Azon gondolkodom, hogy sokkal többet most se fogok tudni írni a találkozóról, de azért pár dolog az eszembe jutott. Ahogy írtam, egy jó kis csapat jött össze, többen a megszokott bandából, és jópáran először. A hangulat alapján pedig remélhetőleg nem utóljára!
Aminek a legjobban örültem, hogy többen jöttek úgy, hogy itt, a blogon látták, hogy lesz ez a találkozó és eljöttek. Ez annyira szerencsés dolog! Rövid idő alatt mindenki "beépült".
Az egyik srácról kiderül, hogy a munkája miatt gyakran jár dél-Amerikában, és több országban részt vett ottani tradicionális ayahuasca szertartásokon, így azon túl, hogy egy tök jó arcot ismertünk meg, még nagyon sok izgalmas dolgot is hallottunk tőle! Magamat ismételve: remélem nem utoljára.
Rengeteget mesélt a hasonlóságokról és a különbségekről az egyes országokban, például mennyire erősre készítik a főzetet Peruban, és lényegesen "befogadhatóbbra":) Brazíliában, és így tovább. Abban a körben amiben volt töltöttem a legkevesebb időt, úgyhogy sok dolgot nem tudok mondani, de majd a többieket kifaggatom!
Aztán egy másik srác megmutatott egy teljesen intuitíven készült, nagyon spirituális töltöttségű rajzát, beszéltünk róla, hogy ha készít a többiről képet, akkor én nagyon nagy örömmel teszem itt közkinccsé. Meglátjuk.
Dr. Frecska Ede barátunk most nem tudott jönni, lévén, hogy nem volt az országban!:)
Majd legközelebb, reméljük!
Volt pár emlékezetes beszélgetés, név és kronológiai sorrend nélkül pár dolog:
Beszélgettem egy hölggyel és valahogy szóba kerültek az erőállatok. Meséltem neki erről, nyilván csak annyit amit tudtam. Ami nem sok, de egy nagyon jó kis vele megtörtént dolog jutott az eszébe erről. Egyszer volt egy bagoly, akit azt hiszem meglőttek, megsérült, vagy valami ilyesmi, és Ő befogadta. Több társa is volt, de azok hamar "Kirepültek a szülőházból". Ő maradt. Namost mesélte a lény, hogy a baglyok úgy műkodnek, hogy amint felkel a nap, bárhol vannak, megmerevednek, amíg le nem megy a nap. Szóval ez nem egy sztori, hanem tényleg. A többi bagollyal is ez volt, és minden más bagollyal. És, ahogy mesélte, más baglyokkal is. Felkel a nap, és a lakásban, ahol gyógyítgatva voltak, egyszerűen megmerevedtek, és meg se moccantak.
Namármost volt ez az egy szem bagoly, aki túl szelíd lett, és amikor útjára engedte a lány, meglőtték. Talán másodízben, nem is emlékszem. És a lány mesélte, hogy akkoriban nem volt egy koránkelő, hét óra fele kelt. Verőfényben. És minden éjjel hallotta, hogy a baglyok, illetve amikor már csak egy maradt, akkor a bagoly játszik a másik szobában, meg motoszkál, meg minden ilyesmi. Egyszóval ahogy élt/éltek.
Visszatérve az előző szálhoz, már csak egy bagoly maradt, és a lény meséli, hogy minden egyes nap, amikor hét felé felkelt, az addigra már rég megmeret bagoly sérülései dacára, és képességei szerint odaszökdécselt a fejéhez, és megpuszilgatta, aztán elhúzódott egy sarokba és megmerevedett sötétedésig. És minden nap így kelt fel, noha ez fizikai képtelenség ezeknél a madaraknál. Ugyanez a hölgy mesélte, hogy hogyan is jutott el az ayahuasca témájához. Egy spirituális beálítottságú hölgyről van szó, de ezek a dolgok valahogy kimaradtak neki eddig. Namost kitalálta, hogy felmegy a padlására, mert egy csomó könyvet ott tartott, és nem akarta, hogy tönkremenjenek, gondolta, lehozza őket, csinált nekik helyet.
Az első könyvet fenn a padláson felütötte, ez a Síppal, dobbal... című sámános témájú könyv volt, amit ha jól emlékszem addig még nem is olvasott, és elkezdte olvasni, ahol kinyílt.
Na mit gondoltok miről olvasott?
Igen! Talált, süllyedt!
Ezután nem sokkal később találkozott egy barátjával, akivel ezelőtt sose beszélt erről a dologról, és erről a könyves dologról se mesélt neki, habár nagyon felkeltette az érdeklődését az ayahuasca. Erre az ismerőse három mondat után miről kezdett mesélni? Igen, talált, süllyedt: az ayahuascáról.
Ez után keresgélve találta meg a blogot, és jött el a találkozóra. Amikor ezt elmesélte, alig hittem a fülemnek. És a kapcsolat tovább is szövődik, de az már titok!:)
Hja, igen , és amikor mesélt a baglyokról, akkor visszakanyarodtunk az ayahuasca témára, és főképpen az erőállatok témájára, és akkor mondtam neki, hogy nagyon szerencsés, mert ebben a fizikai síkban, ha fogalmazhatok így segített egy elesett állatnak, de az aki egy kicsit is érdeklődik ezek íránt a dolgok iránt, az tudja, hogy sok más tudatsík is létezik. És, ahogy mondtam is neki, talán egy (vagy akár több) más síkon ő a kiszolgáltaottabb, ő a bagoly. És talán lesz aki segít neki, akinek ő lesz a baglya, akire ő vigyáz....
