogy mindenüvé betelepítse az embereket-megjelent a Yage Asszony.
A kenu egy Biavii, a Vizek Háza nevű helyre ért, és a férfiak az első malokában éltek, amikor megérkezett Yagé Asszony.
Megállt a maloka előtt, és megszülte gyermekét -igen, ott szülte meg.
A Yagé Asszony fogott egy tooka növényt, és megtisztította magát és a gyereket. E növény levelének a visszája vörös, mint a vér, és az asszony ezeket a leveleket fogta, velük tisztította meg a gyereket.
A levelek fényes, ragyogó vörösek voltak, akárcsak a köldökzsinór.
A hosszú köldökzsinór nagy vörös, sárga és fehér darabja fényesen ragyogott.
Ő a yagé inda anyja.
A maloka belsejében ültek a férfiak, az emberiség ősei, minden tukanó csoport ősei. Ott voltak a deszanák, a tukanó csoport, a pira-tapuyák, és a wananók-ezek mind.
Azért jöttek, hogy átvegyék a yagé indát.
Mindegyiknek kapnia kellett a yagé indából, és azért gyűltek össze, hogy átvegyék.
Aztán a nő a maloka felé ment, ahol a férfiak ültek, és karjában a gyerekkel belépett az ajtón.
Amikor a férfiak meglátták a nőt a gyermekével, megdermedtek, és megrökönyödtek.
Mintha fuldokoltak volna, amint a nőt, és a gyereket nézték.
Az asszony a maloka közepébe ment, ott megállt, és azt kérdezte: „Ki ennek a gyereknek az apja?” A férfiak dermedten ültek, émelyegtek, és képtelenek voltak gondolkodni.
A majmok, igen a majmok is ott ültek, és gyógynövényeket rágcsáltak.
A majmok sem bírták a látványt, és a farkukat kezdték enni.
A tapírok is a farkukat kezdték enni, amely akkoriban még igen hosszú volt.
A mókusok szintén a farkukat ették, és gyógynövényeket rágtak. A mókus halk hangot hallatott rágás közben: -Kiú-kiú-kiú. „Rosszul vagyok-mondta a mókus-, a farkamat eszem” "-Mi folyik itt"- kérdezték a majmok, és megérintették a farkukat, de a farkuk eltűnt. „Rosszul vagyunk”-mondták a majmok. „Szegény fejem-szólt az egyik majom-, meg fogok őrülni, hogy a farkamat eszem! Szegény fejem”.
Yagé Asszony a maloka közepén állt, és azt kérdezte: „Ki ennek a gyermeknek az apja?” Az egyik sarokban ült egy férfi, és nyál csorgott a szájából.
Felállt, jobb lábánál fogva megragadta a gyereket, és azt mondta: „Én vagyok az apja!” „Nem-mondta egy másik-, én vagyok az apja!” „Nem!-mondták a többiek. -Mi vagyunk a gyermek apja!” Aztán az összes férfi a gyerekre vetette magát, és darabokra szaggatták. Leszakították a köldökzsinórt, az ujjait, a karjait, a lábait, cafatokra tépték a gyereket.
Mindegyikük magához vette egy darabját, amely hozzá, a népéhez tartozik.
Azóta mindegyik embercsoportnak megvan a saját yagé fajtája.
(E ponton félbeszakítottuk a mesét, és megkérdeztük, hogyan esett teherbe a nő.)
Az öregember volt az a Nap Apa, ő volt a fallosz. A nő ránézett, és a megjelenésétől, attól ahogy a Nap az asszonyra nézett, mag keletkezett, mert a Nap Yagé Ember. A Nap Apa a Yagé Ura, a Nemi Aktus Ura. A Vizek Házában termékenyült meg a nő.
Attól esett teherbe, hogy a Nap Apára nézett. Minden a szemen keresztül történt. Yagé Asszony a férfiakkal jött. Amíg a férfiak kasirít (erjesztett ital) készítettek, a nő kiment a malokából, és megszülte a yagéindát, mint gyereket.
Éjszaka volt.
A férfiak azon igyekeztek, hogy berúgjanak.
A yagé gyermek az alatt született, amíg a férfiak próbáltak lerészegedni.
Éppen kezdtek énekelni, daluk elutasította a gyereket.
Semé fából készült botcsörgővel utasították el.
A farkukat evő állatok azért éltek együtt, mert ők is megrészegültek.
A yagénak csak kellemes látomásokat kellett volna okoznia, de egyesek rosszul lettek, és ezért visszautasították.
Az asszony a maloka közepébe ment.
Ott volt egy doboz tollfejdísz, és egy tűzhely.
Amikor bejött, csak egy férfinak volt tiszta a feje, csak ő nem volt kába.
Amíg az asszony szült, a férfiak ittak, és azonnal elkábultak.
Először elbódultak, aztán jött a vörös fény, és vöröses színeket láttak, a gyermekszülés színeit.
Később bejött az asszony a gyerekkel, és amint belépett az ajtón, a férfiak mind elvesztették az eszméletüket.
Csak egyikük tartott ki, és fogta meg az első yagé ágat.
Ekkor viselkedett tolvajként az ősünk: levette egyik réz fülbevalóját, és félbetörte, majd az élével elvágta a köldökzsinórt.
Kivágott belőle egy nagy darabot.
Ezért van a yagénak inda alakja.
Mindegyik férfi darabokat szakított a gyermekből.
Mire végül a mi ősünk is megszerezte a neki járó részt.
Az ősünk nem tudta, hogyan fordítsa hasznára a yagét- túlságosan megzavarodott.
