Holnap Nagyfiú barátomnál fogunk magunkhoz venni ayahuascát. Ha tudok, akkor fogok majd róla beszámolót készíteni. Addig is ott a fórumon Takasuri élménybeszámolója az aahuasca élmények topicban. Ezt azért írom, mert engem például nagyon lelkesítenek a beszámolók, még akkor is ha a lényeget nem is lehet szavakba foglalni. Tegnap pont erről beszélgettünk NagyFiúval, hogy egy szempontból nem is lehet ezekről a dolgokról beszélni úgy, hogy a szavakkal az ember ne szűkítse sokkal kisebbre az egészet.
Én azonban úgy gondolom, hogy ha csak az egy tizede átjön, már megérte. Nem kell tényleg túlmagyarázni ezen semmit, sőt van aki egyáltalán nem beszél ezekről a dologkról. És más belső dolgokról sem. Van ilyen is.
Nyilván ha én magam ilyen beállítottságú lennék, akkor nem írnék blogot, tiszta sor, ide teszem az életemet, vagy legalább is azt a részét amiről úgy gondolom, hogy idevágó és érdekes lehet másoknak is.
Mert, ahogy sokszor írtam is: ezt nem a személyes játszóteremnek tekintem(noha az:)))), hanem a közösség oldalának, amit én írok. Illetve írja az saját magát.
Várom már a holnapi napot. NagyFiút nem sokan ismeritek, majd talán róla is írok. Egy különleges ember, annyit mondhatok.
Szóval várom a holnapot, igyekszem késszé tenni magamat erre az egészre. Nem kis dolog ám! Ha az ember odaadja magát ennek, akkor az ayahuasca is odaadja magát. És ez nem kevés! Aki "ismeri", tudja, aki nem az meg majd ez után.
A holnapi napomon még van néhány dolog, pedig jó lett volna itthon meditálni meg koplalni, de megteszek amit tudokm kiseprem a magam kis lakását, az életemet, amennyire tudom, és bízom a legjobban!