Ma felfedeztem valamit.

Van egy ilyen mondás, nem tudom, hogy igaz, avagy hiteles-e, de mindenesetre elgondolkodtató. Biztos hallottátok azt az analógiát, hogy az ayahuasca az anya és a peyote az apa, és ezeknek a szerepeknek megfelelő erőket képviselnek.

Nos a peyotét, amit főleg észak, illetve közép mexikóban hívnak segítségül szertartásokon, csak beszámolók alapján "ismerem", illetve néhány barát tapazstalata alapján. Ellenben az ayahuascát jobban...:)

Nos, ami bizonyos, hogy  az ayahuasca egy "befelé menős", "besüppedős", "mélyre nézős" segítő. Ettől még lehet egy-egy esetben más élmény, nincs semmire se garancia, szóval biztos van, aki a hegytetőn üvölt a viharban az ayahuasca magához vétele után, de nem ez a jellemző, és minden ami tradíció és ehhez kapcsolódik, az ezt támasztja alá. A leg szembetűnőbb a zene: Ayahuasca szertartáok alatt a legharciasabb dallam is olyan negédesen szól, ahogy mondjuk egy másféle szertartáson tuti, hogy nem. És így is ugyanakkora ereje van. Hallottam én már sámánt nem hogy énekelni, hanem ici-picit dudorászni, és úgy, hogy 20emberrel történt utána ugyanaz a dolog....szóval az erő ott van, de a kifejezés az más.

Ugyanez a téma a hangszerek: Ayahuasca szertartásokon például nem igazán dobolnak, vannak csörgők, vagy különféle hangutánzó hagszerek, amolyan csörgőkígyó jelleggel, de semmi hangos, lármás cucc. És minden más is. Például megfigyeltem, hogy specifikus alkalmakat leszámítva a tűz is diszkrétebb ayahuasca szertartásokon. Azaz sötétebb van

....és még sorolhatnám, a lényeget úgyis leírtam. És ez egy anya: befogadó, emocionális, óvó védő.

Ahogy az ayahuasca is.

A szertartásokon így nagyjából minimálisra van fogva a külvilág. Ezzel együtt is, amiken részt vettem, illetve amiket videón láttam: mindig történik valami, de az is csendben, diszkréten. És csakis éjszaka.

Ezzel szemben peyote szertartásokon többnyire nem fekszenek, ami az ayahuasca alatt nem csak, hogy lehet, hanem több dolog miatt tanácsos is, és a hangulat is férfiasabb, harciasabb, az énekek is hangosabbak, erőteljesebbek, vadabbak. Ahogy a férfiak viselkedése. Tényleg olyan mint amikor egy fiúgyerek az anyjával van( ayahuasca), és aztán az apja is magához veszi időnként( peyote).

A peyote szertartás alatt hangosabb a csörgő, és ott a vizidob is, mégpedig meglehetősen erőteljesen, gyorsan, lendületesen ütve. Azaz megint csak: a férfi oldal.

És akkor egy kis érdekesség, mert ez volt eredetileg ami az eszembe juttatta a témát.

Jól nézzétek meg a képet.

Aztán itt egy másik, kicsit mértanibb, de átláthatóbb formában, mind a kettő az ayahuasca liánt ábrázolja (az átmérőjét).

Na itt már nagyjából témánál vagyunk, mert ha nem lenne a háttérben a sok-sok kis vonal (a dimetil triptamin okozta víziók hatása, ugye..:), akkor már erősen kezdhetnénk azt gondolni, hogy peyotéről van szó.

Ugyanis meglehetősen hasonló az ábrázolásuk. Abba most nem megyek bele, hogy a feminim és maszkulin entitások hogy vannak ábrázolva a törzsi kultúrákban, mert egyrészt nagyon szerteágazó a témá, másrészt se hely, se idő nincs most rá, és van még egy prózai ok, de ez tényleg csak egy kicsi kitérőnek, íme, a peyote kaktust délk-amerikai rokona, a San Pedro ábrázolása, amit szintén egy maszkulin minőségnek tartanak a nálam okosabbak:

Ez egy San Pedrós kép. És általában hasnonlóan ábrázolják. Na most egyszerűen szólva ez elég maszkulin, elég fallikus....fáradtabb kedvemben akár azt is mondanám, hogy ez bizony egy méretes fasz..:)

Most nem vulgatrizálni akartam, hanem példát adni arra, hogy azért az indiánok se komplikálják túl az életet, erről a képről nem nehéz megfejteni, hogy melyik minőséget képviseli, nem igaz?:)

Na most akkor a kitérő után, íme egy peyote-os kép:

Ez ugyan nem festmény, most hirtelenjáben ezt találtam, de festményeken, törzsi mintákon is így van ábrázolva.

Na most ha megnézzük, elképzelve ezt a fotót felülnézetben, akkor látható, hogy a két egymástól a lehető legeltérőbb növény( legalább is botanikai szempontból mindenképpen), mennyire hasonlóan van ábrázolva.

Mi is az eltérés?

Megint csak: nem paraszt akarok lenni, de nem tudom máshogy írni:

Az ayahausca esetében középen luk van, míg a peyote esetében egy szépen kinövő hosszú virág. Szóval a bennszülöttek nem szarakodtak sokat a szimbólumokkal. Na ennyit a férfi és női megnyilvánulásról.

A korrektség kedvéért megjegyzem, hogy a grafikai része csupán az én feltételezésem, illetve habár sok helyről hallottam, ez a peyote-férfi, ayahuasca-nő analógiát, ez sem nyert maradéktalan alátámasztást. Mindazonáltan több mint elgondolkodtató az általam felhozott nem kevés érv, és az ábrázolási hasonlóság is, amiben feltételezésem szerint szintén megjelenik a nemi identitás. Hogy a két szakramentum esetében ez összefügg-e, azaz tudatosan készült "lányosra" az ayahuasca és "fiúsra" a peyote azt nem tudom, lehet, hogy egymástól teljesen függetlenül alakultak ki, de ahogy látszik, még az ábrázolásban is megjelenik ez a fajta identitás, ami alátámasztani látszik erről a "párosról" kialakult férfi-nő képet.