Volt ma egy különös álmom.

Azt álmodtam, hogy van egy caapi növényem, ami azt mondta, hogy szüksége van egy barátra, és hogy hozzak mellé egy látnokzsályát. Én, habár mostanában olvasgattam róla, sok elolvasott beszámoló után igen csak ódzkodom tőle. Olyan súlyos dolgokat olvastam....én hozzá vagyok szokva, hogy jobbnál jobb dolgokat olvasok, mivel az ayahuascával vagyok kapcsolatban. És olyankat az ayahuascáról sose olvastam (és nem is fogok), hogy cannabis helyett használják bulira, csak mert valakinek a haverja hozott és akkor miért ne. Szórakozásra kitalált dolgoknál ezzel nekem semmi gondom nincs. Noha 6éve egyáltalán nem iszom(előtte mondjuk sikerült egy életre előre betárazni:)), de mondjuk ott a pezsgő...vagy a sör....vagy....vagy bármi más. Senki nem gondolja hogy ez maga a transzcendens felfedezésére van kitalálva. Nilván nem. Érezd jól magad, pont. Én ezért se szeretem, ez tipikus, amikor fikázzák az italozást olyanok akik hétvégente ekin meg drámendbésszen élnek. Én erre se mondok semmit, mert a jóisten nem véletlenül találta ki ennyire változatosra a világot. És feltalálta hozzá a legnagyobb csodáját is az emberi életnek: a választási lehetőséget. Így hát mindenki azt csinálja amit jónak gondol, maga a felelős érte, addig amíg nem árt vele másoknak, legalább is szerintem. Na most nagyon komoly spirituális célokra megnyilvánult növényeket ilyen  módon kizsákmányolni, az annyira hihetetlenül undorító dolog, hogy arra szavakat nem találok!

És mondom, nem a szórakozás a gond. Annak meg van a helye. A fontos helye! De ami nem azért van, az nem azért van. Ez annyira elkeserítő a számomra, hogy még ha akarnék is egy közelebbi kapcsolatot az állítólag az ayahuasca segéd/kiegészítőként nagyszerűen funkcionáló látnokzsályával, na hát akkor se. Ez nem is biztos hogy változni fog. Annyira elkeserített ez a dolog! Ez annyira nyugati.....

Mindenesetre vele álmodtam. Szóval hoztam (helyesebben kaptam) egy szép kis növényt, amit gondozgattam, álmomban még a részleteket is láttam, és akkor néhány levélen megjelent valamiféle ....stigmata?:) Valami olyasmi...nem hiba vagy betegség volt, de volt valami azokon a leveleken. Leszedtem őket, és akkor azt kérdeztem, hogy na most mi legyen? Azt sem tudom mit kell csinálni, nem készültem erre, aztán bekaptam az életben állítólag kegyetlenül keserű leveleket, és akkor rágcsálgattam őket. Az érdekesség az volt, hogy egy ideig a álmomban tisztán éreztem a hatását, ahogy megérkezik, na nem "végig" mert felébredtem, de egy ideig.

Ha mégis közelednénk egymáshoz, akkor meg már ismerős lesz a dolog...:)

Szóval vannak különös álmok, különös tanítóktól.

Hja, és egy gondolat: ez egy ayahuascázás során tudatosodott bennem. Mondjuk ezt a tanítók dolgot. Én is szeretem, mert van ennek a fogalmazásnak egy olyan hangulata, ami megkülönbözteti az ember szándékát ettől a kirabló, kizsákmányoló hangulattól, szóval gyakran mondjuk azt, hogy tanítók, meg növényi tanítók. És várunk valami nagy dolgot. Nekem egyszer az ayahuasca mondta ezt, hogy mi a fenét akarsz, annyi tanítót elutasítasz és tőlem akarsz tanulni....ez nem jó!

Nem értettem sokáig. Most már értem. Szép befejezés lenne, ha azt mondanám, hogy azt is csinálom, de nem. Gyakorolom. Nagyon gyengén megy, de nagyon sokat jelent.

Mi is?

Mondok pár ilyen tanítót, amikre az ayahuasca emlékeztetett: A fák, a nap, az álmaim, a többi ember, az állatok, növények, a reggeli friss, hűvös levegő, egy jó beszélgetés barátokkal, egy jó könyv, egy jó gondolat....

Na ha most végiggondolod, hogy közülök hányat utasítottál el azzal, hogy teljesen ignoráltad őket, mondjuk az elmúlt 24órában, akkor érted mire gondolok....

Én csak figyelem magamat, és nagyon lelkesítő, hogy olyan sokszor feltűnik már, igaz, többnyire csak utólag, hogy milyen csodák mellett mentem el.

Talán valaki azt mondhatná, hogy csak szétspekulálom magamat és belemagyarázok mindenbe mindent.

Valóban így lenne?

Nos, ha valóban így lenne, akkor azt mondanám, ennyire építően még sose hülyítettem magamat. Sokszor hölyítettem/hülyítem magamat, de ennyire pozitív eredménye sose volt....

Az igazság azonban az, hogy halványan ott kezdett derengeni az életemben az ayahuasca...és nekem ez a lehető legnagyobb kincs. Amellett egy jó tanúbizonyság, hogy mégse akkora hülyeség volt amit leírtam itt többször is Nektek, miszerint ez a gyógyító, most nevezzük úgy kissé ezoterikusan, hogy energia belopakodik az ember életében akkor elkezdődik az igazi gyógyulás. És ezt nem lehet pótolni, ez egy akkora érték.

Ha kaptam is ebből a szférából valaha is valamit, akkor az ez.