Ezt az idézetet Mernyau blogjáról csentem el, ha esetleg valaki még nem ismeri. Én is először hallom, de nagyon megfogott, mondhatni értékes gondolatokat indított el. És eszembe juttatta a ceremóniát Hilarioval. Egy csoda volt. Én még azóta se tudok írni róla....Azt hiszem akkor fogok újra találkozni az ayahuasca szellemével, ha már legalább odáig eljutok, hogy felfogjam mi is történt velem eddig. Amíg ez nem történik meg, addig csak feleslegesen rónám a köreimet. ÉS én valami mást akarok az élettől. Van akik gyakrabban találkoznak az ayahuascával. Vannak akik ritkábban.
Én annyiszor szeretnék, ahányszor eléggé ki tudom nyitni a szivemet, hogy tanuljak, és az után képes legyek értékelni azt ami történt.
Hja, és az idézet:
"Megjátsszuk a bátrat, az őszintét, a kitartót, és megjátsszuk az okosat, sőt a gazdagot is. Megjátsszuk a Férfit, a Nőt, a hűséges Hitvest, az odaadó Szeretőt, a gondos Családfőt, és a szerető Családanyát. Eljátsszuk a jónak hitt szerepet. Kijátsszuk a világot kedvünk szerint.
Mert hiszünk a hivatalos ideáloknak, a ránk kényszerített elvárásoknak, és elhisszük, hogy rosszak vagyunk. Inkább hazudunk tökéletest, minthogy szembe merjünk nézni hibáinkkal és vállaljuk önmagunk. Félünk az elutasítástól, félünk a kudarctól, félünk önmagunktól, gyávák vagyunk. Ezért inkább eljátsszuk azt a szerepet, amiről úgy gondoljuk, a környezetünk elvárja tőlünk, belebújunk sikerjelmezekbe, amihez automatikusan jár a tisztelet-szeretet-csodálat mindentől megvédő sikerpáncélja is. Aztán csodálkozunk, ha kiborulunk, állandóan feszültek és idegesek vagyunk, szorongunk és félünk, inni kezdünk vagy gyógyszereket szedünk, impotenssé válunk, vagy nem tudunk gyereket szülni. Marhára nem érezzük jól magunk a saját bőrünkben. És jöhet a reiki, a Titok, az agyhullámok, a savtalanítás vagy a legújabb lélekguru, pedig csak le kellene ülnünk egy fotelba és elgondolkozni."
Szóval ez egy nagyon értékes gondolat. Nem hiszem, hogy az írója ayahuascázott, és talán még jobb is így, mert újabb tanúbizonyságot ad ez arról, hogy van bennünk valami hasonló, és hogy azok a szomszédos házak nincsenek is annyiram messze, hogy a verandákra kiülve ne lehessen átkiálltani a szomszédnak...:)