Az utóbbi időben kicsit szórakozott vagyok, néha többször beteszek valamit, mert nem emlékszem, hogy volt-e, ami mondjuk az anyagmennyiség szempontjából nem is csoda. Az alábbi cikket eredetileg nem ide írtam, de egy ideje készülök betenni, egy aránylag kerekre sikerült összefoglaló a témával kapcsolatban. Ha már lett volna, akkor remélem azoknak akik eddig még nem olvasták, mégis csak örömet okoz.
Ím:
"Amikor az ember megpróbálja körülírni az ayahuascát, igen csak nehéz helyzetben találja magát. Talán a saját szótára szerint működve, és könnyedén kidob egy aránylag a témát átfedő kifejezést, de az pedig nem egyforma jelentéssel bír mindenki számára.
Először is, ami a lexikális részét illeti: az ayahuasca egy kecsua szó, aminek legismertebb fordítása a "lélek liánja", de kontesztus alapján a "halál kötele" is lehet, és még sok más, pl a McKenna által ismert "holtak bora" .
Elterjedése alapján nagy vonalakban azt mondhatjuk, hogy az Amazonas-medence a hazája, de a fő összetevőiként szolgáló növényeket már több helyen termesztik, nemesítik.
Általánoságban kijelenthetjük, hogy az Amazonas vidéki indiánok egyik fő növényi tanítójáról, szakrális entitásáról beszélünk, aminek emellett számos egyéb felhasználási területe is ismeretes.
Amiket én összegyűjtöttem:
-szakrális célok, rendszeres vagy alkalmankénti kapcsolattartás a felsőbb szférákkal (az egyes törzsek saját szokásai alapján)
-fizikai egészség (a kígyómarástól a megfázásig:))
-harc előtt (megfelelő böjt esetnén pl. sötétbenlátást és sok más egyéb hasznos dolgot eredményez)
-harc után (a "kedélyek lehűtésére")
-törzsön belüli ellentétek, nézeteltérések orvoslására (gyakorlatilag, mint fő módszer)
-beavatási szertartásokra (felnőtté/harcossá avatás, illetve a még sokkal súlyosabb sámáni beavatás)
Ami nagyon lényeges, hogy mindezeket törzsi körülmények között tették az őslakosok, egy sámán segítségével. Megfigyelhető, hogy ezzel együtt mégsem alakult ki a sámánkultúrákban az a fajta kései, "inkvizíciós-keresztény" vonulat, miszerint csak egy közvetítőn keresztül történhetnek a dolgok. Vannak törzsek, ahol időszakos célok szerint választanak maguk közül törzsfőnököt, sámánt, és amint funkciójának eleget téve elvégezte a rábízottakat, folytatódik a törzs élete, külön kijelölt sámán és/vagy törzsfőnök nélkül. Természetesen felmerül bennünk a kérdés, nyilván nem antropológiai szempontból, hogy itt nyugaton mi történik. Az igazság az, hogy erre nincsen jól bevált recept, amolyan "szentírás". Ez egy törzsi körülmények között alkalmazott törzsi entitás, tehát teljes egészében lehetetlen átvinni a saját kultúránkba, így hát annyit vihet át az ember, és "honosíthat" amennyit tud.
Az ideális eset persze az, ha lehetősége nyílik (lehetőséget teremt??) az embernek a saját kultúrkörében, és környezetében megismerni ezt a különleges gyógyítási módot, de azért "a hegy megy Mohamedhez" jelleggel Európába látogató tanítók, gyógyítók, sámánok is segíthetnek, sőt saját magunk is válhatunk önmagunk kvázi gyógyítójává. Azt érdemes követni, amire lehetőség van, és az nem mindig azt, ami "odaát" található.
Kiemelt szerepe van az ayahuasca gyógyító potenciáljában a főzetnek, a rituálénak, illetve az icarók-nak (gyógyító dalok). Ezek együttesen alkotják az ayahuasca gyógyításnak a lényegét.
Amennyire én megértettem, a rituálé nagyban hozzájárul a dezintegráció, de főképp a reintegráció folyamatához, ami pedig is "nyugati felhasználás" fő hiányosságainak egy esélyese. Nem feltétlenül, de komoly valószínűséggel. Ezen kívül a folyamat integrálásában is komoly szerepe van, amiben a törzsi jelenlét ( nyugaton esetleg egy bizalmas baráti kör) komoly jelentőséggel bír. A rituáléban kiemelt fontosságú a sámán vagy minimum egy tényleg tapasztalt vezető (ez utóbbi szerencsés, ha az előbbitől tanul, elkerülve a spekulációs zsákutcákat). Nagyon fontos a biztonság. Ez egy kritikus pontja például a külső szemmel kegyetlennek tűnő beavatási szertartásoknak, ahol a létező legtöbb fizikai és mentális stressznek teszik ki az avatandót, a külső és belső stabilitás, illetve a tisztaság(!) elérésére.
Ezek a fő folyamathoz szorosan és szervesen kapcsolódó tevékenységek felkészítik az avatandót a megfelelő integrációs készségre, ami nálunk inkább mentálisan, szándék szintjén van jelen, hiszen nem vagyunk abban a helyzetben, hogy például több napos, hetes, vagy esetenként akár egy éves(!) böjtöt tartsunk a siker érdekében. Ez utóbbit egyes törzseknél az ayahuasca sámántanonc felkészítésére alkalmazzák, ennyire lényeges elem a megfelelő felkészülés!
Az icarók, ezek a különleges gyógyító dalok szintén nagy fontossággal bírnak, szakirodalomban utánaolvasva, sámánok leírása alapján maga a növény/növények szelleme tanítja a sámánt/sámánjelöltet a szent, gyógyító dalokra. Ezek egyfajta imák a természet erőihez. Az indiánok, noha a nyugati koncepció alapján nem vallásosak, nagyon mély kapcsolat fűzi őket a természethez, mondhatni a természet a vallásuk, és több elmondás alapján Istent is a természet erőin keresztül tapasztalják.
A legfontosabb, és számunkra is a leginkább reprodukálhatóbb része az ayahuasca gyógyításnak maga a főzet, aminek a hatására számtalan leírás alapján "kinyílik a világ" és megmutatja az igazi arcát. Azaz a teljeset. Sok beszámoló szól ezekről, így erre nem is szeretnék annyira részletesen kitérni, annyit azonban fontosnak tartok megemlíteni, hogy az ital hatása alatti megélt dolgok teljesen szubjektívek, így sem mások élményeihez, sem a saját, más időben történt tapasztalatokhoz nem érdemes hasonlítani őket, annyira személyre szabott a hatásuk.
Ami jellemző: színes, részletes látomások, találkozás (akár kommunikáció) más entitásokkal, alkalmanként tanítások ezek irányából, ráeszmélések. A látomások nem igazán hallucináció jellegűek, azaz a valódi életből, vagy "a valódi élet mögötti" életből származnak a képek, nem egy elképzelt világból. Ezzel együtt is az értékelés mindenkor az egyénen múlik. Gyakran hallani, hogy az ayahuasca nem hazudik, és ez tapasztalataim alapján igaz is. De mi hazudunk. Nem ritkán, nem keveset, ezért érdemes a motivációk folyamatos vizsgálata, a szándék tisztán tartása, és a tanulás elengedhetetlen alapja: az alázat. Enélkül nincs tanulás, nincs tudás, és még véletlenül sincs gyógyulás.
Több írásom is készült saját oldalamon az értelmezés és értékelés témájában, ha igény mutatkozik rá, lehetőség van a téma itteni boncolgatására is, megéri a ráfordított energiát. Nem túl gyakran beszélünk erről, de hazájában az ayahuascát alkalmazzák ártó varázslatokhoz és valódi boszorkányok is, azaz nem árt józanul gondolkodni erről a dologról. Ugyanaz a szike megfelelő szándék, tisztaság, tudás mellett lehet életmentő, illetve ezek hiányában életet oltó is.
Éppen ezért senki ne várja, hogy majd az "ayahuasca szelleme" megtisztítja és világossá teszi a próbálkozó szándékát!
Nem fogja!
Ez az, amit magunknak és magunkban kell megtennünk, enélkül talán ad az ayahuasca, mert az ayahuasca egy nagylelkű tanító: de nem a lényeget."
