ayahuascareality

Az oldal az Amazonas medence sámánvilágával foglalkozik, az ottani spirituális világot, törzsi rituálékat, szokásokat próbálom egy befogadható, olvasható formában bemutatni itt. Ebbe a világba tartozik a természet, az elemek tisztelete, a dohány és a többi szent növény, orvosság, köztük az ayahuasca. Az "ayahuasca" az Amazonasi kecsua kifejezés, aminek számos fordítása létezik, mint a "lélek liánja", a "halottak indája", a "kis halál", a halál kötele", stb. Ez egyike a számos névnek amivel illetik. Mondhatni a legelterjedtebb. Maga az ayahausca egy, az Amazonasi törzsek által kultivált szakrális orvosság, amit vallásos céllal, szertartásos jelleggel vesznek magukhoz a bennszülöttek, egy ehhez tartozó, családonként változó rituálé keretében. Számtalan eltérő részletű szertartás ismeretes, családi titkok, különlegességek, amit a sámánok többnyire bizalmasan kezelnek, mivel ez a munka komoly felelősséget igényel. Dél-Amerikában több úgynevezett szinkretikus egyház is felbukkant, akik (többnyire keresztény)vallási gyakorlataik alapjának tekintik az alkalmankénti teafogyasztást, rituális jelleggel, közösen énekelve. Utóbb nyugati orvosok is elkezdték alkalmazni, például olyan szenvedélybetegségek kezelésére, mint például függőségek, traumák. Az ember a szertartás ideje alatt rituálisan elfogyasztott gyógytea hatására gyakran fizikai rosszullétet tapasztal, gyakori, hogy ki is hányja az elmondások alapján kellemetlen ízű teát. Erről több törzs, jellegzetesen a shipibo azt tartja, hogy az ember gyakran a félelmeit, a hazugságait hányja ki. Emiatt aztán nagy becsben tartják ezt a fajta tisztulást, noha nem feltétele a megtisztulásnak. Ezután mintegy látomás formájában egy szellemi utazáson vesz részt, amit érzelmek, felismerések, képek kísérnek. Különbözőségét abban tartják az első pillanatra hasonlónak tűnő hallucinogén szerekkel szemben, hogy nem egy mesterséges világba kalauzolja a gyógyulni vágyót, hanem önnön belső világába, ahol szembesül örömével, bánatával, boldogságával, és legbelsőbb félelmeivel is. Emiatt azt tartják, az utazás gyakran megviseli az embert pszichikailag. Nem ritka az újjászületés élménye, ami után a szertartáson részt vevő képes valóban megszabadulni a korábbi terheitől, nehézségeitől. Az Amazonas-beli indiánok azt tartják róla, hogy egy csodálatos gyógyszer, aminek a segítségével az ember kapcsolatot teremthet nem csak saját belső létével, hanem a szellemvilággal is, és szembenézve minden terhével, félelmével, megszabadulhat azoktól. Eddig sem pszichikai, sem fizikai függőség nem ismert, továbbá semmilyen mellékhatás nem került dokumentálásra.

Friss topikok

  • Janos78: Üdv mindenkinek!A nevem János.1 éve voltam Iquitosba.2 hetet sikerült a dzsungel mélyén eltöltenem... (2020.04.19. 21:00) 5000 indok
  • Endre Juhász: Sziasztok! Egy megjegyzésem lenne a fenti írással kapcsolatban. Az ayahuasca italt egyértelműen te... (2019.03.09. 22:00) Különböző ayahuasca főzetek
  • : Hol szerezzek sámámt? Egy fuvescigi beszerzesere sem vagyok felkeszulve mert nincsenek ilyen kapcs... (2018.07.09. 17:03) Nem kell a sámán !
  • Péter Kobza: Szia! Ahogy látom már 7 éve ennek a postnak, de azért remélem még jelzi hogy írtak hozzá! Én egy k... (2017.08.21. 15:02) Ayahuasca főzés
  • Zoltán Morta: A videókon a Tensegrity gyakorlatai láthatóak. Mostantól Budapesten a Jurányiban keddenként részt ... (2016.09.08. 03:26) Castaneda fimjei

Pannon Inipi

2010.05.11. 21:17 - hanaura

Címkék: pannoninipi

Ezt az írást már betettem korábban, az ok amiért újra aktuális lett, a fantáziátlanságom mellett:) az, hogy a PannonInipi a nyári szezonra sok-sok rendezvénnyel várja az indián kultúra iránt érdeklődőket. Nagy dolgok készülnek ám, érdemes figyelni, egy rakás új program, a szokásos jó csapattal.

A cikk a www.inipi.wicca.hu/cikkek.html linken érhető el eredetiben, íme:

 

 

"Szombaton délután szerencsém volt a Mosoly utca közelében a József Attila Művelődési Házban végighallgatni egy felettébb érdekes előadást: Márton Attila beszélt az észak-amerikai indiánok spirituális szokásairól, többek között a Sundance ünnepről, a négynapos férfivá avatásról, az inipiben történő megtisztulásról és a Peyote kaktuszról, amelyet meszkalintartalma miatt fogyasztanak némely esetben.

Érdekes kultúra az indiánoké, illetve érdekes volt. Attila elmondása szerint a hagyományban úgy maradt fent, hogy a rítusokat a történelem kezdetén a White Buffalo Calf Woman adta át a törzseknek. A különböző szertartások mind az indiánok fennmaradását szolgálják azáltal, hogy elnyerjék általa Wakan Tanka kegyét. Amikről hallottunk egyáltalán nem finom ünnepek voltak, hanem sok esetben brutális, testet-lelket-szellemet kínzó és feltámasztó események. Fehér ember talán ki sem bírná.

Attila többek között részt vehetett a Sundance ünnepen a sziúk oldalán, ahová 2003 óta fehér ember nem teheti be a lábát, illetve csak olyan, aki régi kapcsolatban áll az indiánokkal. Elmesélte például, hogyan készítik elő a területet, választja ki a fát a húsz táncos egy szűz segítségével. A tánc négy napig tart, és a húsz táncos hozzá van kötve a fához , de nem akárhogy. A mellkasuk alá sascsontot szúrnak, erre van rögzítve a bőrszíj. A négy napos tánc közben sem ételt, sem italt nem vesznek magukhoz. Nappal, miközben táncolnak a bőrük folyamatosan nyúlik és az ünnep végén úgy szakítják ki magukból a csontokat, így válnak el a fától. Ezt négy egymás követő évben kell megcsinálniuk, ha már egyszer kiválasztottak lehettek. Szenvedésükért cserébe Wakan Tanke segít a népükön. Mivel a világ minden teremtménye a Nagy Szellemé, ők csak ezt adhatják neki.

Attilán látszott, hogy ez a huszonkét év mennyire meghatározza a gondolkodását, a világról alkotott képét. Mint mesélte, elkészíti a saját békepipáját. Ezért elzarándokolt arra a szent helyre, ahol a pipafejhez való követ az indiánok évszázadok óta bányásszák. Csak ők. Hagyományos eszközökkel faragta ki, sólyomtoll kerül majd rá és majd magyar bokorról készít neki szárat.

Az előadás jó kezdet volt. Ami követte: az esti Múzeumok Éjszakája, ahol aztán lejártuk a lábunkat. Szerencsére a csepegő eső sokakat elriasztott, így könnyebb volt bejutni a múzeumokba. De azért csak azt mondom, hogy aki teheti, jövőre ki ne hagyja. Menjen el erre, illetve ha valahol azt olvassa, hogy Márton Attila beszél az észak-amerikai indiánokról, akkor oda is."

-Sheenard-

A bejegyzés trackback címe:

https://ayahuascareality.blog.hu/api/trackback/id/tr251993540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.


süti beállítások módosítása