"Miért ne lenne valaki ott, ahol van? Azért, mert megszökött. Mert elbújt. Miért bújna valaki el? Mert olyan rosszul érezte magát, hogy valahova el akart menni. Fel akart szabadulni. Akkor, amikor egy gyerek nem szabad, és hogyha nagyon nem szabad, akkor mit csinálhat a gyerek? Elbújik. Elszalad. Tulajdonképpen azt mondja az ember, csinálhatsz velem, amit akarsz, apuka és anyuka, de én nem leszek itt. Szóval már akkor, amikor valaki megtalál engem, akkor nem vagyok benne biztos, hogy ő még ott van. Sőt, sajnos már arra is nagyon sokan rászoktunk, hogy senki sem keres. Az igazán tragikus dolog, hogy elbújok, amikor bújócskát játszunk, képzeljétek el, hogy én nagyon jól elbújok, és akkor húsz év múlva rájövök, hogy senki sem keres. Hát nem rettenetes? Észre se vette senki, hogy nem vagyok ott.
Én egészen mindennapi dolgokról beszélek. Ez nem ezoterika. Én arról beszélek, hogy két ember, férfi-férfi, férfi-nő, nő-nő, nem érdekes, szeretkeznek, és az egyik nincs ott, és a másik nem veszi észre. Én ezt nekrofíliának hívom, az tudjátok mi? (nevetés) A halott testekkel való szeretkezés. Japánban vannak olyan házak, ahol ha fizetsz eleget, akkor bemehetsz, és ami vár rád a szobában az egy nő, akit elaltattak. Narkózisban van, és akkor azt csinálhatsz vele, amit akarsz, és ezért nagy pénzeket fizetnek az emberek. Hogyha duplán fizetsz, akkor meg is ölheted.
Namost, hogyha valaki jön terápiára, és én úgy csinálok, mintha ott lenne, de nincs ott, akkor ugyanúgy vagyok vele, mint a férje, vagy a felesége, vagy a szülei. Ha én se veszem észre, hogy nincs ott, akkor már nincs remény. De hogyha én azt mondom neki, hogy "mi van, hol vagy", vagy "azt tudom, hogy nem vagy itt, de ne siess, akkor jössz, amikor akarsz, én majd várok", akkor látható megkönnyebbülés van az illető arcán, hogy végre valaki észrevette, hogy ő nincs ott. Nagyon jó színészek tudunk lenni, de a színészkedés az nem élés. Olyan rövid az életünk, megszületsz, élsz egy kicsit, aztán meghalsz, hát akkor minek színészkedni a közepén. De tényleg. Rettenetesen félünk. Miért?...."
Most találtam, ismét Feldmár András...
2009.08.12. 18:46 - hanaura
Címkék: feldmár
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.