Két teljesen eltérő tematikájú cikket gondoltam, hogy megpróbálok egyben megírni, mert a fent említett cím nagyon érzékletesen köti össze őket. Persze majd a külső és belső barátokról is fogok írni.:))))
A külső ellenségekről - nos, ezer más dolgot lehetne írni, biztos tudnék bölcsességeket is összeszedni, de ami eszembe jutott az az ayahuasca turizmus. Nézegettem a neten, és döbbenetes, hogy az ayahuascát, mint egy nagyon komoly szentséget felhasználva miféle megélhetési bűnözők érvényesülnek. Annyi oldalon!
Már az első körben is kicsapta a biztosítékot, hogy milyen "sámáni" módon dobálódznak a 100 dolcsikkal. Utána olvasva nem nehéz megfejteni, hogy ennek mennyi köze van a sámánizmushoz. A sámán egy gyógyító, egyfajta közvetítő a látható és láthatatlan világ között. Nem a szűzmária nyilván, szóval van egy megfelelő etikett a sámán segítsége iránti hála kifejezésére, dohányt, takarót, ilyesmit adományoztak könyvek tanulsága alapján a sámánnak a gyógyításért. Manapság ez egy vad összeget jelent, ami engem végtelenül gyanakvóvá tesz. Nyilván más a helyzet, ha nem az ember megy a dzsungelbe. Mert ha én odamegyek, és valaki azt mondja, hogy 100 EU minden nap, akkor én megmutatom a legnagyobb csalót. Talán technikailag mindent tud, de....szóval ez eléggé taszító dolog. Rengeteg benszülött állt rá Dél-Amerikában is a fehérek lehúzására. Mondjuk én nem tudom, hogy mit fognak ezért a másvilágon kapni, de az ayahuasca szentségét figyelembe véve remélem jó sokat.
A komplikáltabb, és számunkra elérhetőbb dolog, amikor utaznak gyógyítók. Sok ilyen van. Mert ott nincs mese, egy csomag dohányért cserébe senki nem fog mittudomén Brazíliából elrepülni. Szóval ott van költség. A repülés, az ellátás. Mert a növény (vagy az otthon elkészített főzet) ugye tök ingyen van. Ezért is arcátlanság, és sértés nem csak a lehúzott hanem az ayahuasca felé is, az ezzel való anyagiaskodás, de persze rengeteg utazó medicine man van, és nem lehet ugyanazt várni, mint egy helyi bennszülöttől. Sajnos sokszor mást se. Utána olvasgattam a neten, és akkora szemét lehúzások vannak, hogy azon csodálkozom, hogy a föld miért nem nyílt meg eddig és vette ez a gyógyszert azoktól, akik ilyen alantas módon közelítik meg.
Ami felvet egy másik témát, de ezt nem itt fogom kifejteni: igen, LEHET nem megfelelően közelíteni az ayahuascához. Dél-Amerikában vannak boszorkányok is. És nem ilyen fekete harisnyás Manson-rajongó gót cicák, hanem valódi boszorkányok. Nem olyan túl jó arcok. És vannak erős átkaik is. Ami téma pedig visszacsatolható a tegnapi írásomhoz: ama bizonyos felsőbb tudati hologramhoz való hozzáférés nem jelent feltétlenül jót. Szándékfüggő, és mivel nem vagyunk tökéletesek, a szándékaink sem azok.
És talán csodálatos rituálék, és igazi gyógyulások válnak elérhetővé ezekkel a lehetőségekkel, én mégis félúton a szomorúság és a düh között annyiszor feteszem magamnak a kérdést: Miért? Miért? Miért?
Na most, ha valaki ezt olvassa, vagy a cikkem inspirációjául szolgáló sok-sok oldalt, akkor jogosan teszi fel a kérdést, hogy mi szükség megélhetési bűnözőkre?
A válasz nagyon egyszerű, le sem írom. És ez az a pont ahol az ember kénytelen "feltalálni önmagát". Mert már nem bízik olyan könnyen akárkikben. Spirituális kereskedők helyett elkezd maga kísérletezni. Aminek aztán megvannak a maga kedvező oldalai, és a kevésbé kedvezőek, de ez megint egy más téma.
Más szóval nehéz bizalmat kiépíteni ebben a világban az előbb említett totálisan illúzióromboló dolgok végett. Ugyanakkor aki valaha is pár oldalt elolvasott sámánizmusról(szeretnék a témában minél több dolgot közzétenni már csak ezért is), az tudhatja, hogy milyen nagy jelentősége van a sámánnak és a rituálénak. És persze, mi is válhatunk a magunk gyógyítójává, és megcsinálhatunk valami kis saját szertartást, és ez jó is úgy ahogy van, de azért nem ugyanaz, mint amikor ott a törzs, és ott a tradíció. És ilyenkor értem meg, amit nem régiben olvastam, hogy az igazán klasszikus értelemben vett sámánság bizony kihalóban van.
Naptánc pénzért?????
Ez aztán komoly satuba helyezi az embert, két világ közé. Bízni akar, és belekapaszkodni a tradícióba, ugyanakkor bizalmatlan, és magára maradott a saját kis folyamatával.
Ez néha elég lehangoló.
A másik, ahogy a címben is jeleztem, az a belső ellenség. Sok ilyen van, és a Castanedás írás amit betettem le is ír egyfajta tematikát ezeknek. És ami még fontosabb: megoldást is ad. Ez ritka, érdemes megbecsülni.
A belső ellenségről már említést tettem itt is, csak nem neveztem meg, ezt most így fogom megfogalmazni: a szándék.
Ugye milyen közhelyesen hangzik?:)))))
Pedig egy kicsukhatatlan dologról van szó. És nagyon nem mindegy, hogy az információval, amit erről a tudati hologramról letöltünk, azzal mit kezdünk. Mert a download feliratra kattintás után már adott a helyzet, ez valahol a legelső dolog volt, ami eldöntött mindent. Ahogy vannak az őserdőben varázslók és sámánok is. Nem mindegy. Asszem a Castaneda idézet is említ valami ilyesmit. Aztán vannak boszorkányok. Nem a HIM rajongó kihúzott szájó kislányok, hangsúlyozom. Ártó, rossz emberek.
És van belül a mi kis dédelgettett kedvencünk: A saját tisztázatlan vágyaink, amik ide-oda dobálnak minket. Igen, ide is hozhatnak!
Tegnap a holotróp légzéssel kapcsolatos megbeszélések során került szóba több hasonló jellegű technika is. Rebirth légzés, transz légzés. Azon túl, hogy kicsit más a technika, másként löki át az embert a túloldalra, természetesen az sem elhanyagolható, hogy annak a holografikus adattárnak más részén kötünk ki!
Senkinek ne legyen illúziója, hogy egyszerre feltárul MINDEN. Lehetséges ilyen is, de akkor azt úgy hívják, hogy nagy sámán/szent. És ez szomorú, de valószínűleg nem mi vagyunk....:)
Amilyen módon verekedjük át magunkat a csövön, úgy jövünk ki a túloldalt. És olyan részen. És olyan módon.
Ugye, hogy nem mindegy?
Persze, hogy nem az, nagyon nem.
Éppen ezért, mielőtt bárki is ilyesféle folyamatokba kezdene, üljön le, és tisztázza magában mit is akar. Mert pontosan az fog történni, ha helyesen követi a folyamatot. És akkor nem lepődik meg a végén, amikor üdvözli a maga kis nyomorult, bűzös, bugyborékoló, iszapos teremtménye: a saját valódi szándéka.
Mert ott, a túloldalon igazság van. És ott nem biztos, hogy azt találja az ember, hogy miként lát, gondol, értékel dolgokat, hanem esetleg azt ahogyan vannak.
Ettől szép.
És veszélyes.
