A hétvégén voltam kinn bandázni a PannonInipi csapatnál, akkor jutott az eszembe hogy írok erről a témáról, mert azokban a dolgokban amit csinálunk, akár itt ezen a blogon, és sok más helyen, ez lehet a továbblépés. Valójában a blogtalálkozók is ezért jöttek létre anno...egy éve. Bizony, egy év eltelt, és rengeteg dolog történt, elsősorban a kellemes együttlétekben, nagy beszélgetésekben kialakult egy rakás kapcsolat, barátság, ismeretség....egy-két szerelem is...:), csapatok közti együttműködés.

És ezek fontosak is, máskülönben csak beszélnénk valamiről. Nekem ezért tetszik például a Pannon Inipi, nehéz, igen csak fáradtságos munkával (ezt saját tapasztalatból tudom, mert ahol tudtam segíteni, ott voltam a magam szerény lehetőségeivel) kialakult egy kis közösség, akikkel már lehet tervezni. Magyarán kilépett a történet a képernyőről.

Ogréék oldalán is láttam, az ayahu-n, hogy gyűjtést szerveztek a vörösiszap károsultjai számára, próbáltak valamit tenni, amit és amennyit tudtak. Ez is egy olyan dolog, ami "kilép a monitorból", valami történés, esemény.

Mert arról leírásokat készíteni, hogy az ember milyen ütős ayahuasca főzetet csinált magának, vagy a haverjainak, és mik voltak, nos azt lehet, de ez nem egy élő, organikus dolog feltétlenül. Nagyon sok, de mégsem igazán élő. De egy csapatot összerakni, mint a Pannonban, vagy gyűjtést szervezni azoknak akiknek nagyon jól jön a segítség a nehéz időkben, nos ez a valami!

Részemről ezt szolgálta a rengeteg emberi kapcsolat, a régi, vagy akár az új fórum (www.ayahuaska.co.cc/), és főképp a blogtalálkozók keretében, tervezgetjük az ayahuascareality filmklubot is. Nem kell óriási dolgora gondolni, van egy hely ahol összejöhetünk, ez tehét már adott, akad egy kisebb helgynyi érdekes, izgalmas film a blog témájában, van egy maroknyi csapat akiket érdekel, és akikért már megéri összehozni, kell valami technika ami legalább egy kicsit ütősebb mint egy 15 collos laptop, és kész. Szóval ez is egy dolog, és még nagyon sok terv, tennivaló akad, ezeket egyre inkább a "valóságba" akarom integrálni. Ezek mellett nyilván teszem a neten a dolgom, és nekem elsősorban ez a dolgom itt, ezt vállaltam fel, lehetőségeimhez, képességeimhez mérten bemutatni az ayahuasca sámánizmust, és annak kultúrkörnyezetét, kozmológiáját, mindennapjait. Idestova jó másfél éve kezdtem, és soha az életben ennyi jó szót nem kaptam, mint ezzel kapcsolatban, rengeteg ember talált itt kedvére való hasznos, érdekes, izgalmas olvasnivalót, akár az én írásaimból, akár másokéból (gondolok itt a korai időkben Mernyaura, Ogrére, vagy később Takasurira, és persze az élménybeszámolók beküldőire), akár az összeszedett anyagokbó, videókból, miegymásból.

Ez nem kis dolog. Nagyon nagy munka, de nagyon nagy értéke is van, főképpen azért mert ennek kapcsán elindult valami. És az, hogy történetesen én vezetem úgymond ezt a blogot, valójában nem sokat jelent, más is csinálhatná, az én szubjektív élményeim nem különbek a másénál. Próbáltam tanulni könyvekből, ehhez értőktől hogy valóban hiteles legyen az ami itt elhangzik, de ennyi. És ez elsősorban az előbb említett rásoknak, és segytőknek, útmutató barátoknak köszönhető. Szóval nem az én személyem a nagy durranás itt, hanem az, hogy elindult valami.

Magyarországon nem volt egyetlen oldal sem, ami az ayahuasca sámánizmussal foglalkozott volna. Egy se, pedig annyi baromságot megcsináltak a neten. Ezt nem, senki, semmikor. Most már azért van egy kis múltja ennek az oldalnak, és persze ott a www.ayahuasca.hu oldal, Ogréék oldala, ami ha nem is kimondottan a sámáni megközelítést hivatott bemutatni, mégis csak az ayahuascának van szentelve, szintén kemény, komoly munkával a háta mögött. Sokszor elmondtam, és még fogom is, hogy az oldal nem az én világom, engem a törzsi, autentikus vonal érdekel, de ettől még érték, és komoly dolog, és biztos vagyok benne hogy sok embernek egyfajta oázis. Ami pedig a legfontosabb: egyáltalán van valami.

Nulláról indultunk, és most két oldal is van.

Bufo jó ideje készítgeti egy oldalt, ami inkább egyfajta objektív összegzése annak amit az ayahuasca sámánizmusról tudunk, szintén hiánypótló, kémia, farmnakológia, növénytermesztés, tradíciók...soroljam még?

És ez is el fog készülni.

Én jó ideje készülgetek egy komolyabb, nagyobb volumenű oldallal, egyfajta kibővített bloggal, Meneruwa ebben rengeteget segített, egyszerűen nem volt még időm elrendezni a tárhelyet, különben már rég elindulhatott volna. De el fog, talán nem holnap, de el fog.

Nem titok, bár konkrétumot még csak pár barátomnak mondtam, hogy más, magyar nyelvű ayahuasca témájú oldalakat is tervezek, egy-egy adott területre specializálódva.

Úgyhogy jó dolgokban nincs hiány, és ami itt csak a neten, virtuálisan létezik, az különböző formában tergernyi helyen kihajtott, a kérdés már csak az hogy kezdünk-e úgymond az életben valamit.

Nem titok ebben a körben, hogy volt egy Magyarországi ayahuasca csapat. Az hogy múltidőben beszélek, kizárólag a fenti dologból adódik, legalább is szerintem. Azaz a közösség, a közösségépítés hiánya. Össze lehet jönni szertartást csinálni, kismillió sámán meghívható a világon, akinek ilyen tervei vannak megsúgom, hogy nem lesz nehéz ügy, de egyrészt ha nincs közösség akkor szétesik a dolog, másrészt pedig mivel ezeket a dolgokat, az ayahuasca gyógyítást a törvény jelenleg nem támogatja, ezért csak ebből nem tud egy csapat megélni. Ha nincs ott más sem, akkor az csak egy matériát fogyasztó kör, akiknél egyénileg az egyéni szándéktól függően történhetnek nagy dolgok az életében.

Akárhány vallási felekezet van a világon, ettől erősek: a közösség miatt. Nem a napi hatszáztizenkettő ima, vagy a menő cuccok, rucik miatt, hanem azért mert volt/van mögötte közösség.

És ha már ayahausca: a törzseknél szintén ez a helyzet. Nem egy ayahausca kultiváló kör van, és abból kialakul egy törzs, hanem adott egy törzs, egy közösség, akik kultiválják az ayahuasca spirituális utat.

Mert van itt egy fontos dolog. Ha csak nem készülsz sámánnak, jó elgondolkodni rajta. Az ayahuasca NEM egy cél. Az ayahuasca egy út. És még talán az sem. HardP. barátom fogalmazta meg egy szóban tökéletesen: vándorbot.

Mialőtt bárki dobná a molotov koktélt a fals Hanaura lakásába:), elmondom, és a törzsi háttér, a tradíciók EZÉRT fontosak, hogy egy csomó vadhajtást lecsapjanak, hogy a törzsek, közösségek életében sem az ayahuasca volt a cél, hanem ahogy mondottam, a vándorbot volt, az ajtó a spirituális szférába, de ettől megvolt a maguk mindennapi élete, a család, a közösség, mindennapok, foglalkozás, mesterségek, szórakozás...más szóval az ayahuasca egy szent dolog ezeknél a népenél, az életük része, de nem az életük. Van egy közösség, aki időközönként ezt a szent utat kultiválja.

De közötte sem szűnnek meg létezni, és ez itt a lényeg. A közösség az ami mindig jelen van, és amikor jelen van egy hagyománytisztelő közösség akkor, amikor szükséges, megjelenik az ayahuasca is.

Ez az amiért olyan fontos dolog közösségben gondolkodni, ahogy teszik sokan mások, és ahogy, ha más nem, egy éve a blogtalálkozókkal teszem jómagam is, mert szükség van egy helyre, egy csapatra, ahol legalább időnként szabadon beszélhet az ember....