Ismeretes számos növényi, vagy akár nem növényi segítő terápiás alkalmazása.

A terápia alatt most nem feltétlenül a modern pszichológia által felkínált terápiákra gondolok, habár akár azokra is, hiszen a sámán is egy fajta terápiát csinál.

Nem is akár milyet!:)

És, ami a legfontosabb, nem hagyja ki az akár teljesen fizikainak tűnő betegség gyógyításából sem a vallásos élményt.

Ez egy különösen szembetűnő differencia a nyugati gyógyítás és a nyugati gyógyítók által előszeretettel levademberezett törzsek autentikus módszerei között.

Kis kulturális kitérő:

A zsidó miszticizmusban a rabbi a sámánhoz hasonlóan gyógyító ÉS vallási teendőket is ellátott.

Szóval azért erre utaló nyomok is akadnak bőven a „civilizált” társadalomban is.

Sőt, az általam alig-alig-alig ismert, de gyakran emlegetett, és Stanislav Grof által megalapított, egyébként pedig tudtommal erős Jungi hatásokkal is rendelkező(ami csak jót jelent!) transzperszonális pszichológia pont e között a két világ között  szándékozik hidat húzni.

Gyakran olvasni nagyon szép, és igazán költői beszámolókat például. És az rendben is van, az egy élmény, és minden élmény tökéletes.

De hadd mondjak valamit.

Ott vannak például a jivarók. Többen a másik nevükön, shuarokként ismeritek őket.

Nos, ez egy fejvadász törzs, egy harcos nemzet.

Nem egy kannibál csapat, azt előre leszögezem.

Habár aki veszi a fáradtságot és utána olvas a kannibáloknak, akkor lehet több emberséget, civilizáltságot, kultúrát lel náluk, mint a modern társadalomban, amely számára azonban rendkívül jól alkalmazható mumusok ők.

Vissza a jivarókhoz.

Ők az a bizonyos „fejzsugorító” nemzet, erről biztos sokan hallottatok.

Ha valaki nem, és érdekli a téma, akkor legyen szíves kommenteljen, szívesen írok róla, ha van rá érdeklődés.

Namármost a jivarók, ha mondhatjuk ezt, rendkívül gazdag ayahuasca kultúrával rendelkeznek.

Akkor hogy is van ez ???

Tudni illik ha a jivarók harcba indulnak, előtte csinál a sámán egy szertartást.

Ayahuascával, természetesen.

Az összeütközés sikeréért, az őket segtő szellemek kiengesztelésére, illetve velük kapcsolatba lépni, segítséget kérni tőlük stb.

Aztán olyan apróságok miatt mint teszem azt a sötétben látás és a társai.

A böjtöt nem véletlenül emlegetem.

Pedig űztek már belőlem gúnyt fél disznók bezabálásával ayahuasca alatt és a társai.

Erről nem csak olvastam, hanem egy sámán SZEMÉLYESEN is mesélt nekem, hogy biza egy komoly böjt után az ember lát a sötétben, és még jó néhány fontos dologra szert tehet.

Ez nyilván érdekelte a harcosokat is.

És attól hogy mi nem vagyunk fejvadászok, még nem muszáj megfosztani magunkat ilyesféle dolgoktól, nem?

Na ennyit a böjtről.

Szóval az ayahuasca alkalmazása igen csak szerteágazó.

És én sose állítottam, hogy az aki gyönyörű képeket lát, és a zene simogatja, és szép, értékes gondolatokhoz jut, az nem egy jó élmény.

Az tény, hogy bennszülöttéknél ott kezdenek csak rápakolni, de mi nem vagyunk azok.

Van olyan élmény is, meg ilyen is.

Ami nekem szembetűnő, és a cikkemet is ennek terveztem szentelni, hogy ma olvastam privátban egy beszámolót.

Az érdekessége az volt, hogy 101%ig azonos volt mind a képi világában, mind az élény leírásában, a konklúziókban, mint az általam olvasott

Terápiás(!!) célú LSD, illetve MDMA kísérletek.

Ami se nem jelent rosszat, se nem jót.

Tény, egyszerűen.

Mégpedig egy nagyon érdekes tény.

Nekem erről a számomra tényleg bámulatos összefüggésről két dolog is az eszembe jutott.

Az egyik az, hogy ezek szerint az ayahausca is be tud tölteni olyasféle szerepet, amilyet terápiás felhasználás esetén az LSD.

Itt jegyzem meg, hogy hasonló szimptómákat leírások és tapasztalatok alapján inkább a DMTtől várnak az emberek, és többnyire kisebb mennyiségben.

A személyes tapasztalatom, hogy analógokkal valamivel könnyebb ilyesfajta hatást elérni, de természetesen tradicionális recepttel is lehetséges, főleg kisebb dózisoknál

Jellemző ez, illetve ott ahol,a főzést követően gondosan ülepítették a főzetet. Ez utóbbi mérsékli a fizikai tüneteket, ami nem hátrány, főleg ha egy a vizualitásban gazdag, az LSDvel rokon, és mondjuk terápiás MDMA alkalmazásánál tapasztalható érzelmi nyitottságú terápia a cél.

Szóval a lehetőségek nagyon gazdagok.

A másik, ami az eszembe jutott, hogy nem is biztos, hogy ayahuascára van mindenkinek szüksége, aki ez után kutat.

Semmivel se lesz kevésbé gyógyító valami egy más úton ABBAN AZ ESETBEN, ha az az út közelebb áll az egyén saját ösvényéhez.

Én soha senkinek nem mondtam, hogy ayahuasca rulez és utánam fiúk, haverok, buli, aya. Mert ez nem így működik.

Nem mindenkinek az ayahuasca az ideális.

És az remélhetőleg megtalálja számára ideális segítőt.

Már csak azért is, mert még ügyesen megfőzve is akadhatnak igen komoly fizikai tünetek, amik sokakat megtesztelnek.

Namár most pont itt van a lényeg, amiről valójában beszélni akartam:

Ki lehet kísérletezni olyan ayahausca főzetet, ami egy békés, empatikus, kisimult, szép pszichoterápiához alkalmazható.

És működni fog.

De az ayahausca igazi ereje nem ebben a finom szférában van, szerintem legalább is.

Illetve az általam olyan nagyra tartott sok ezer éves törzsi hagyományok alapján is.

Nem véletlen az a „la purga” titulus.

Ehhez spanyol szótár se kell.

Az ayahuasca átütő ereje a törzsi felhasználásban van, ahol még véletlenül se érdekel senkit, főleg nem a sámánt, hogy csökkentse a fizikai nehézségeket, sőt,

Gyakran még rá is pakol különféle módszerekkel, hogy egy igazán átütő, radikális élményhez jusson az alany/alanyok, amiben nagy szerepet játszik a spirituális oldal.

Szóval végezhető láthatólag egy harmónikusabb terápia is ayahauscával, és akkor is hibátlan, de aki az állatot akarja előcsalni, az kimegy a természetbe,

tüzet gyújt, megiszik annyi ayahauscát, hogy legalább egy kicsit féljen, hogy túl sokat ivott, és várja a hatást.

Sámán híján legalább egy magnó segítségével.

És akkor ott lesz a hihetetlenül radikális, átütő vallásos élmény, szembetalálkozva ayahuasca mamával.