Megérkeztem a hétvégéről, terveztem, hogy még előtte írok élménybeszámolót, de végül nem úgy sült el. Szeretem ezeket az elvonulásokat, pihenéseket, amit most is csináltam, jót tett a szertartás után, de ami azt illeti, nem vagyok még mindig kipihenve!:)
Az előkészületek:
Nagyon sokáig főztem a medicinemet, tíz növényt használtam fel hozzá, és az eredmény alapján minden a legnagyobb rendben zajlott. Még mindig dilemmázok azon, hogy írjak-e ayahuasca készítésről, mert sajnos így is többen jutnak ehhez hozzá, még így, underground szinten is, mint kellene, megfelelő előképzettség nélkül. Ezt az oldalt azért szeretem annyira, túl azon, hogy saját gyerek, mert aki olvassa, annyi mindent sikerült itt összerakni, saját tapasztalatok, ötletek, tippek, másoktól származó dolgok, hogy ha csak ezt olvasgatja az ember, nézegeti a videókat, akkor kap egy aránylag jó képet az ayahuasca világáról. Nyilván sok dolog kimarad, rengeteg mindent én se tudok, de kezdésnek azt hiszem elég jó!
Ami a legfontosabb, hogy ez egy sámánok által kultivált szent főzet, azaz nem egy panel-drog, vagy egy tudattágító szer. Nagyon sok dolgot nem tudunk, és néha a körülményeink sem tökéletesek, de van egy erős irányvonal, azoktól, akiktől származik Amazóniában, s akik sok ezer éve sikeresen éltek ezzel a nagyszerű dologgal.
Más szóval lehet kísérletezni, néha érdemes is, új dolgokat, saját ötleteket belevinni, de az irány akkor is jó, ha világos, és nem mindegy, hogy a tradíciókat színesíti az ember a saját ötleteivel, mint ha a saját világát színezi a tradíciókkal. Óriási különbség!
Éppen ezért szoktam írni, hogy a helyzethez mérten illik megtenni mindent, ami lehetséges. És ennek az első lépése kicsit utána olvasni a dolgoknak. Akkor már van hová rakni az élményt is, mert noha az ayahuasca mind tanításaiban, mind a víziók világát tekintve hihetetlenül jól meg tud jelenni bármiféle ember világképén keresztül, de vannak dolgok, amik mindenkinél ugyanazok, és ezeket nem mindegy hová teszi az ember. Nem véletlen, hogy hosszas böjtök és előkészületek előzik meg többnyire ezeket a rituálékat, az indiánok nem hülyék, tudták, hogy az ember nem tiszta, a szándéka se, amivel ilyesmibe belemegy, ami nem is baj, hiszen pont azért fordul ehhez az egészhez, mert tisztulni, tanulni akar, éppen ezért már előzetes tisztításokat végeztek, hogy megfelelően menjen bele az ember.
A másik pedig, hogy megfelelő képzése van ennek a dolognak a hazájában, tekintve hogy sokszor az egész falu ott van, amikor a sámán elkészíti a főzetet, és a növények összegyűjtésénél is gyakori egy kisebb hadsereg, így mire ott a ceremónia, már nem nagyon vannak kérdések.
Igyekszünk, hogy nekünk se legyenek!
A magam részéről vidékre mentem a családunk tanyájára pihentem kicsit, befűtöttem a helyet, összeraktam a dolgokat és elkezdődött a szertartás.
(Itt megjegyezném, hogy számomra valami attól lesz ayahuasca szertartás és nem ayahuascázgatás, mert megjelennek a természet elemei, földön ül az ember, ott a tűz, tartozik ceremónia a vízhez, a dohányhoz, azaz nem csak úgy leül az ember. Az sem rossz, sőt, nem is feltétlenül kevesebb, csak más. Érdemes annak nevezni a dolgokat ami. Egy ismerősöm írt valamikor a saját házi ceremóniájáról, és annyira tetszet,t hogy nem is akarta eljátszani, hogy több mint ami, önmagát adta, annyira, amennyi ő, viszont tényleg igyekezett. Egyikünk se egy nagy szám, de az igyekezet feltétel, anélkül...)
Mivel a szabadban mínusz sok fok volt, ezért hosszú idő után egy szobában tartottam meg a ceremóniát. (Kis lábjegyzet: ALAPesetben a szabadban az igazi.)
Készült egy kerek asztalon egy szép oltár, gyertyákkal , egyéb erőtárgyakkal, kövekkel, szép helyen egy jó nagy darab liánnal, kagylóval a füstölögtetéshez, hangszerek (csörgők, dob, shisin), egy szép pohár a medicinhez, maga a kis palack az ayahuascával,dohány, és egy nagyon szép ima-mapacho, kukoricalevélbe tekerve.
Maga a ceremónia:
Magam voltam, de hangosan is megfogalmaztam egyfajta imát, hogy mi az, amivel érkeztem, és kértem az égieket, az erőállataimat, hogy segítsenek az utamon. Ezután ittam egy kis pohár guayusa teát, amit Amazóniában sokfelé a főzethez is használnak, és isznak is a medicin előtt egy keveset. Ez egy enyhén élénkítő hatású gyógytea, ami nagyszerűen felkészíti a gyomrot a felkészíthetetlenre..:)
Ezután készítettem dohánylevet, amit több helyen ismeretes tradíció szerint az orromba szippantottam jó lassan. A dohány több szempontból is fontos, spirituális szempontból ugye minden növény nagyapja. Ezért imádkoznak először a dohányhoz, és a dohánnyal, hogy hívja meg ő az ayahuascát, mert mi nem tudjuk. E nélkül valaki jöhet, lesznek hatások is, de az ayahuasca szelleme garantáltan távol marad. Ez ilyen egyszerű. Fizikai szempontból pedig kiváló ébresztő, nagyszerű légút tisztító, ami fontos lehet később.
Nagyjából este tíz-fél tizenegy felé magamhoz vettem az első (fél) pohár ayahuascát. Az íze nem volt kellemes, de tudatos, mély légzéssel azért sikerült nagyjából lecsillapítanom a nagy hullámokat a gyomromban, eztán füstölögtettem egy kicsi palo santo fát, ami szintén fontos eleme az ayahausca tradíciókban a szertartásnak, tértisztító, és egyéb hatásai végett.
Hátradőltem, énekeltem egy kicsit, lévén hogy nem volt magnóm, ami nem is jelentett akkora gondot, mint ahogyan azt előzetesen feltételeztem.
Hatások:
Egy határozottan erősre sikerült főzettel láttam neki az utamnak, nagyjából tíz-tizenöt perc múlva jöttek a szokásos induló hatások, zsibbadás, fülzúgás, kisebb hőingadozások.
(Kis megjegyzés: az ayahuasca analóg főzetekhez használatos peganum harmalát ezért nem kedvelem, mert egyrészt az ayahausca lián szános hatóanyaga hiányzik belőle, ellenben nagyon erős mao gátló, azaz, eltelik 10-20-30 perc és agyon ver a hatása. Ez nem feltétlenül rossz, de én a lassan építkező dolgokat szeretem ahol meg kell dolgozni azért, hogy történjenek a dolgok.)
Nagyjából egy óra telt el, közben azért elkezdett fodrozódni a spirit vize, a medicin szokásosnál is rettenetesebb íze ellenére aránylag kevés nehézséget okozott, így az előző fél pohár után felbuzdulva ittam egy egész pohárral.
Itt már kezdődtek azok az apró megcsúszások, amik szoktak lenni, gondolatszálak indultak, kezdett kibontakozni valami, nagyjából fél óra múlva elég rosszul is lettem, és hosszú idő óta segítség nélkül tudtam hányni egy elég tartalmasat.
(Itt jegyzem meg, hogy nem a hányás a cél, és nem is az egyetlen tisztulási forma, de nagyon szerencsés, fontos dolog. A beszámolók többsége, és amit emberekkel végigcsináltam azt mutatják, hogy sokkal több dolog kijön mint amennyi bement. Azaz TÉNYLEG tisztít, amit ha erőltetni nem is jó, de nagyon is szerencsés dolog!)
Bementem a szobába, gyújtottam egy kis palo santo-t, lekezeltem magam a füstjével, kicsit kitisztítottam, és összeszedtem magamat. A barátom aki segíteni jött zenélt egy kicsit, aztán egyik pillanatról a másikra elkezdett torzulni az arca, eleve ilyen aranyszínűre váltott, de nem olyan víziószerű arany színre, hanem elég valószínű volt, csak másnak láttam addig, és elkezdtek a körvonalai elcsúszni az élénkszínű testétől, többé vált ugyanakkor nagyon világos volt a látomás, egyértelmű, tiszta, szóval nem ilyen részeg toxikus látvány volt, de nagyon érdekes. Újra jött a hányinger, rettenetesen rosszul lettem gyakorlatilag percek alatt, egyszer csak felpattantam, kirohantam a házból, cipő, kabát nélkül egy szál vékony pulóverben, zokniban, és hassal beleugrottam a hóba, arccal előre. Itt már olyan erős víziók jöttek, mint a blueberry filmben látható, ama híres bevágásban (Itt: www.youtube.com/watch )
Nagyon súlyos volt az egész, tényleg szétszakadtam egy pillanat alatt, olyan fizikai kínok jöttek, rosszullét, stb, hogy azt hittem belehalok, és egyre erősebbek lettek a látomások. Az első (fél) pohár után gondolkodtam, hogy biztos eleget ittam-e, vagy pedig jól főztem-e meg az orvosságot, de meg is kaptam a tanítást, hogy ez az egész mennyire nem egy farmakológiai kérdés, az életben nem voltak még ilyen erős, mázsás súlyú látomásaim a saját személyes dolgaimból és egyéb spirituális dolgokból összerakva. Nagyon kemény volt, ahhoz képest, hogy addig szépen építkezve kaptam mindent, akkorát rántott rajtam a medicin, hogy azt hitem darabokra hullok.
Szép lassan azért megnyugodtam és egy méhben találtam úszkálni magam azzal a gondolattal, amit a segítőm is erősített, amikor elég jól lettem ahhoz, hogy hebegni-habogni kezdtem (magyarán kitáncolni a nehezéből), hogy itt most nekem kell megszületnem és magammal foglalkozzak. Korábban nagyon sok shipibo minta jellegű vízióm volt, itt már inkább fehéresebb, sárgásabb volt az a közeg amiben találtam magamat, néha kicsit rózsaszínesbe átcsapva.
Ami az érdekes volt, hogy aránylag rövid időt töltöttem így, talán egy órát, másrészt ebből a rendkívül erős helyzetből viszonylag könnyen tértem vissza.
Az ez alatt történt személyesebb dolgokról nem írok, nem is biztos, hogy mindenkit érdekel, nagyon sokat kellene, hogy meséljek arról, hogy érthető legyen, és talán nem is akarok ezekről beszélni.
Ezután nagyjából visszatért az ayahuasca belépését jelző aranyszerű színárnyalat, és gyönyörű egységélmények, csodálatos zenével, gondolatokkal, amik válaszok voltak azokra a dolgokra is, amiket fel sem tettem.
Viszonylag hosszú időt, órákat töltöttem így, aztán szép lassan halványulni látszódtak az összecsapó erők, és én magam is elálmosodtam, majd elaludtam….
