ayahuascareality

Az oldal az Amazonas medence sámánvilágával foglalkozik, az ottani spirituális világot, törzsi rituálékat, szokásokat próbálom egy befogadható, olvasható formában bemutatni itt. Ebbe a világba tartozik a természet, az elemek tisztelete, a dohány és a többi szent növény, orvosság, köztük az ayahuasca. Az "ayahuasca" az Amazonasi kecsua kifejezés, aminek számos fordítása létezik, mint a "lélek liánja", a "halottak indája", a "kis halál", a halál kötele", stb. Ez egyike a számos névnek amivel illetik. Mondhatni a legelterjedtebb. Maga az ayahausca egy, az Amazonasi törzsek által kultivált szakrális orvosság, amit vallásos céllal, szertartásos jelleggel vesznek magukhoz a bennszülöttek, egy ehhez tartozó, családonként változó rituálé keretében. Számtalan eltérő részletű szertartás ismeretes, családi titkok, különlegességek, amit a sámánok többnyire bizalmasan kezelnek, mivel ez a munka komoly felelősséget igényel. Dél-Amerikában több úgynevezett szinkretikus egyház is felbukkant, akik (többnyire keresztény)vallási gyakorlataik alapjának tekintik az alkalmankénti teafogyasztást, rituális jelleggel, közösen énekelve. Utóbb nyugati orvosok is elkezdték alkalmazni, például olyan szenvedélybetegségek kezelésére, mint például függőségek, traumák. Az ember a szertartás ideje alatt rituálisan elfogyasztott gyógytea hatására gyakran fizikai rosszullétet tapasztal, gyakori, hogy ki is hányja az elmondások alapján kellemetlen ízű teát. Erről több törzs, jellegzetesen a shipibo azt tartja, hogy az ember gyakran a félelmeit, a hazugságait hányja ki. Emiatt aztán nagy becsben tartják ezt a fajta tisztulást, noha nem feltétele a megtisztulásnak. Ezután mintegy látomás formájában egy szellemi utazáson vesz részt, amit érzelmek, felismerések, képek kísérnek. Különbözőségét abban tartják az első pillanatra hasonlónak tűnő hallucinogén szerekkel szemben, hogy nem egy mesterséges világba kalauzolja a gyógyulni vágyót, hanem önnön belső világába, ahol szembesül örömével, bánatával, boldogságával, és legbelsőbb félelmeivel is. Emiatt azt tartják, az utazás gyakran megviseli az embert pszichikailag. Nem ritka az újjászületés élménye, ami után a szertartáson részt vevő képes valóban megszabadulni a korábbi terheitől, nehézségeitől. Az Amazonas-beli indiánok azt tartják róla, hogy egy csodálatos gyógyszer, aminek a segítségével az ember kapcsolatot teremthet nem csak saját belső létével, hanem a szellemvilággal is, és szembenézve minden terhével, félelmével, megszabadulhat azoktól. Eddig sem pszichikai, sem fizikai függőség nem ismert, továbbá semmilyen mellékhatás nem került dokumentálásra.

Friss topikok

  • Janos78: Üdv mindenkinek!A nevem János.1 éve voltam Iquitosba.2 hetet sikerült a dzsungel mélyén eltöltenem... (2020.04.19. 21:00) 5000 indok
  • Endre Juhász: Sziasztok! Egy megjegyzésem lenne a fenti írással kapcsolatban. Az ayahuasca italt egyértelműen te... (2019.03.09. 22:00) Különböző ayahuasca főzetek
  • : Hol szerezzek sámámt? Egy fuvescigi beszerzesere sem vagyok felkeszulve mert nincsenek ilyen kapcs... (2018.07.09. 17:03) Nem kell a sámán !
  • Péter Kobza: Szia! Ahogy látom már 7 éve ennek a postnak, de azért remélem még jelzi hogy írtak hozzá! Én egy k... (2017.08.21. 15:02) Ayahuasca főzés
  • Zoltán Morta: A videókon a Tensegrity gyakorlatai láthatóak. Mostantól Budapesten a Jurányiban keddenként részt ... (2016.09.08. 03:26) Castaneda fimjei

Sámánok világa

2010.09.13. 21:13 - hanaura

Címkék: könyv

Valamelyik nap említette Takasuri, hogy infója van egy mostanában felbukkant, érdekesnek tűnő könyvről. Nos, ma elmentem az "elosztó helyre":), és megnéztem....volna, mert a könyves standnál az összes példány le volt fóliázva, és a meglehetősen furcsán méricskélő bácsitől nem volt kedvem megkérni ezt a láthatólag a személyemnek nem járó szívességet..:)

Na mindegy, egy biztos, hogy jó vastag, és elég drága. Öt rugó. A másik dolog pedig, hogy Hoppál Mihály írta. Akiről két dolog jut az eszembe. Az egyik, hogy egy nemzetközileg is elismert szakember, jónéhány alapműnek tekitett kötet írójaként mondhatni, hogy neve van a szakmában. Ráadásul idehaza ő "A" sámán-témáról író egyes számú ikon.

A másik pedig, csak hogy az érme másik oldala is látszódhassék, és ami engem eddig minden egyes könyvéről rendre lebeszélt, az az oldal témáját is képező, szakrális növények használatától való rettegés. Ezt valahol az egyébként kiváló tudós, és tényleg alapművet alkotott Mircea Eliade öröksége, aki bizonyított sok ezer éves hagyományokat húzott át egy tollvonással azzal, hogy a látomáskeltő eszközök, növények, kúrák bizony csak a leáldozóban lévő sámánizmus kvázi elkorcsosult oldalhajtása.

Erre pedig tényleg csak azt tudom mondani, hogy remélem az anyukáját meglátogatta néhány feltüzelt nagydarab néger srác. De most komolyan, egy amúgy tényleg hihetetlen, nagyon komoly terepmunkákkal megírt, nagyon komoly, igazán átfogó mű annyira illúzió romboló tud lenni, amikor arról beszél, hogy a sámánizmus elkorcsosult a látomáskeltő növények és miegyebek használatával. Közben persze kiderült, hogy semmilyen tudományos megalapozottsága nincs a dolognak, hiszen egyre szaporodnak a világon a sokezer éves bizonyítékok látomáskeltő növények használatára, komoly kultúrával. Sőt, most olvastam Graham Hancock könyvében, ezt majd megpróbálom kikeresni, hogy egyes Európai barlangokban talált tárgyak, tálak alján víziókeltő gombák nyomaira bukkantak. A dolog szépséghibája, és ezért elkeserítő M.E. kategórikus elhatárolódása a témától (ami aztán sok későbbi pályatársának, követőjének lett a hasonló jellegű bojkottjának a "magyarázata", forrása...), hogy ezek az edények huszonegynéhány ezer éves gombamaradványokat tartalmaznak, ami nagyjából a természet állásfoglalása Mircea Eliade véleményéről.

Ezzel együtt se kaarok senkit lebeszélni a könyvéről (mert hogy van ami magyarul is megjelent), mert tényleg nagyon jó dolgokat is olvastam, csak nekem ez a fajta, a fentiek miatt is tökéletesen alaptalan elhatárolódása kicsit elvette a kedvemet a műveitől.

És szerény vélemyénem szerint ebbe az iskolába tartozik Hoppál is. Egyetlen könyvét nem olvastam végig, csak cikkeket, részleteket, és mélyebb, behatóbb tanulmányozás nélkül nem is merném ezt kijelenteni, mindazonáltal több barátom rendelkezik ezekkel, és emellett megegyező véleménnyel. Nagyon komoly tudós, nagyon értékes, hasznos, és érdekes dolgokat ír, komoly tudományossággal, de a medicinek témájánál azért az ő könyveiben is csapódik a biztosíték.

Akinek ez nem probléma, az esélyesen avat új kedvencet, a többiek pedig vagy megtanulnak szemezgetni, vagy más könyvet keresnek!:)

Mindenesetre Meneruwa oldalán (www.saman.org.hu) találtam egy tök jó ismertetőt, gondoltam beteszem, mert sose lehet tudni, talán van akinek pont ettől a könyvtől jön meg a kedve más egyéb hasonló írásokban bogarászni, rakosgatni össze a világképét.

Ím:

 

 

 

Hoppál Mihány: Sámánok világa

 

O.B.N. ismertetője Hoppál Mihály Sámánok világa című könyve a Püski Ki-adónál jelent meg. A háromszáz oldalt meghaladó kötetben sok fekete-fehér és színes fotó található, a kötet végén pedig egy alapos bibliográfia. Ez arra biztat bennünket, hogy belelapozzunk az érdekesnek tűnő kiadványba.

A kötet nem összefoglaló monográfia, inkább tanulmányok gyűjteménye, mely négy fejezetben különböző témákat feszeget. Azok között valóban érdekes és egyedi témafelvetések találhatók, melyekről a hazai könyvpiacon szinte alig jelent meg tudományos igényű publikáció, többek között olvashatunk az ősi sziklarajzok szimbolikájáról, a sámánöltözet jelképeiről, de a szerző által leírt szertartások is felbukkannak a műben.

A kötet címe azt sugallja az olvasóknak, hogy a több évtizedes terepmunkát végzett kutató beavat minket az ázsiai részeken praktizáló sámánok gondolatvilágába, és olyan műhelytitkokat tudunk meg, melyeket eddig máshol nem olvastunk. Aki ilyen könyvre számít, annak csalódást kell okoznom, mert elsősorban nem az ősi hitvilág őrzői és ápolói szólalnak meg és mondják el mesterségük csínját-bínját, hanem szinte kizárólag a „nyugati” szakirodalom sámánokról alkotott véleménye jelenik meg. Nem találunk benne személyes élményeket, hanem hűvös tárgyilagossággal jeleníti meg a legizgalmasabb szertartásokat. Talán csak néhány helyen, Somfai Dávid fordításainak köszönhetően válik élményszerűvé a beszámoló, és olvashatunk egy-egy sámánimát vagy transzhoz segítő éneket.

Hoppál bevezetőjében felvázolja, milyen módszereket használt kutatásai során, majd elmondja, miért is fontos nekünk, magyaroknak ez a téma. Sajnos a későbbiekben szinte sehol sem látjuk viszont azt, hogy foglalkozna a szibériai vagy éppen a távol-keleti sámánok esetleges magyar hitvilági egyezéseivel, holott ez a hazai szakirodalomban már viszonylag jól feldolgozott téma, melyet még sok új adattal lehetett volna kiegészíteni. Mindössze a Diószegi Vilmosról megemlékező tanulmányban olvashatunk másfél oldalnyi adalékot arról, mit gondolt a korán elhunyt nagyszerű sámánkutató a magyar népi hagyomány legősibb rétegeiről. Kár, hogy Hoppál, aki annyit járt a keleti országokban, nem vett észre semmilyen új jelenséget, amit fel lehetett volna dolgozni. Talán a magyar olvasók is jobban örültek volna annak, ha a fenti témáról, és nem a modern sámánokról szólt volna a negyedik fejezet, hiszen a hazai közönséget bizonyára jobban érdekelte volna saját múltjának alapos feltárása, mint a sokszor szélhámosságba átcsapó új- és műsámánok szeánsza, melyből itthon is jócskán akad.

A szerző külön elemzést készített arról, hogy a sámánizmus helyett érdemesebb a sámánság kifejezést használni. Azt viszont már nem közli az olvasóval, hogy a sámán műszót csak a legújabb kori szakirodalomban használják előszeretettel, és magát a kifejezést a távol-keleti kis népcsoport, a tunguzok nyelvéből kölcsönözték. Ott így hívták az ősi természeti hit őrzőjét, a tudót, míg más népek, így a mongolok csakis bőnek hívják őket, mely szó a magyar bű rokona. Itt említsük meg saját szavunkat, a táltost is. A törökök pedig a kam szót használják rájuk, bár náluk egyre inkább elterjedőben van a tengri-hit kifejezés, tehát a sámán kifejezés nem fedi le az ősi természeti vallás egészét.

A mongol és a török kutatók valószínűleg nem örülnének a második fejezetnek, mely a sámánságot mint kulturális jelenséget vizsgálja. Lehet, hogy egyes szerzők elméletébe belefér minden bizarr ötlet, de a valóságban a mongol bők vagy kamok nem választják szét hitüket az életmódtól vagy a hagyománytól, mert az életvitelük teljes egységet alkot. Nem népi vallásosság vagy hit, hanem az őseiktől örökölt hagyomány, melyben egész életfilozófiájuk megjelenik. Úgy vélem, hogy ezt a fajta szemléletmódot csak azok értik meg, akik elmélyednek egy-egy nép történelmében és hagyományában, és nem a szakirodalom alapján keresnek választ bizonyos kérdésekre. A mongol bők, a kamok vagy a táltosok nem különültek el papi kasztokban, hanem természetes életmódjukat folytatták és folytatják ma is, mellékes képességeikkel pedig a közösséget szolgálják.

Sajnos az egyik legizgalmasabb fejezetrészben, a sámánszertartások leírásában sem találunk túl sok különlegességet, jóformán egy egyszerű turista szemével látjuk az ott történteket, és legtöbbször a kommentárok is külsősök, vagyis ismét a nyugati világkutatók. Nagyon hiányzik a helyi, a sámánok világában élő, azt az értékrendet jól ismerő ember hozzáértő magyarázata, aki elmondaná, mit miért csinálnak egy-egy szertartáson. Sajnos a könyvben nem találunk újszerű megfigyeléseket, úgy tűnik, hogy Hoppál nem meri leírni véleményét, így mindig csak más kutatók álláspontját idézi számunkra, ami viszont teljesen személytelenné teszi a művet. Ez a megoldás nagyon furcsa egy kutatótól. Olyan érzésünk van, mintha nem is ő végezte volna a műben többször is szereplő terepmunkákat.

A könyv legnagyobb értéke az alaposan összeállított szakirodalom, mely sok fontos hivatkozást tartalmaz. A lista egyben nagyon hasznos lehet az érdeklődők vagy akár a kutatók számára, hogy azok alapján elinduljanak és valóban felfedezzék a sámánok csodálatos és varázslatos belső világát.

O.B.N.

(Hoppál Mihály: Sámánok világa. Püski Kiadó, 2010, 344 oldal, 3984 Ft)

A bejegyzés trackback címe:

https://ayahuascareality.blog.hu/api/trackback/id/tr232293964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Shalazzar 2010.09.13. 23:03:08

A mai bejegyzéshez...
Igen, ez a "Táltosok és Sámánok"-ban is megjegyzést kapott, hogy elég szörnyű, hogy mind Hoppál, mind Diószegi által, ez a nyugati tudomány által nem túl elfogadott téma elég csúnyán le lett húzva. Diószegi például a szibériai sámánokat fogyatékosoknak, pszichiátriai eseteknek írja le a sámánokat... ami azért is furcsa, mert tulajdonképpen mind azon a kontinensen, vagy akár a Föld egy másik oldalán (pl. Dél-Amerika) a sámánok a gyógyítók, a papok, a testi-lelki tanácsadók, egyszóval egy csomó nyugati szerepet töltenek be a közösség számára! Akkor egy ilyen képzett ember hogy lehet "fogyatékos"?
Emlékszem, hanaura egy régebbi bejegyzésben linkeltél be egy "madventures"-es videót, ahol ott pont a Dél-Amerikai sámán egy "kisebb kiruccanást intézett félelem-földre" a két utazónak... na most az ottani durván 80.000 növényfajból, egy szellemi fogyatékos ember nem hiszem, hogy eszébe tudná tartani a testi-lelki bajokra való hatóanyagok mibenlétét.

Ez amúgy csak a nyugati tudományos világ egyik hatalmas átka, hogy eléggé kötve van a materialista dolgokhoz. Ez talán magyarázza is, hogy pl. a Szovjetunió idején a sámánokat munkatáborokba küldték, akkor belegondolni is kellemetlen, hogy a keresztény hódítások idején hogy vetettek véget a régi hit gyakorlóinak.
És amivel zárnám is mai kis gondolatkoszorúmat, hogy szerintem a tudós ember nem ott kezdődik, hogy mennyire elképesztően sok cikket ír egy témában, vagy mennyi papírja van a jelenlegi tudományos világ által elfogadva, az eddigi tényekre alapozva, HANEM hogy mennyire nyitott az új dolgokra! Talán nekünk is elkélne egy modernkor Galilei, aki (remélhetőleg nem az élete árán) megmutatná a dőzsölő professzoroknak, hogy az orvostudomány nem CSAK a szintetikus gyógyszerekben rejlik, még ha erről is szól sajnos ez a milliárd-dolláros szakma :(

továbbá még annyi, ha túl sok baromságot írnék, szóljatok rám nyugodtan, még új vagyok itt, nem akarom idő előtt lejáratni magam :D

hanaura 2010.09.14. 00:17:03

Shallazar!

Dehogy is, tök jókat írsz, és helyed is van itt, ne viccelj már!:)
De tényleg.

Amiről írtál az sajnos nagyon igaz, és ebben az igen csak lehangoló képben amit a nyugati világ kialakított több ezer éves tradíciókat követő emberekről, abban nagyban segédkeztek ezek a kedves antropológusok, akik talén kutatták a sámánokat, de még véletlenül sem elfogadva, megismerve BELÜLRŐL az életüket, hanem egyfajta érdekes, különös bogarakként a mikroszkóp alatt.
Azaz igazi respektus nélkül.
És akkor arról már el sem kezdtem beszélni hogy ezek által az "érdekes bogarak" által alkalmazott dolgokat pár ezer évvel később a nyugati világ kezdi felfedezni....
Na akkor ki is a barbár?

(Lehet, hogy nem tartozik ide, de az a Manson könyv engem is érdekelne!:)))))

Shalazzar 2010.09.14. 21:21:32

na hali!
Véleményem szerint úgy lehetne a legjobban írni a sámánokról, hogy az állítólagos néprajzkutató, vagy akármilyen foglalkozású nyugati civilizációból származó "közvetítő" rászánja magát, és feladja itteni életét. Ez alatt azt értem, hogy itt hagy csapot-papot (furcsa kifejezés most így átolvasva, de így mondjuk "mink magyarosisasan" :) ) és kvázi a közösséggel él. Nem egy évet, hanem mondjuk akár többet is, és tfh. családot is alapít. Egy régebbi film, a Medicine man volt talán hasonló témájú film. Minden esetre, így nem mint egy "természetes környezetében" vizsgálja a közvetítőnk a megfigyelés tárgyát (jelen esetben a sámánt, és annak működését), hanem részt is vesz az esetleges szertartásokon! Mert a Nemere könyvben le is van írva, hogy a sámán gyakorlatilag előadja a gyógyítás módját, felsorolja a segítő-ártó szellemeket, akikkel kapcsolatba kerül, és nem kicsit bevonja a közönséget is! Az ő felfogása alapján ekkor ugye a közösség "erejét" kéri, hogy a ha úgy tetszik a hitükkel vegyenek részt a gyógyításban, a kántálásban, stb.
Itt meg is ragadnám az alkalmat, hogy visszatérjek a tegnapi cikk egyik ajánlott bjegyzésére, amit Buffo ajánlott, a Redfield könyvet (Shambhala titka), melyben említés volt az emberek hitének erejére. A nyugati ember már eléggé elzárkózik ezektől a dolgoktól: spiritualitás, hit, természetfeletti dolgok. Ami pedig tán szörnyűbb, hogy az utódokat kizárólag ennek szellemében neveli! Aki pedig nem ezt követi/műveli, az a nagy többség szerint primitív, idióta, stb.

és akkor hanaura el is érkeztünk a Manson könyvhöz. Marilyn Manson számomra egy erőteljesen groteszk beállítóttságú előadóművész, mely a saját maga által létrehozott, pornóval, vérrel, akár sátánistának is tűnő szimbólumokkal tarkított tükröt tart a "nézők", vagy hallgatók elé :)
Ki is kerestem egy látványos-de-sajnos-jogos ilyen tükröt, idéznék pár sort a könyvből:
----------------
Az egyik koncerten felállítottunk a színpadra egy lányt, a hajában csavarók voltak, az inge alá egy párnát gyömöszöltünk, hogy úgy nézzen ki, mintha terhes lenne. Egy vasalóállvány előtt állt, és miközben énekeltünk, egy náci zászló gyűrődéseit simogatta a vasalóval. Ahogy tovább haladt a műsor, a csaj szétv*t*tt l*bakkal felült a vasalóállványra és eljátszotta, hogy ab*rt*szt hajt végre magán. A kivett "magzatot" a horogkeresztes zászlóba bugyolálta, aztán szertartásosan felajánlotta egy bekapcsolt, villódzó tévékészüléknek. Ha nem is mindig sikerült rányitnunk az emberek szemét a televízió fasizmusára és arra, hogy az amerikai nukleáris család hogyan áldozza fel gyermekeit ennek az olcsó, agyzsibbasztó gyerekcsősznek, legalább megpróbáltuk a dolgokt, és közben jól néztünk ki.
------------------------------
Szóval meglehetősen egyéni tálalása egy gondolatnak. Azért csillagoztam ki a dolgokat, hogy a netes keresőkkel esetleg a korhatár alatti emberkék ne olvassák az első találati oldalak közt :)
Tehát végezetül...
Ajánlanám esetleg az itteni (olvasó)közönség figyelmébe a Platóni barlang-mítoszt, a Mátrix trilógiát, vagy a Revolver c. filmeket, melyek rámutatnak arra, hogy mai ember mennyire önző (freud-i) egója rabságáában van, és véleményem szerint pont ezek a nem feltétlenül ártó, és a "tudósaink" által lehurrogott dolgok, mint a sámánizmus, és azok módszereik volnának az egyik kulcs, hogy végre az ember ne egy rabszolga/elem/duracell nyuszi legyen a hétköznapokban, hanem egy teljes, egészséges célú és ép gondolkodású egyén, aki elfoglalhatja a természetben a hozzá méltó helyét anélkül, hogy kizsákmányolná és rabigája alá hajtaná azt!
WOW, DE BÖLCSÉSZES LETTEM A VÉGÉRE :)
sry a nagy gondolatáradatért, hosszú napom volt :)

Shalazzar 2010.09.14. 21:23:08

na hali!
Véleményem szerint úgy lehetne a legjobban írni a sámánokról, hogy az állítólagos néprajzkutató, vagy akármilyen foglalkozású nyugati civilizációból származó "közvetítő" rászánja magát, és feladja itteni életét. Ez alatt azt értem, hogy itt hagy csapot-papot (furcsa kifejezés most így átolvasva, de így mondjuk "mink magyarosisasan" :) ) és kvázi a közösséggel él. Nem egy évet, hanem mondjuk akár többet is, és tfh. családot is alapít. Egy régebbi film, a Medicine man volt talán hasonló témájú film. Minden esetre, így nem mint egy "természetes környezetében" vizsgálja a közvetítőnk a megfigyelés tárgyát (jelen esetben a sámánt, és annak működését), hanem részt is vesz az esetleges szertartásokon! Mert a Nemere könyvben le is van írva, hogy a sámán gyakorlatilag előadja a gyógyítás módját, felsorolja a segítő-ártó szellemeket, akikkel kapcsolatba kerül, és nem kicsit bevonja a közönséget is! Az ő felfogása alapján ekkor ugye a közösség "erejét" kéri, hogy a ha úgy tetszik a hitükkel vegyenek részt a gyógyításban, a kántálásban, stb.
Itt meg is ragadnám az alkalmat, hogy visszatérjek a tegnapi cikk egyik ajánlott bjegyzésére, amit Buffo ajánlott, a Redfield könyvet (Shambhala titka), melyben említés volt az emberek hitének erejére. A nyugati ember már eléggé elzárkózik ezektől a dolgoktól: spiritualitás, hit, természetfeletti dolgok. Ami pedig tán szörnyűbb, hogy az utódokat kizárólag ennek szellemében neveli! Aki pedig nem ezt követi/műveli, az a nagy többség szerint primitív, idióta, stb.

és akkor hanaura el is érkeztünk a Manson könyvhöz. Marilyn Manson számomra egy erőteljesen groteszk beállítóttságú előadóművész, mely a saját maga által létrehozott, pornóval, vérrel, akár sátánistának is tűnő szimbólumokkal tarkított tükröt tart a "nézők", vagy hallgatók elé :)
Ki is kerestem egy látványos-de-sajnos-jogos ilyen tükröt, idéznék pár sort a könyvből:
----------------
Az egyik koncerten felállítottunk a színpadra egy lányt, a hajában csavarók voltak, az inge alá egy párnát gyömöszöltünk, hogy úgy nézzen ki, mintha terhes lenne. Egy vasalóállvány előtt állt, és miközben énekeltünk, egy náci zászló gyűrődéseit simogatta a vasalóval. Ahogy tovább haladt a műsor, a csaj szétv*t*tt l*bakkal felült a vasalóállványra és eljátszotta, hogy ab*rt*szt hajt végre magán. A kivett "magzatot" a horogkeresztes zászlóba bugyolálta, aztán szertartásosan felajánlotta egy bekapcsolt, villódzó tévékészüléknek. Ha nem is mindig sikerült rányitnunk az emberek szemét a televízió fasizmusára és arra, hogy az amerikai nukleáris család hogyan áldozza fel gyermekeit ennek az olcsó, agyzsibbasztó gyerekcsősznek, legalább megpróbáltuk a dolgokt, és közben jól néztünk ki.
------------------------------
Szóval meglehetősen egyéni tálalása egy gondolatnak. Azért csillagoztam ki a dolgokat, hogy a netes keresőkkel esetleg a korhatár alatti emberkék ne olvassák az első találati oldalak közt :)
Tehát végezetül...
Ajánlanám esetleg az itteni (olvasó)közönség figyelmébe a Platóni barlang-mítoszt, a Mátrix trilógiát, vagy a Revolver c. filmeket, melyek rámutatnak arra, hogy mai ember mennyire önző (freud-i) egója rabságáában van, és véleményem szerint pont ezek a nem feltétlenül ártó, és a "tudósaink" által lehurrogott dolgok, mint a sámánizmus, és azok módszereik volnának az egyik kulcs, hogy végre az ember ne egy rabszolga/elem/duracell nyuszi legyen a hétköznapokban, hanem egy teljes, egészséges célú és ép gondolkodású egyén, aki elfoglalhatja a természetben a hozzá méltó helyét anélkül, hogy kizsákmányolná és rabigája alá hajtaná azt!
WOW, DE BÖLCSÉSZES LETTEM A VÉGÉRE :)
sry a nagy gondolatáradatért, hosszú napom volt :)

Shalazzar 2010.09.14. 21:23:43

úú, elnézést a flood-olásér, de először nem láttam, h. elküldte volna a bejegyzést :(

hanaura 2010.09.18. 12:03:03

Shalazzar!
Úgy látom elég hasonlóan látunk dolgokat!
Igen, antropológusainknál valaha azért "divat" volt a terepmunka.
És a terepmunka még véletlenül se az a kategória amiről Te írtál, és ami az evidencia lenne.
De valami.
Valami nagyon kevés, ami azért több mint a semmi.
Például Michael Harner a könyve írása előtt, ha nem is végtelen időre, de igenis odaköltözött, élt azzal a, ha jól emlékszem két törzzsel akiktől aztán a tanultakat részben leírhatta A sámán útja című könyvében.
És ami nagyon nem mindegy: részt vett a szertartásokon.
Akár csak Gharam Hancock, és még sorolhatnám.
Szóval tényleg benne voltak, és nem egyfajta érdekes rovarokként tanulmányozták a "buta bennszülötteket". Akiket azért pár év, vagy évtized, de remélem újra elkezdenek megbecsülni, lévén, hogy a kvantumfizikai kutatások elkezdték igazolni, hogy "barbár" kedvenceink olyan dolgokról beszélnek iksz ezer éve, amit ez a fajta nagyon is radikális tudomány mostanában kóstolgat, mostanában kezd felfedezni.
Azért ez komoly, nem?:)

Szóval talán egyszer helyére kerülnek a dolgok. Én nem hinném, hogy idealizálni, vagy isteníteni kellene a törzsi kultúrákat, mert mindenhol van baj, persze, hogy ott is, de legalább reálisnak jó lenne lenni, mert amit akkor és ott a sámán csinál az működik és pont.

Érdekes amit írtál Manson könyvéről, kapásból az jutott az eszembe hogy egy szuper-súlyos pszichodráma/pszichoterápia zajlott a fentebb említett koncerten...valami sokkoló...de igaz.
Nem akarok nagyon párhuzamozni, főleg így mindent mindennel alapon, de egy csomó sámán rituálé igen csak hasonló, szóval nem wellness sámánizmus megy, hanem olyan kőkemény "előadás" (ami persze maga a valóság, és a valóság az amit katalizál), hogy húbazmeg. Abból egy tucat rock zenekar elkészítené élete klipjeit, de tényleg!:)


süti beállítások módosítása