ayahuascareality

Az oldal az Amazonas medence sámánvilágával foglalkozik, az ottani spirituális világot, törzsi rituálékat, szokásokat próbálom egy befogadható, olvasható formában bemutatni itt. Ebbe a világba tartozik a természet, az elemek tisztelete, a dohány és a többi szent növény, orvosság, köztük az ayahuasca. Az "ayahuasca" az Amazonasi kecsua kifejezés, aminek számos fordítása létezik, mint a "lélek liánja", a "halottak indája", a "kis halál", a halál kötele", stb. Ez egyike a számos névnek amivel illetik. Mondhatni a legelterjedtebb. Maga az ayahausca egy, az Amazonasi törzsek által kultivált szakrális orvosság, amit vallásos céllal, szertartásos jelleggel vesznek magukhoz a bennszülöttek, egy ehhez tartozó, családonként változó rituálé keretében. Számtalan eltérő részletű szertartás ismeretes, családi titkok, különlegességek, amit a sámánok többnyire bizalmasan kezelnek, mivel ez a munka komoly felelősséget igényel. Dél-Amerikában több úgynevezett szinkretikus egyház is felbukkant, akik (többnyire keresztény)vallási gyakorlataik alapjának tekintik az alkalmankénti teafogyasztást, rituális jelleggel, közösen énekelve. Utóbb nyugati orvosok is elkezdték alkalmazni, például olyan szenvedélybetegségek kezelésére, mint például függőségek, traumák. Az ember a szertartás ideje alatt rituálisan elfogyasztott gyógytea hatására gyakran fizikai rosszullétet tapasztal, gyakori, hogy ki is hányja az elmondások alapján kellemetlen ízű teát. Erről több törzs, jellegzetesen a shipibo azt tartja, hogy az ember gyakran a félelmeit, a hazugságait hányja ki. Emiatt aztán nagy becsben tartják ezt a fajta tisztulást, noha nem feltétele a megtisztulásnak. Ezután mintegy látomás formájában egy szellemi utazáson vesz részt, amit érzelmek, felismerések, képek kísérnek. Különbözőségét abban tartják az első pillanatra hasonlónak tűnő hallucinogén szerekkel szemben, hogy nem egy mesterséges világba kalauzolja a gyógyulni vágyót, hanem önnön belső világába, ahol szembesül örömével, bánatával, boldogságával, és legbelsőbb félelmeivel is. Emiatt azt tartják, az utazás gyakran megviseli az embert pszichikailag. Nem ritka az újjászületés élménye, ami után a szertartáson részt vevő képes valóban megszabadulni a korábbi terheitől, nehézségeitől. Az Amazonas-beli indiánok azt tartják róla, hogy egy csodálatos gyógyszer, aminek a segítségével az ember kapcsolatot teremthet nem csak saját belső létével, hanem a szellemvilággal is, és szembenézve minden terhével, félelmével, megszabadulhat azoktól. Eddig sem pszichikai, sem fizikai függőség nem ismert, továbbá semmilyen mellékhatás nem került dokumentálásra.

Friss topikok

  • Janos78: Üdv mindenkinek!A nevem János.1 éve voltam Iquitosba.2 hetet sikerült a dzsungel mélyén eltöltenem... (2020.04.19. 21:00) 5000 indok
  • Endre Juhász: Sziasztok! Egy megjegyzésem lenne a fenti írással kapcsolatban. Az ayahuasca italt egyértelműen te... (2019.03.09. 22:00) Különböző ayahuasca főzetek
  • : Hol szerezzek sámámt? Egy fuvescigi beszerzesere sem vagyok felkeszulve mert nincsenek ilyen kapcs... (2018.07.09. 17:03) Nem kell a sámán !
  • Péter Kobza: Szia! Ahogy látom már 7 éve ennek a postnak, de azért remélem még jelzi hogy írtak hozzá! Én egy k... (2017.08.21. 15:02) Ayahuasca főzés
  • Zoltán Morta: A videókon a Tensegrity gyakorlatai láthatóak. Mostantól Budapesten a Jurányiban keddenként részt ... (2016.09.08. 03:26) Castaneda fimjei

Segítők, karma, szabad akarat

2010.06.28. 00:39 - Takasuri

Címkék: út

Minden érző lény sajátja, hogy a szenvedés állapotából a kiegyensúlyozottság, a boldogság felé haladjon.

Bár vitathatatlan a vágy a fájdalmak megszüntetésére, mégis csodálatos képpen azt tapasztaljuk magunk és mások életében, hogy bár kezünkben az eszköz, azzal mégsem élünk és valami „érthetetlen” okból ragaszkodunk tudatlan állapotunkhoz.

Automatikusan merül fel a kérdés: Miért van ez így? Mi ez a bennünk feszülő érdekellentét?

Valójában a megvilágosodáshoz (mindenki nevezze saját hit rendszere, ízlése szerint) nem kell semmi. Nem eszköztől függ.

Bár nem kell eszköz, ugyanakkor mégis mondhatjuk, hogy van egy pillanat, mikor átlendül a tudat a küszöbön s ott szilárdan megállapodik. S ezt a pillanatot mégis megelőzi valami. Egyszerre kiváltója és nem kiváltója annak. Ezt szépen példázza sok koan.

A fent említett pillanatig viszont a tudatos törekvő lépdel a fejlődés lépcsőfokain. Az ego foglyára jellemző az objektivitás hiánya. S hogyan haladhatnánk előre, ha nem látjuk tisztán helyzetünket?

Elengedhetetlenül fontos azon módszerek, segítők, társak megtalálása, akik képesek nekünk tükröt tartani s visszaterelni az ösvényre, ha arról letérni készülünk. Ezek azok a személyek, akik segítő kezet nyújtanak, ha erőnk fogytán, de helyettünk semmit el nem végeznek.

Bár igaz, hogy a tudatunk, akaratunk befolyásolja a világot, mivel nem ismerjük sokszor valódi vágyainkat, ezért érhet sok meglepetés, mikor nem az történik, ami direkt módon szolgálja érzékkielégítésünket.

Mikor a Mindenséggel való egység tudatában cselekszünk, minden könnyedén áramlik, mint a folyó vize. De míg megtorpanunk, mikor haladni kéne, s elindulnánk, mikor a várakozás ideje van, feszültség keletkezik, türelmetlenné válunk, ebből az agresszió jelenik meg s így generáljuk önnön nehézségeinket.

S honnan a változással szembeni ellenállásunk?

Minden tudás a lemondásból ered. A lemondás az elengedés fájdalmával jár.

Mikor tudjuk, hogy az elkerülhetetlen, és amíg nem érett meg bennünk a helyes megértés, menekülnénk a ránk váró elöl.

Kezdő szakaszban hajlamosak vagyunk ragaszkodni a lemondás mentes haladás téves elképzeléséhez. Oldják meg helyettünk, helyezzenek át rögvest a paradicsomi állapotba, lényeg, hogy kényelmes rolls royce-n furikázzanak az univerzum erői (elvégre Isten szeret engem, vagy mi? Akkor nem akarhatja hogy én itt szívjak!)! Csakhogy itt a bibi: ez arra utal, hogy még mindig nem emeltük ki saját fejünket az egónk seggéből. Addig meg… felejtés :)

A következő szakasz a szenvedés szakasza. Felismertük a valódi segítőnket, segítőinket, de még szenvedünk a mester pálcájától, mely gyakran sújt le ránk /A guru szó jelentése: súlyos. Rendszerint van is egy botja, mely segítségével sok jó s hasznos tanításban részesíti törekvő tanítványát, ha például a meditációja alvássá vagy ahhoz közelivé talál mélyülni /, de már hűséggel követjük, s kitartunk mellette.

Lassan lassan átég minden illúziónk, s így képes felragyogni eredeti fényében szívünk.

 

Nem kell a megvilágosodáshoz semmi. Csak csukva tartott szemünk kell végre a végtelenre nyitni.

Nem kell inni ayahuascát, nem kell semmi ehhez. De hogy az azt megelőző pillanatot elérjük, azt megközelítsük, segíthet a halál kötele, vagy bármi más.

  

Taka

Blogtalálkozó

2010.06.27. 01:49 - hanaura

Címkék: hírek

Nemrég értem haza, ismét zárás utánig blogtalálkozóztunk, és fantasztikus volt! Nyilván nem fogom a névsort kiírni, de aki ott volt tudja, hogy róla is szól a dolog: nagy köszönet a jelenlétért, állati jó volt, nagyon kialakult a hangulat, pedig kicsit punnyadtan indult, a végén meg szinte úgy kellett kidobni minket...:)

Na jó, annyira azért nem, mindenki nagyon kedves volt, úgy tűnt a Potalás lányok is megszerettek bennünket, tök jókat beszélgettem velük is.

Pezsgőt nem vittem, egxrészt nem szeretem, msárészt a teázóban se igazán működik, de egy nagyon szép tiramisu parfétorta volt az ünnepi "menü", illetve mindenki aki eljött kapott egy zacsi általam készített mate-domináns teakeveréket. Ez a legkevesebb, nagyon hálás vagyok mindenkinek.

Aki pedig nem tudott jönni, az talán majd legközelebb. Elég jó tervek vannak arra az alkalomra is!

 

Ébredés után még kifejtem bővebben a találkozót, most megyek, ágynak esek!:)

Egy kiváló összefoglaló cikk az ayahuascáról

2010.06.26. 02:13 - hanaura

A napokban találtam, a felhasználhatóságért köszönet Nargile-nak!

 

Ayahuasca: a lélek indája

 

A dél-amerikai sámánok növényi tanítója ma már nem csak az őslakosok számára szolgál szellemi táplálékul

A kecsua indiánok nyelvén az Ayahuasca szó nem jelent mást, mint a “lélek indája” (aya = lélek, huasca = inda). Az Amazonas medencéjében őshonos növényi alapanyagokból készült főzetet a sámánok “növényi tanítónak” is nevezik, ugyanis hitük szerint nem csak méregtelenítő és gyógyító hatásokkal rendelkezik, amelyeket a nyugati tudomány is igazolt. Szerintük az Ayahuasca fogyasztása valójában ahhoz hasonló, amit a nyugati kereszténység szentségként ismer, avagy “egy láthatatlan valóság látható megnyilvánulása” (Ágoston). A sámánok generációkon keresztül adták át egymásnak az Ayahuasca előállításának és megfelelő használatának tanítását, de hogy pontosan mikor és hol fedezték fel a lélek indáját, arról nincsenek információink. Egyesek szerint ez a felfedezés önmagában is csodaszámba megy ha figyelembe vesszük, hogy az Amazonas vidékén kb. 80 ezer növényfaj ismert, és ebből kellett kiválasztaniuk a sámánoknak két olyan növényt, amelynek a kombinációjával a világ egyik legerősebb pszichoaktív koktélja keletkezett. A Banisteriopsis Caapi, avagy az őslakosok nyelvén Yagé szárát a Psychotria nemzetségbe tartozó cserjével kell összefőzni ahhoz, hogy az N,N – dimetiltriptamin (DMT) kifejthesse hatásait az agyban. A DMT-t ugyanis normális esetben lebontja egy MAO-A nevű enzim, amely semlegesíti a DMT-hez hasonló anyagokat. A Yagé-ban található béta-karbolinok (pl. harmin és harmalin) azonban blokkolják a MAO-A enzimet a szervezetben, így a DMT hallucinogén hatásai kiteljesedhetnek.



“…az élmény az, mint hogyha egy szellem, egy egészen más intelligencia lépne be az embernek a tudatállapotába… néha, mint egy kígyó, néha, mint egy tigris végigszaglássza és nyalogatja az összes szerveimet. A májamat, a szívemet, a hasamat, a beleimet, mindent. És utána megmondja, hogy mit kell csinálnom ahhoz, hogy egészséges legyek. És akkor a lelkemet is megvizsgálja, és megmondja, hogy hogy kell élnem, hogy boldog legyek. Nagyon sokat hánynak az emberek, amikor Ayahuasca-t isznak. És a hányás az egy nagy megkönnyebbülés, mert mindazokat a hazugságokat, amit lenyeltünk, az Ayahuasca segít, hogy kihányjuk.” Feldmár András


A sámánoknak persze van magyarázatuk az Ayahuasca keletkezésére: az embert a jaguár tanította meg a szent növény használatára, ez az állat ugyanis ennek köszönheti kitűnő vadászi képességeit. Az első európaiak, akik találkoztak az Ayahuascával, a hittérítő jezsuiták voltak. Nekik is meg volt az eredet-elméletük, szerintük ez egy “ördögi ital”, amelynek használatát a démonok terjesztették el az emberek között. A sámánhit egyéb kellékeivel együtt ezért tűzzel-vassal irtották ezt is – sikertelenül. Bár az indiánok keresztény iskolába jártak, nem voltak hajlandóak teljesen feladni őseik hagyományát, így az Ayahuasca használata mind a mai napig elterjedt Peru és Ekvádor őserdeiben. Nem ez az indiánok egyetlen növényi tanítója, többek között ismert még a varázsgomba (pszilocibin) és a csattanó maszlag (Datura) használata is, de maga a dohány is szent növénynek számít. Az ekvádori shuar törzs tagjai például nyers dohánylevélből sajtolt vizet itatnak a serdülő fiúkkal a felnőtté avatási szertartás részeként. Az Ayahuasca megkülönböztetett szerepét jelzi azonban, hogy egyszerűen csak úgy hivatkoznak rá: “a gyógyszer” (la medicina). Az ekvádori indiánok számára ugyanis ez “minden gyógyszerek anyja”. Maguk a spanyol ajkú telepesek is gyakran fordultak az indián curanderók, gyógyító emberek segítségéhez a legkülönfélébb betegségek esetén, így az indián és keresztény elképzelések keveredése sajátos vallási szinkretizmust hozott létre, amelynek az egyik legismertebb ma is létező példája a Santo Daime egyház. Ez az alapvetően keresztény irányultságú felekezet az Ayahuasca fogyasztását tette meg az egyik fő rítusává. Alapítójuk, az afro-brazil Raimundo Irineu a népi katolicizmus, a spiritizmus, az afrikai animizmus és az indián sámánhit sajátos egyvelegéből alkotta meg saját doktrínáját, amelyben Daime (Ayahuasca) a legfőbb szentség. Egy gumifát termesztő egyszerű farmer, José Gabriel de Costa 1961-ben hozta létre a másik legismertebb Ayahuasca-egyházat, az União do Vegetalt (UDV), amely saját hitrendszerét keresztény spiritizmusként határozza meg. Azóta mindkét egyház nemzetközivé vált és Brazílián kívül is számos gyülekezetet tart számon – ezeknek nem egy alkalommal gyűlt meg a baja a hatóságokkal.


Az UDV egyik szerartása

Az N,N – DMT ugyanis felkerült az ENSZ kábítószerjegyzékére is, így a legtöbb országban tiltott anyagnak minősül, beszerzése, tartása is bűncselekmény. Mégis, a vallásszabadság alkotmányban garantált jogára hivatkozva a hívők gyakran sikeresen vették fel a harcot a hatóságokkal. 1999 őszén a holland hatóságok elkobozták a helyi Santo Daime közösség Ayahuasca-készletét és a hívők ellen büntetőeljárást indítottak, a bíróság azonban a vallásszabadság jogára való hivatkozással felmentette őket minden vád alól. Spanyolorszában egy hasonló eset kapcsán az egyház engedélyt kapott az Ayahuasca vallási ceremóniák során történő használatára. Az Egyesült Államokban szintén 1999-ben a hatóságok 30 gallon Ayahuascát foglaltak le az UDV helyi gyülekezetétől, ennek eredményeként hosszú évekig tartó pereskedés következett. A végső szót a Legfelsőbb Bíróság mondta ki 2006-ban: az UDV-nek alkotmányos joga fűződik a növény fogyasztásához.



A nyugati civilizáció igazán az 1960-as években fedezte fel magának az Ayahuascát, miután a beat-nemzedék tagjainak pszichedelikus kísérletei fiatal generációk egész sorát inspirálták. William Burroughs, a Meztelen ebéd c. beatregény szerzőjének érdeklődését egy harvardi botanikus, Richard Evans Schultes keltette fel, akit az “etnopszichofarmakológia” első jeles képviselőjeként tartanak számon. Burroughs hasonló élményeket keresve maga is elutazott az Amazonas őserdejébe. Tapasztalatait írásban osztotta meg költőtársával, Alan Ginsberg-el, kettejük levelezését “Yagé levelek” címmel adták ki 1963-ban – ugyanabban az évben, amikor Timothy Leary-t kirúgták a Harvardról az LSD-vel folytatott kísérletei miatt (Burroughs maga egyébként nem jött ki Leary-vel). Ez a könyv indította el azt a jelenséget, amit jobb híján nevezhetünk “Ayahuasca-turizmusnak” is: azóta évről évre egyre több nyugati turista keresi fel az Amazonas vidékét azzal a kimondott céllal, hogy ott beavatást nyerjen a “lélek indájához” kapcsolódó szertartásokba. Burroughs leírja az Ayahuasca hatásának három stádiumát: a tisztító hányást (la purga), a bódulat (la chuma, vagy mareación) és a látomások (la pinta) szakaszait. Egyes törzsek szigorú táplálkozási és szexuális diétát követelnek meg az Ayahuasca-szertartás előtt, hogy a méregtelenítő és tisztító hatások jobban kiteljesedjenek. Egyesek azt ajánlják, hogy az Ayahuasca fogyasztása előtt mellőzni kell a tiramin-tartalmú ételek fogyasztását (pl. érett sajt), a kutatások szerint ugyanakkor ezek nem okoznak káros interakciót. Magát a hatást amit a szer az emberre testileg és lelkileg gyakorol nagyon nehéz leírni: gyakorlatilag rendkívüli módon függ a set-től és a settingtől. Az Ayahuasca szertartás során szélsőséges reakciókkal találkozhatunk, van, aki órákig zokog, mások ellenállhatatlan nevetéskényszert éreznek. És ezek még mindig csak a külső szemlélő számára is jelentkező tünetek, az, hogy az elmében milyen folyamatok zajlanak le, arra nem sok alkalmas szavunk van. Ginsberg például az ego-vesztés élményéről számol be Burroughs-hoz írott levelében: “nem vagyok curandero, elveszítettem önmagam”. Ráadásul magát a főzetet is mindig eltérő összetételben és koncentrációban állítják elő a sámánok, minden curanderónak meg van a maga “koktélja” – a nyugati utazók teljesen eltérő élményeket élnek át a különféle sámánoknál vendégeskedve.



Az Ayahuasca az antropológusok, etnobotanikusok és írók mellett számos zenész számára is inspirációt nyújtott: közéjük tartozik például Sting, aki a Broken Music című könyvében számol be ezzel kapcsolatos élményeiről, vagy Paul Simon, aki a Spirit Voices c. számában örökítette meg a világ számára az Amazonas mélyén szerzett élményeit. És bár sokan újjászületésről vagy gyógyulásról számolnak be az Ayahuascának köszönhetően, az 1971-es ENSZ egyezmény szerint a DMT az I. lista anyagai közé tartozik, amelyeknek nincsen ismert gyógyászati felhasználása. Klinikai kísérletekkel igazolható gyógyászati hatékonyságról valóban nem beszélhetünk, számos kutató szerint azonban az Ayahuasca rendkívül nagy gyógyászati potenciállal rendelkezik a nyugati társadalmak számára – használatának semmi köze nincs a rekreációs drogfogyasztáshoz, sokkal inkább a spirituális önfejlesztéshez. Aki azért fogyaszt Ayahuascát, hogy “betépjen” vagy csak “jól érezze magát”, azt csúnya meglepetések érhetik.

-Sárosi Péter

forrás: drogriporter.hu/ayahuasca



Blogtalálkozó-MA!

2010.06.26. 01:34 - hanaura

Címkék: hírek

Délután blogtalálkozó. Akinek kedve van, jöjjön. A múltkorihoz hasonlóan most se sikerült túl olajozottra a levelek körbeküldözgetése, de megtaláltam a megoldást, lesz egy levelezési lista. Akinek meg van a címe, annak küldeni fogok egy levelet a listára való feliratkozás lehetőségéről, így gyorsabban, kényelmesebben lehet intézni a dolgokat. 

Mindig szuper csapat szokott összejönni, azt hiszem, ez most sem lesz másképp. Az összetétel miatt kicsit aggódok, mert amikor ezt még más csinálta, és korábban szétküldözgette a leveleket akkor többen voltunk, ami egy szempontból nem cél, de én szeretném a dolgot azért legalább azokhoz eljuttatni akiket érdekel.

Szóval találkozóra fel, gyertek!

Blogtalálkozó

2010.06.25. 04:29 - hanaura

Címkék: hírek

Bele kell még jönnöm abba, hogy mindent magam csinálok. A múltkori blogtalálkozót is sikerült az utolsó utáni pillanatra fixálni, és elküldeni a meghívókat. Persze, ide is ki van írva, szóval elvileg nem kellene, de jó ideje így megy, és tud üzemelni ez, legalább a baráti körön belül jelezni szoktam.

Apropó, lehet, hogy egy levelezőlista jól jöhetne emiatt, amin lehetne a találkozókat, egyéb baráti körön belül szervezett prgramokat, stb promózni, talán meg is csinálom nem sokára. (Magyar fordítás: valakit megkérek rá..:)

Visszatérve a találkozóra kicsit aggódtam a múltkor az utolsó pillanatos időzítés miatt, és valóban aránylag kevesen voltunk, legalább is a megszokotthoz képest mindenképpen. Amit nyilván befolyásol az is, hogy ki hogyan ér rá éppen, de akkor is, tetszik vagy nem, ezt olajozottabban kell szervezni.

Most ismét itt a péntek, és ma fogok telefonálgatni, emaileket küldeni azoknak, akiknek magam szoktam szólni. Remlélem minél többen ráértek, barátoknak, ismerősöknek lehet szólni, erre eddig sem volt szabály, aki nem odavaló, azt feltehetőleg úgyse hívja az, aki már ismeri a találkozókat, úgyhogy nagy megfejtésekre azt hiszem ebben az esetben sincs szükség.

Lesznek majd nagy újítások a találkozókban, de ezt majd szombat délután elmesélem Nektek, és persze várom az ötleteket is, amire ott szintén lesz lehetőség.

Továbbá lesz ajándék is, magunktól, magunknak. Azaz jelen esetben Nektek. Nem kell őrült nagy dologra gondolni, egy apró figyelmesség azoknak akik szeretik, olvassák az oldalt. Elsőre arra gondoltam, hogy valami szűrés lesz:), mittudomén akik kommenteltek eddig, vagy ilyesmi, de aztán arra gondoltam, hogy csinálok bőven ajándékot, van egy felső határ amit eddig létszámilag egyszer léptünk át (nem titok, a harmincas szémról van szó), így nagyjából ezzel fogok most is számolni. Már csak ezért is remélem, hogy sokan leszünk, mert nem szeretnék egy darabot se hazacipelni, meg aztán amúgy is, egy éves a blog, ilyen nem sokszor van.

Hát, igazából egyszer.

 

 

Szombatra fel!

 

Blogtalálkozó

2010.06.25. 04:18 - hanaura

Címkék: hírek

Bele kell még jönnöm abba, hogy mindent magam csinálok, a múltkori blogtalálkozót is sikerült az utolsó utáni pillanatra fixálni, és elküldeni a meghívókat. Persze, ide is ki van írva, szóval elvileg nem kellene, de jó ideje így megy, és tud üzemelni ez, legalább a baráti körön belül jelezni szoktam.

Apropó, lehet, hogy egy levelezőlista ól jöhetne emiatt, amin lehetne a találkozókat, egyéb baráti körön belül szervezett prgramokat, stb promózni, talán meg is csinálom nem sokára. (Magyar fordítás: valakit megkérek rá..:)

Visszatérve a találkozóra kicsit aggódtam a múltkor az utolsó pillanatos időzítés miatt, és valóban aránylag kevesen voltunk, legalább is a megszokotthoz képest mindenképpen. Amit nyilván befolyásol az is, hogy ki hogyan ér rá éppen, de akkor is, tetszik vagy nem, ezt olajozottabban kell szervezni.

Most ismét itt a péntek, és ma fogok telefonálgatni, emaileket küldeni azoknak akiknek magam szoktam szólni, remlélem minél többen ráértek, barátoknak, ismerősöknek lehet szólni, erre eddig sem volt szabály, aki nem odavaló, azt feltehetőleg úgyse hívja az, aki már ismeri a találkozókat, úgyhogy nagy megfejtésekre azt hiszem ebben az esetben sincs szükség.

Lesznek majd nagy újítások a találkozókban, de ezt majd szombaton délután elmesélem Nektek, és persze várom az ötleteket is, amire ott szintén lesz lehetőség.

Továbbá lesz ajándék is, magunktól, magunknak. Azaz jelen esetben Nektek. Nem kell őrült nagy dologra gondolni, egy apró figyelmesség azoknak akik szeretik, olvassák az oldalt. Elsőre arra gondoltam, hogy valami szűrés lesz:), mittudomén akik kommenteltek eddig, vagy ilyesmi, de aztán arra gondoltam, hogy csinálok bőven ajándékot, van egy felső határ amit eddig létszámilag egyszer léptünk át (nem titok, a harmincas szémról van szó), így nagyjából ezzel fogok most is számolni. Már csak ezért is remélem, hogy sokan leszünk, mert nem szeretnék egy darabot se hazacipelni, meg aztán amúgy is, egy éves a blog, ilyen nem sokszor van.

Hát, igazából egyszer.

 

 

Szombatra fel!

Sámándob

2010.06.23. 11:53 - hanaura

Címkék: hírek

Tegnap is voltam kinn dobolni, arra gondoltam, hogy tényleg csinálunk majd egy kört, ahol hozhatja mindenki amilye van, és zenélhetünk egy nagyot. A jó mútkorában összejöttem egy éjszakára a barátaimmal, és noha nem ayahuasca mama volt a kísérőnk, nagyon tartalmas esténk volt, fantasztikus élményekkel, és a zene ott is meghatározó volt. Egyszer se kapcsoltunk be magnót, annyira jó volt együtt lélegezni egymással, pedig senki nem egy képzett, rutinos muzsikus a csapatból, és mégis...szóval erre sort kell keríteni, nincs mese!

A másik, ami ennek kapcsán az eszembe jut, hogy szeretnék egy írást a sámándobokról, a sámándobolásról. Egyenlőre csak a magam foghíjas ismeretei vannak tarsolyban, szóval bárki, akinek van gondolata ezzel kapcsolatban, az ne tartsa magában, mert nagy valószínűséggel ezt a cikket nem én fogom megírni, de nagy szükség van rá.

Sámándob barátomat kérdeztem, de ő most különlegesen terhelt időszakban van, nincs ideje semmire, ami szabad perce van, azt a dobokkal tölti, aki még nem ismeri az oldalát, itt megtalálja: www.samandobkeszites.hu/

 

Aztán következik a nyár egyik utolsónak tervezett ayahuasca estéje, akkorra tervezem a dobomat is aktivizálni. Na arra én is nagyon kíváncsi vagyok! Említettem a múltkor, hogy egy baráttól kaptam ayahauscát, mert igényem van elvonulni, és ismét magam lenni. Ez nem tudom mikor fog megvalósulni, mert az előbbi alkalommal pár barátommal leszek, és most ennek van prioritása, túl gyakran az ember nem csinálja ezt a dolgot...szóval meglátjuk még mi lesz, semminek nem vagyok az elrontója, de ismeretes, hogy szeretek rendesen készülni egy-egy ilyen alkalomra, nem vagyok egy gyorsfogyasztó. Nem mintha ez az ayahausca esetében olyan könnyű volna, de az emberi leleményesség tessék elhinni, hogy csodákra képes.

Remélem ebben a gyógyulás is benne van!

Ruha

2010.06.23. 11:44 - hanaura

Címkék: hírek

Úgy néz ki, hogy van rá esély, hogy a továbbiakban ismét normális formában olvassátok a blogot. Mernyau távozásával elmaradtak a korrekciók(mondjuk az már előtte is, de az egy másik történet..), és ahogy az talán fel is tűnt, rekord mennyiségű félregépeléssel dolgozom. Nyilván ha lenne időm visszaolvasni, javítgatni, akkor ez nem lenne téma, de hát ismeritek a mondást a nagyanyámról és a fütyiről, na szóval az.

Ha minden jól megy, akkor ez megoldódhat hamarosan, így ismét egy szebb, ízlésesebb formában tudjuk tálalni a gondolatokat az ayahuascáról.

Készül a tranformálódás

2010.06.23. 10:03 - hanaura

Címkék: kép

A természet ereje

2010.06.23. 09:58 - hanaura

Címkék: idézet

Mások helyett dolgozom. Megpróbálom védeni azokat a növényeket, amelyeket még mindig felhasználunk, azt a vizenyős területet, ahol még mindig bölcsőnek, szoknyának, szandálnak való anyagot gyűjtünk. Ez nehéz munka. Még a rendőrség sem tudja megvédeni a területünket. Ezért olyan nehéz nekem egymagamnak védeni ezt az egész területet.

Azt mondják az emberek: nem esik az eső, szárazság van. Istenem, ha összegyűjtenék az én könnyűimet, bizony nem volna szárazság.

Annyi könnyet hullattam, hogy azzal még a Santa Ynez folyót is megáraszthattam volna, hogy hozza vissza a régi időket, a Nagyapám világát.

Juanita Centeno. Chumash

Segítség az ayahuascával

2010.06.23. 00:21 - hanaura

Sokszor feltették már azt a kérdést, hogy miben tud segíteni az ayahuasca. Erre mindig ugyanazt válaszoltam, amennyire emlékszem: mindenben és semmiben.

Azért érdemes erről beszélni mert akár ha egy pszichoterápiás útként nézünk erre az egészre, akár egy tradícionális indiűn szakrális gyógyításra, megkerülhetetlen eleme az egésznek a felkészülés, a körülmények( szakkifejezéssel szet és szetting), amik aztán végigkísérik az egészet.

Így hát azt nagyjából kijelenthetjük, hogy többségében az ayahuascát vagy a körülményekhez mérten autentikusan alkalmazzák, vagy pedig egyfajta modern terápiás jelleggel. Nyilván van ezer más dolog, én ebbe a két fő csoportba láttam rendeződni a dolgokat.

Én még egy lényeges dolgot hozzátennék amit egy baráttól lestem/tanultam el: a pontos intenció meghatározása. Néhol hallani, hogy nem kell ezt így korlátok közé szorítani, meg ilyesmik, ami igaz is, azzal együtt én nagyon is azon az állásponton vagyok, hogy fontos egy meghatározott intenció egy ilyen alkalom előtt, vagy szakrálisabb beállítottságúaknak úgy is mondhatnám, hogy egy erős ima, egy gyógyulási, összeköttetésbe lépési szándék.

Majd arra is kitérek, hogy a saját tapasztalataim alapján, és az amit másoktól láttam, hallottam, ez a dolog miért ennyire lényeges dolog.

Na szóval, visszakanyarodva az alapgondolatra, egy ilyen erős, és komoly hírű:) orvossággal taalálkozva szinte elkerülhetetlen, hogy az embernek tudatos, vagy kevésbé tudatos elvárásai legyenek, ami egy természetes dolog.

Vannak esetek, amikor felesleges egy mederbe kényszeríteni valamit, én azt gondolom, és azt láttam másokon is, hogy az ayahausca esetében azért igen csak lényeges , egy ilyen erős folyamatba az ember egyszerűen nem megy miértek nélkül. Tényleg.

És itt jön a lényeg, amiről akartam kicsit írni: ezek a miértek, és a valóság. Amivel kezdtem: hogy mire is jó Amazónia legfontosabb indián medicin-je. Mivel nem vagyok pszichológus (noha nagyon érdekel a pszichológia), ezért az általam picit jobban ismert törzsi oldalról közelíteném meg a dolgokat. Indián sem vagyok, úgyhogy lehet, hogy lesznek áthallások a két kategória között.

 

Amiket én hallottam eddig azzal a bizonyos szándékkal kapcsolatban: önismeret, gyógyulás, ima, helyre tevés, rendbe rakás, mélyére nézés, ismeretszerzés, stb..... Egészen biztos, hogy még kismilliót fel lehetne sorolni, én főleg ezekkel találkoztam. Azaz azt is mondhatom, hogy van a kíváncsi meg a szenvedő . Kettejük közül a kíváncsinak talán könnyebb a dolga, legfeljebb nem azt kapja amit várt, vagy pedig elkezdi túlagyalni, értelmezni azt ami annyira misztikus néha, hogy szavakba se lehet önteni.

Aki az érdekesebb az a szenvedő.

Én ha így meg kellene határozzam magamat, azt mondanám, hogy a kíváncsi szenvedő voltam!:)

(És vagyok.)

A szenvedő az akiről írni szeretnék főleg írni. Sok-sok keserű dolggal az életben azt hiszem ez az amit leginkább be tudok érezni, és nem csak bezsélni róla. És hogy ez okból fogva mennyire tud menni az ember egy irányba, ami kurva nehéz, de valamiért mégis gyógyít, és történik. Hát, ez csak a személyes tapasztalatom, de mindig nagyon nehezek ezek az alkalmak, amikor az ember beletúr a sűrejébe. És ez volt az a dolog amiről akartam írni, hogy én szerintem mikor érdemes "beletúrni."

Több levelet is kaptam olyanoktól akik sok dolgot kipróbáltak, gondjaik vannak, valahogy helyre akarnak tenni dolgokat. Néha elhangzik az a kérdés is, hogy esetleg valaki itthon csinál-e pszichoterápia-féleséget valahogy úgy, ahogyan Feldmár az LSD-vel tette. Ezek mindig nehéz kérdések. Most nem azt akarom mondani, hogy Magyarországon én szartam a spanyolviaszt, de aki ezekben a dolgokban mozgolódik, azt általában ismerem is, akár csak a rokon témájú oldalakat, vagy azok íróit, gyakran fórumok kommentelőit is. És ez egy nehéz dolog. Ahogy tudjátok biztosan, Magyarországon törvényesen nem egy védett dolog ez az egész. A növények birtoklása egy legális dolog, de maga a főzet alkalmazása nem. És most valaki ír, hogy szenved akkor én mit mondjak arra a kérdésre, hogy szakemberek foglalkoznak-e az ayahauscával? Ha ez így is lenne, most tényleg, ez egy törvényesen nem védett dolog, érkezik egy levél, hogy valami gond van....és akkor ha lenne ilyen ember  vagy csapat, én akkor is letagadnám, pont azért, hogy védjem őt, mert a Rendőr bácsi is írhatna kíváncsiságból és máris meg van a baj. És kár azon agyalni, hogy mennyire beteg dolog vajon, hogy teszem azt receptre kiváltható gyógyszerek legálisak, és törvényese védettek, mindennel együtt, míg valami amit sok ezer éve szeretnek, az nem jó dolog, de ez nem lényeg, majd máskor lázadunk!:)

Szóval légyszi, ne írjatok olyanokat, hogy van-e hazai pszichológus aki ayahuascával dolgozik, mert ha lenne is, legfeljebb úgy segítenék elérni, ha az illetőről többet tudnék, mint egy email cím, de tényleg. Több ilyen levél is jött, és lehet, hogy mindenki nagyon őszinte és bizakodó volt, de ez akkor sem egy út, a fenti okokból kifolyólag. Persze, hogy valaki otthon, négy fal között mit csinál, az más kérdés, és így lehet, hogy van, aki ezzel foglalkozik, de ő nem fogja megmondani, hanem egy kis praxisban tartja. Olyan sokféle ember van, ki a fene tudja, de én nemtudok ilyesmiről, és szwrintem más se. Aztán más kérdés hogy érdeklődés szintjén sokakat mozgathat. Az más dolog.

Ami érdekes még, az a segítség elfogadása ettől a szakramantumtól. A gyakran feltett kérdés, ismét: miben segít. És még mindig mindenben és semmiben. Értem ez alatt, hogy semmit sem fog magától megoldani egy dolog, főleg totálisan nyugati körülmények között. Az ayahausca adhat egy gyógyító perspektívát, ahonnan nézve szépülni, épülni lehet, de ezzel az dolgozik, aki csinálj, és nem az aki magába öntötte és hátradől. Szóval azt a perspektívát amit esetleg az ayahausca ad, meg is kell tudni tartani, és ez a nehezebbik. Máskülönben csak egy szentimentális marhaság lenne az egész, nagy álmokkal, hogy a nagy szellem engem kiválasztott, meg befogadott, meg a többi hülyeség. Ez nem így megy. Igen, szerintem is lelke, szelleme van az ayahauascának, de ez nem egy mechanikus dolog, hogy iksz mennyiség bevitele ipszilon hatást garantál, mert nem fog. Szóval annak segít ez a szakrális ital, aki tud vele később dolgozni.Biztos nem fog mindenki, mert nem minden embernek egy az útja. A múltkor az exem egy baráti krben valakinek buzgón ajánlgatta az ayahauscát, én azt ezért nem értettem: Attól hogy egy jó dolog, miért gondolja zt bárki hogy mindenkinek való? Kinek ez segít és kinek az, kinek ez a jó és kinek az, ki a fene tudja megmondani ezeket a dolgokat, főleg kívülről? Persze, hogy senki. Szóval akkor jól fel is húztam magamat. Én szeretnék itt korrekt tájékoztatást adni, főleg mert sokan vannak itt akik komoly dolgokkal bírkóznak, és nem én leszek aki becsapja őket azzal, hogy itt a reménysugár, csak idd meg, mert ez nem biztos, hogy az ő sugara, neki lehet, hogy egy sokkal másabb van félretéve, és még ha egy nagy szentségű dologról is van szó, nem kell ezt mindenkinek odaadni. Akit meg kell hogy találjon, azt GARANTÁLTAN megtalál, és passz,senki nem lett ettől se jobb és se rosszabb. Akinek dolga van az ayahauscával, az majd dolgozni fog vele, úgy ahogyan tud, és akkor lehet keresés, mélyére nézés, meg ilyenek, de ha az ember nem bizto abban, hogy ez neki való, és gondja van akkor ott van rengeteg más dolog. Nekem is vannak barátaim, pszichológusok például, akik tudnak segíteni. Nem ayahauscával, de segítenek, és őket bárkinek szívesen ajánlom. Aztán ott vannak a Márton Attiláék a PannonInipivel,aki egy kicsit közeledni akar magához menjel el, töltsön kinn velül k a természetben egy napot, doboljanak, vegyen részt egy jó izzasztókunyhón, és az is nagyon sokat jelent, vagy mittudomén parázsonjáráson a Fehérhollóékkal, vagy egy dob-körön.......

Annyi szép lehetőség van. Sose utasítottam vissza senkit akinek az ayahausca valahogy keresztezte az útját, de akinek nem EZ a medicinje, az találja meg a sajátját. És még mindig szeretheti az ayahuascát, a kultúráját, a gondolkodásmódot mögötte, a szokásokat, a dalokat, ezt az egész világot anélkül, hogy inná ezt a különleges főzetet. És így is lehetnek jó dolgok!

Ha pedig gond van, és nem világos az út, az irányvonal, akkor nagyon sok lehetőség van rá, hogy lámpákat tegyen ki az ember. Látók, jógamesterek....szóval gazdag a család, és remélem maga az ayahauscareality család is gazdag, és nem "csak" azt az alternatívát adja, hogy it a recept, itt a web-oldal címe, ahonnan növényt vehetsz, ezt csináld, ez lesz oszt cső, hanem valamivel többet. Nem véletlenül írtam annyit a "rokon" utakról. Egyrészt azokat én magam is nagyon tisztelem, másrészt talán valaki éppen azokban találja meg önmagát, végül is nem mindegy? Ha jó az ami történik, akkor hadd történjék, és szívből remélem, hogy bárki aki olvassa ezt az oldalt, talál valami hasznosat, érdekeset, építőt, attól függetlenül, hogy ayahuascázott-e már, vagy szándékozik-e, mert nem ez a lényeg, hanem hogy a csatorna nyílva amin keresztül sok szép és jó jöhet be sokféle ember számára....

 

 

 

AHO!

 

 

Baby-ayahuasca

2010.06.22. 07:31 - hanaura

Címkék: kép

Aki...

2010.06.22. 07:27 - hanaura

Címkék: idézet

Aki önnön magát nem szeretheti,
senkit sem szerethet
Aki szégyenli testét, szégyell
minden élő elevent
Aki piszkosnak tartja testét,
el van veszve
Aki a már születése előtti
adományokat nem tiszteli,
soha semmit nem fog tisztelni igazán


Nootka indián asszony

McKenna és a sámánizmus

2010.06.22. 01:12 - hanaura

Címkék: mckenna

Axis barátom oldaláról(www.ows.eoldal.hu) származik a cikk, nagyon érdekes, olvassátok el!

 

Részlet Terence Mckenna , valamikor a ’90-es évek elején tartott előadásából; a szöveg felvételről került lejegyzésre.

fordította: sendmode | ows

Ha mindössze negyed órában próbálom meg összefoglalni, ami a sámánizmusról és a hallucinogénekről elmondható, akkor csupán a dolog felszínét érintjük, viszont megpróbálkozom egy afféle bevezetéssel ahhoz, hogyan is gondolkodom erről.

A sámánizmus nem pusztán az antropológiának valami sötét és rejtélyes kutatási területe, hanem magát a sámánizmust tekinthetjük úgy, mint a vallás gyakorlatát az első egymillió évben, hiszen nem volt a vallásnak más formája a bolygónkon az elmúlt tizenkétezer évvel ezelőttig bezárólag, ami által az ember egyáltalán a szentséghez valamiféle hozzáférést tudhatott volna a magáénak. Ezért vált a sámánizmus egyfajta technikává, és ha néhányan közületek jártasak a témával kapcsolatos irodalomban, akkor gondolom, ismeritek Mircea Eliade A samanizmus: az eksztázis ősi technikái című munkáját. Az eksztázis ősi technikái. Ha mindezt más szavakkal fejezzük ki, akkor azt mondhatnánk, hogy ez nem is annyira egy vallás volt, mint ahogy azt általában annak tartják, hanem sokkal inkább preracionális tudomány, módszerek összessége egy bizonyos fajta tapasztalat megszerzéséhez.

Ezek után persze felmerül a kérdés, milyen tapasztalatról is van itt szó és hogy ez mitől olyan nagyszerű. Bár nem rendelkezünk olyan átfogó ismeretekkel erről az élményről, mint a mazatékok vagy a huitoto-k, mégis a számos leírás alapján joggal kérdezzük, mit él át a sámán, ami példaadóvá teszi őt a saját közösségében és mitől válik bizonyos értelemben félistenné. Ezer és ezer beszámoló és leírás tanulmányozása után azt találjuk, hogy a határok feloldódása ez a központi elem, és ezt az elborzasztó, csodás, félelmetes tapasztalatot keres-sük mi is. De miért olyan fontos és csodálatos ez? Azért, mert az emberi létezésben mindez úgy megy végbe, mint a születés élménye. A világ maga az újdonság. Egyszeriben mindent az épp megnyíló szemünkkel, a legelső pillantásunkkal látunk.

Ennek az állapotnak az eléréséhez sok technikát ismerünk, ilyen a cölibátus, az élelem megvonása, különböző próbatételek vagy a test csonkítása – amik persze nem ígérnek olyan mókás időtöltést, ugye? (nevetés). És ott van vannak a hallucinogén növények is. Az ilyen előadásokon, mint amilyen ez is, mindig felmerül, hogy „ti mindig csak szerekről és növényi kivonatokról beszéltek. Nincs más lehetőség ennek az állapotnak az eléréséhez? Nem ugyan-olyan ez, mint a jóga, vagy más tantrikus módszerek ahelyett, hogy mindenféle növények fogyasztásával mérgeznénk a makulátlan testünket?” –A válaszom: NEM és NEM! (nevetés) De van további válasz is. Az univerzum törvényszerűségei láttatják be velünk, hogy ezeket az utakat nem lehet egyedül bejárni ilyen célhoz és beismerjük végül: „Nem tudod egyedül megcsinálni.” Amúgy pedig miért is lennénk képesek erre?! Hol van az megírva, hogy Gipsz Jakab egyetlen lépéssel képes lehet arra, hogy betoppanjon “A Leghatalmasabb előszobájába”; mindössze azért, mert ő épp így akarja? Sehol! A dolog sine qua non-ja… némi csinos kis latin nélkül meg sem lennénk, nem igaz? (nevetés) Szóval a pszichedelikus tapasztalat meg-szerzésének sine qua non-ja, hogy alázatos légy és beismerd, engedelmesen alá kell vetned magad a növénynek vagy a szernek és ez a tevékeny részvételt igénylő összetevő a legfontosabb, amit a pszichedelikus trip során is tanúsítanunk kell. Azt kell mondogatnunk: „Vigyél magaddal, a tiéd vagyok. Vigyél, a tiéd vagyok.” -És ha így teszünk, ő elvégzi a többit.

Szóval mindez sok, túl sok ahhoz, hogy 15 percbe gyömöszöljük bele. Viszont visszatérve a határokra és azok feloldódására, mi okozza a feszültséget köztük? Miért ez az elkülönülés a rögzített neurális szerkezet zárt és személyes világa, és a hatalmasra táruló, megnyílt állapot között, ahol Dao életfolyamként zúdul át rajtunk? Úgy gondolom, ez csakis az emberi tudatban lévő vakfolt miatt alakulhatott így: nem lelkesedünk túlzottan, mikor felhívják a figyelmünket a világmindenség élettel teli és gondoskodó természetére, mert ez számunkra mindvégig hadszíntér volt, ahol folyamatos küzdelmeket vívtunk a jelenlegi helyzetünkért. Ez alatt körülbelül olyan kérdéseket értek, hogy vajon hány jávorszarvas is harapott fűbe ahhoz, hogy mi most itt ücsörögjünk? Mennyi erdőt takarítottunk el az útból pontosan? Mint látjátok, elég hosszú a története az ember Természetnek való ellenszegülésének és végül leigázásának és ha egy trip során megéljük a határok elmosódásának tapasztalatát, végre arra is rájövünk, hogy „találkoztunk az ellenséggel és ez az ellenség mi magunk vagyunk”. A kör bezárulásával így teremtődik meg a morális felelősség dimenziója is, és emiatt válik a sámán igazán különlegessé. A sámán képes arra, hogy maga zárja be ezt a kört, elmosva azt a bizonyos vakfoltot és ez a lényegi képessége elképesztően hitelessé teszi őt a környezete szemében.

A sámán alapvetően annak a példája, hogyan kell létezni – és nem pusztán a transz állapotában, hanem hogy hogyan kell viselkedni például a leánykéréskor, a vadászatkor, hogyan kell élni a gyermeknevelés során, és így tovább, sorolhatnám. Olyan példakép, aki mintegy szét-zúzza a kulturális szabályozást, ami olyan, mint egy hibás szoftver: állandóan megszívat és végül mindig újra kell indítanod. Viszont létezik egy kulturális hardver is, amit másként au-tentikus létnek hívunk, és igazából ez lendít minket tovább a sámán példás élete és technikái segítségével.

Ugye Igaz, hogy legtöbbünk számára nem túlzottan vonzó ajánlat az, hogy valaki – tegyük fel – elmondja, micsoda mesés spirituális gazdagság lehet a részünk, ha felhagyunk a szexeléssel, megvonjuk magunktól a különleges falatokat és nem lehet egy saját gondolatunk sem, mondjuk 10-15 éven keresztül, mindezt azért, hogy a végén valamit elérjünk? Mindannyiunknak megvan a saját életvezetésünk, fizetendő jelzálogunk, etetendő gyerekeink, kocsirészletünk… És ekkor jön valaki, aki azt mondja, hogy „Fogyassz ebből a növényből és újjászületsz.” – ez egy valódi egzisztenciális kihívás. Az olyan kifogások pedig, mint a próba-tétel nehézsége vagy a cél elérhetetlensége, mind szertefoszlanak és még a dolog kimenetelét illetően sem kell bizonytalankodnunk. Ez az, amiért a sámánizmus a hitelesség kérdése is egyben.

Ezzel kapcsolatban lenne még egy dolog, amit szeretnék érinteni. Az autenticitás a pszcihedelikus mozgalom fejlődésének egésze alatt úgy jelent meg, mint egyfajta személyes feddhetetlenség, ami valamiképpen a mentális egészségnek feleltethető meg, melyet megelőzően szembe kellett néznünk a démonainkkal és végül legyőztük azokat. Ennek során váltunk ki-egyensúlyozottá, önállóvá és teljessé. Ez valóban így van, és ez a sámáni kiteljesedés első állomása, azonban nem ez a célja ennek a teljessé tevésnek, hiszen ha így lenne, ez nem volna egyéb, mint egyfajta kemikáliákkal megtámogatott pszichoterápia. A végcél igazából az egyensúly beállásán és a bölcsesség elnyerésén túlmenően az egyetemes jelentésig való emelkedés – más megfogalmazásban pedig a kulturális gépezetnek, a kényszerítő erőnek a szétrombolása úgy, ahogyan azt a sámánok is teszik Ily módon kellene feltárni valami igazán autentikusat. Valamit, ami kívül esik az ön-gerjesztett nyelvi útvesztőn.

Ami pedig szerintem igazán hiteles, az… hát elég nehéz erre szavakat találni, de leginkább az a pszichedelikus tapasztalatban benne rejlő elevenség, az élettel teli minőség. Az, hogy létezik egy egyetemes elme; érző és észlelő – mindig készen arra, hogy ott legyen és találkozzatok, amikor megérkezel a túloldalról. A pszichedelikumokról tehát nem úgy beszélünk, mint afféle fénycsóváról, ami megvilágítja a saját tudattalan törmelékeit, hiszen ez nem egy fénycsóva. Ez nem mögötted világít, hanem fölötted ragyog. Valójában az történik, hogy azonos, egymással összefüggő elvek váltják ki belőlünk az önreflexiót és ezzel együtt a reflexiót magára a bolygóra is. Számunkra ez azt a feladatot rója ki, hogy nyomoznunk kell, jó detektív módjára kutatni és fellelni a szellemet a saját rejtekében. Ez az, amit a sámánok is tesznek. Ők a szellem vadászai.

Ezek azok a dolgok, amiket az antropológia tudománya szeretne (talán a múzeumi vitrinbe zárni erős kifejezés, de legalábbis) megdermeszteni ebben az összefüggésében és ezáltal artefaktumokká tenni mindezeket, hogy olyan kérdéseket tehessünk fel, mint hogy: „Mit gondoltak a huitoto-k a sámánról télen vagy épp nyáron?” Nos, ez nem csak hülye kérdésnek hangzik, hanem – mivel a huitotoknál nincsen tél és nyár, ezért lényegét tekintve is hülye kérdés! A sámánizmus nem a más egyéb, világosan lehatárolt intézményrendszerek sorába illeszkedik, hogy az rendszerezhető és ezáltal tudományosan reflektálható legyen. Ha így teszünk, a tékozló fiú szerepét játsszuk – leereszkedünk a Physis-hez, leereszkedünk a tárgy-hoz. Ahogy 15,000 éve vándorlunk a sivatagban, csodásan alkalmazkodtunk a körülményekhez a racionalizmusunk, a materializmusunk, kormányzati politikánk patriarchátusunk és sok más által. De nincs élelem a sivatagban! Mindenesetre egyszer biztos ez lesz majd az Ígéret Földje, de gondolom, ebben a teremben sok ember számára az ígéret földje legfőképp a pszichedelikus tapasztalat.

Ami nagy kihívás ezek után, az leginkább az, hogy hogyan lehet azt a bizonyos személyes bejáratot, a rejtekajtót nyilvános választássá tenni? Ehhez meg kell erősíteni magunkat, hogy úgy beszéljünk erről, ahogy eddig sosem tették. Ez a tapasztalat nem skatulyázható be, szakértői csoportok által nem rendszerezhető tudás, és a legfontosabb, hogy szembenézzünk vele, mint olyan autentikus dologgal, amit nagyon rég elveszítettünk és már nem is igazán tudjuk, milyen, csak egyszerűen valami bennünk lévő sajgó érzés utalhat a létezésére, amit nem tudunk kezelni másképpen. A sámáni mémek felerősítése az egyetlen megoldás erre: a sámáni eszmeiség felidézése és annak az ön-felfedezésre való használata. Úgy gondolom, ezt leginkább a művészet és a pszichoterápia szolgálja, valamint a… őő… a művészet (nevetés), valamint az, hogy meg kell próbálnunk visszatéríteni ezeket az intézményeket az elveszett autenticiásba, hiszen azok a kultúrák, amik a sámáni alapokon működnek, például kell, hogy szolgáljanak olyan kultúrák számára, amelyek a materializmus sivatagában tévelyegnek.

Gordon Wasson, Richard Evans Schultes, valamint a XIX. századi Richard Spruce munkái által az ehhez szükséges eszközök – a mágikus növények – rendszerbe foglalva állnak készen. Nem gondolom ugyanis, hogy a hallucinogének nélküli sámánizmus hiteles sámánizmus volna. Ez viszont egy nagy vitája az antropológiai kutatásoknak. Az egyik oldalon Mircea Eliade-et találjuk, aki azt mondja, hogy „amint a sámánizmus a narkotikumokhoz fordul, belépett dekadens és végső fázisába”. A „narkotikumok”-kifejezés szoros értelemben vett használata olyan botanikai járatlanságról árulkodik, aminek a következményei nyilván egyikőtöket sem dobnának fel! (nevetés) Eliade álláspontjához képest a másik oldalon Wasson száll vitába azt állítva, hogy „az olyan sámánizmus, mely nem vesz igénybe hallucinogén növényeket, olyan sámánizmus, mely elvesztette a saját gyökereit”, mert ha csupán különböző próbatételeket, patologikus személyiségeket és koplalást próbál érvényesíteni, elveszti a saját technikái iránti érzékét és ezáltal a működésének a hatékonyságát is.

Lenne még egy záró gondolatom, amit megosztanék és remélem, ezt úgy mondhatom el, mintha a már megtérteknek prédikálnék… Viszont ha van egyetlen olyan ember is köztünk, aki még mindig nem tudja, mire akarok kilyukadni, akkor hangsúlyoznom kell, hogy ez nem átverés! Ez nem jóga! Nem NLP! – Persze nem mintha ócsárolni akarnám ezeket… (nevetés) Tehát ez a valóság, ez így igaz! Ez annyira valós, hogy ha idehozhatnátok egyet a legmakacsabb, racionalista, redukcionista seggfejből és belehajítanátok abba a közegbe, találkozna a Teremtőjével, értitek?! (nevetés és ováció)

Tehát ez (a sámánizmus) kiold benneteket és az autentikus léttel szembesít; azzal, amire áhítozunk és amit mindenki számára elérhetővé teszünk, a tömeg számára, amit mi magunk is alkotunk. Vegyétek komolyan a sámánizmus technikáit. Ismerkedjetek a növényekkel. Hozzatok valós döntéseket.
És egyébként pedig ne spóroljatok a matériával! Egyszer már megcsináltátok a leckét, gyerünk tovább !

Mai napi idézet

2010.06.21. 20:37 - hanaura

Címkék: idézet

Nem érdekel, miből élsz.
Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.
Nem érdekel, hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmeidért, álmaidért, és azért a kalandért, hogy életben vagy.
Nem érdekel milyen bolygók köröznek holdad körül.
Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom. Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e fájdalmamat és fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, az eksztázistól megrészegülve, anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak, és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira.
Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ezáltal megbízható.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem mindennap pompázik, és hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni, és a tóparton állva, mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!
Nem érdekel, hol élsz, és mennyi pénzed van.
Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd mindazt, amire szükségük van.
Nem érdekel, ki vagy, és hogy kerültél ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe és nem hátrálsz-e meg.
Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál.
Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal, és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál. "
(Oriah Hegyi Álmodó indián törzsfőnök verse)

Rokon-növények

2010.06.21. 19:35 - hanaura

Címkék: hírek

Ahogyan eddig is nagy örömmel írtam mások oldalairól, kezdeményezéseiről, így ez után is ez lesz, az aktualitást egy kimondottan látnokzsályával kapcsolatos fórum létrejötte adta. Azt remélem mindenki megtalálja majd, akit érdekel a téma, vagy ott van a helye, én a magam részéről mindenkit bíztatni tudok a részvételre!

 

Látnokzsálya fórum:

 

sgforum.hu/forum.php3

Tovább

2010.06.21. 19:30 - hanaura

Címkék: hírek

Na valahogy csak kivakarom magam abból a nehéz helyzetből, amibe a magánéletemváltozásai és annak hoyganjai segítettek bele. Mondhatni "Örökké nem eshet", hogy stílusos legyek.

Kicsit megritkultak a bejegyzések, jeleztétek is, hogy most már jó lenne összeszednem magamat, és annyi jó szót kaptam, hogy most már esélyem sincs nem jól érezni magamat, szóval remélhetőleg visszaáll a rend.

Amik most aktuálisak:

Június 19-én blog születésnap lesz a Potalában, a szokásos délutáni időben. Én azt szeretném, ha mindenki ott lenne, vagy ha ez nem is lehetséges, akkor minél többen a családból, szeretnék minél többőtökkel ünnepelni. Lesz minden ami szokott, meg egy-két kisebb meglepetés is várható, és a korábbi tervemmel ellentétben mindenki fog egy kis ajándékot kapni aki eljön. Ha szülinap, akkor legyen szülinap! Mielőtt megkérdezné valaki, nem ayahuascát fogunk osztogatni!:)

A másik pedig, hogy egyre szebben alakul az élet a fórumon(sgforum.hu/forum.php3), remélem minél többen csatlakoztok majd, tényleg kezd beindulni az élet!

 

Mindenkinek szép napokat, hamarosan találkozunk!

Program

2010.06.18. 20:01 - hanaura

Címkék: program

 F Ö L D   és  T Ű Z  mágia  19.-20.-án a nyári napfordulóra készülünk,szombaton délelött előadás a föld,és tüzmágiáról,ebéd,felkészülés Tüzönjárásra,Tüzjárás,vacsora,alvás a csoporttal,vagy földágyban(csak bevállalósoknak!),vasárnap yoga,(lehetőleg hidegvizes)tusolás,reggeli,földmágiák,ebéd,hangmágiák,hangsátor,búcsú.Helyszin:Sóskút, Lovassportklub,kb.20 km Budapesttől,Kelenföldi Pu.-tól Pusztazámor felé 7,20-kor indul busz,a sofőr megáll a Lovassportklubnál,ha szólsz! Jelentkezés péntek délig,aki kocsival jön,és tud hozni valakit,jelezze!  Hozzájárulás két napra,négy étkezéssel  9.000.-Ft.

70-612 50 42
 
Hétfőn,21.-én este 6-kor FelemelkedésMeditációt tartok az Orczy-kertben,ahol spirituális tisztitással,vezetett meditációval,energiagyakorlatokkal megyünk a 700-as,Megvilágosodási szint fölé.Már sokszor sikerült,most,a napforduló energiái is segitenek.Tapasztald meg!Utánna a régiek szokása szerint Tűzugrás,ahol a testetleneket,entitásokat,negativ energiákat tisztitjuk le.
Hozzájárulás 2.500.-Ft
 
 

Család

2010.06.17. 18:26 - hanaura

Címkék: kép

Különféle ayahuasca főzetek

2010.06.17. 18:24 - hanaura

Címkék: főzetek

Azon gondolkodtam, nem is én, hanem egy ismerősöm adta a tippet, lehet, hogy írok egy cikket, egy amolyan összehasonlításféleséget azokról a különböző főzetekről, amikkel kapcsolatba kerültem az eddigiekben. Ha azt nem is számolom bele, hogy ugyanazokból, vagy majd ugyanazokból az alapanyagokból is készülhet két teljesen másféke tea, akkor is vagy fél tucatnyi medicin volt szerencsém magamhoz venni. Hogy aztán ha más is ott lett volna minden alkalmommal és ő is így tapasztalná-e a dolgoat vagy sem azt nem tudom, nyilván a magam szubjektív megélését tudm csak közzétenni, de azt szívesen, így akkor lehet egy kicsit beszélgetni arról is, hogy különféle növényekkel, kombinációkkal milyen dolgokra jutottam.

Eddig egyébként két olyan, egymástól teljesen eltérő helyről származó főzetet ittam, amit nem én készítettem, és én magam is több dolgot kipróbáltam, és hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon megfejtettem volna ezt a kérdést, mind jó volt, csak másképpen, de hát ez igaz bármilyen dologra is, amit az ember tapasztal, ha figyel kicsit.

Nagy észosztást ne várjatok, ahhoz ész is kéne, de azt hiszem a dologból kikerekedhet egy egész érdekes írás!:)

Mai napi gondolat

2010.06.17. 18:16 - hanaura

Címkék: idézet

Egy jóbaráttól csentem ezt az idézetet, aki szeretné tudni kitől, az a fórumon megtalálja a választ (amit meg a linkek között:), addig is ím, az idézet. A korábban tárgyalt szomorú Ekvádori események jutottak az eszembe róla, szerintem nem véletlenül. És itt nem csak arról van szó, hogy egy újabb gond. Vagy hogy hány liánt irtottak ki a mondjuk úgy ayahausca lény testéből, hány állat halt meg, hán ygyerek lett beteg, hanem arról is, hogy ez más helyekre is kihat. Tetszik vagy sem, össze vagyunk kapcsolva, egy hajón utazunk!:)

No és, igen, az idézet:

 

"Gyakran tűnődöm, hogyha létezne az Egyesült Élőlények Szervezete - amit különben angolul U.O.-nak rövidítenek, (Nevetés) - és minden élőlénynek lenne egy szavazata, akkor megszavaznák-e, hogy maradhassunk ezen a bolygón. Azt hiszem, hogy a szavazás éppen most folyik." - Paul Stamets

Újra egyedül

2010.06.16. 22:31 - hanaura

Címkék: röviden

Ma kaptam egy ismerősömtől ajndékba ayahuascát. Érdekes módon megint csak nem én találtam meg ezt a dolgot, persze lehet, hogy csak "bevonzottam".

Jó ideje nem vettem már magamhoz egyedül, az érdekessége a dolognak, hogy most ez a tervem, illetve maximum egy barátommal. Neki nagyon örülnék, szóval vele együtt sokkal szivesebben csinálnám mint egymagam, de amúgy most nem vágyom társaságba.

Van az embernek egy ilyen mániája, hogy rangsoroljon, megpróbálok kivételesen kimaradni ebből, szóval nem mondom, hogy így a jobb vagy úgy, ami bizonyos: most ennek jött el az ideje.

Természetesen beszámoló fog készülni, így akit érdekel azzal meg tudom osztani az élményemet. Ebben a megosztásba most úgy néz ki másokat is bele fogok vonni, reméljük hogy több beszámolót is olvashattok majd, amiből az egyenkénti nyilvánvaló szubjektivitásuk dacára kialakul egy kép.

 

 

"Az Ayahuascareality-s csávó????"

2010.06.14. 23:52 - hanaura

Címkék: hírek

Komolyan, nagyon különös belegondolni, hogy egy évesek vagyunk. Tegnap találkoztam egy sráccal, akitől kaptam ilyen egészséges izékét, egy közös ismerősünkön keresztül ütköztünk össze a facebook-on, és beszélgettünk egy jót. Naná, hogy szóba került a spiritualitás, és az ayahausca is.

Totál ledöbbent!

Hát igen, ez (szerencsére még mindig) egy underground dolog, és alegszebb az volt, amikor valahogy szóba került, hogy van egy ezzel kapcsolatos oldalam, és akkor rákérdezett, hogy nemááár, te vagy az ayahauscareality-s csávó?

Mondom, igen, én vagyok.

Szóval ismerte az oldalt. És nagyon sok ilyesmibe ütközöm bele, ami nagyon nagy öröm nekem, tényleg megtalálja az oldalt az akit érdekel a téma. Nyilván nem fog mindenre rátalálni, hiszen itt "csak" az van amire rátehettem a kezemet, összegyűjtöttem, vagy kitapasztaltam, amiket gondolok....de azért nem kevés dolog, és a bánya eddig kimeríthetetlennek tűnik.

 

Sámándob

2010.06.13. 17:01 - hanaura

Címkék: sámándob

Ma megkaptam életem első saját sámándobját. Hát mit mondjak? Valami fantasztikus, úgy érzem sok köös dolgom lesz nekem ezzel a dobbal!

Az csak a hab a tortán, hogy ha legközelebb ayahuascát iszom, akkor már tudok dobolni is hozzá, akkor is ha egymagam leszek, akkor is ha másokkal, de ehhez még medicin se kell, és igazából semmi se. Egy kis idő. Most tervezek felmenni a hegyre, rakni egy kis tüzet és dobolni magamnak. Ennek a dobnak tényleg csodahangja van, valami hihetetlen!

Holnap készítek képeket is róla, addig is reklám gyanánt, egy barátom készítette, akinek talán az oldalát is ismeritek sokan:

www.samandobkeszites.hu/

 

 

Este vagy holnap beszámoló!!!!

Blog születésnapi buli

2010.06.12. 11:54 - hanaura

Címkék: hírek

Jövő szombaton a szokásos helyen tartjuk meg az egy éves születésnapot. Egy-egy bennsőségesebb hangulatú kisebb felállást leszámítva többnyire mindig szép számban jelen voltunk, de egy kisebb magot leszámítva mindig változó felállásban, nyilván ki hogyan ért rá.

És nem lennünk kevésbé elfoglaltak, most mégis mindenkit kérek, hogy ha teheti, akkor jőjjön el, hogy együtt ünnepelhessük meg a születésnapunkat. Lesz minden, torta, pezsgő, ami kell , azt hiszem a jó hangulat is adva lesz.

Ami plus dolog lesz, az a múltkor jutott az eszembe, amikor Bufoval a blogtalálkozó után elmentünk egy éjszakai kirándulásra, hogy ha vagytok többen akik jönnének, akkor tudunk egy ilyet most is csinálni, kis ezzel-azzal, ahogy kell. Nyilván erre nem fog mindenki ráérni, és mellesleg akár egymagam is megyek, de arra gondoltam, hogy vagytok páran akkor menjünk, és ha jól sikerül a bál, akkor akár megnézhetjük a budai hegyekről a napfelkeltét, aztán ki-ki megy a maga útjára.

 

No ilyen tervek vannak, gyertek, sokasodjunk!:)

 

 

 

 

 

 



süti beállítások módosítása