Hát több dolgot, de most az jutott az eszembe, hogy miylen jól egy rugóra jár az eszünk...:)))
Be akartam gépelni egy könyv részletet, ami rémlett, hogy már megjelent nála, elmében már a bemelegítésnél jártam, ami a gépelést illeti, de a biztonság kedvéért azért csak meglestem, és lám, jól emlékeztem!:)
Szóval köszönet Betulának, ez most nagy könnyebbség, és szerencse is, mert egy ritka jó cikkel tudjuk gazdagítani az eddigieket.
Ím:
"Luis Eduardo Luna kolumbiai antropológus a "tanító növények"-ről ír, melyeket a mesztic sámánok használnak az Amazonas vidékén. Luna rámutat, mennyi mindent meg lehet tanulni, ha meghallgatunk embereket, és odafigyelünk rájuk. Ez egyszer az antropológusnak és a sámánnak ugyanaz az anyanyelve: a spanyol"
Iquitos városában és a környékén mind a mai napig gazdag hagyománya van a népi orvoslásnak. Gyakorlóik, akik között sok a sámán, sokat tesznek a lakosság pszichoszomatikus egészségéért. Közöttük működnek az úgynevezett vegetalisták (növényszakértők), akik növényeket használnak, amiket doktoroknak vagy tantó növényeknek neveznek. Úgy hiszik, hogy ha bizonyos sámánisztikus szertatásokat és speciális diétát tartanak, akkor ezek a növények megtanítják őket arra, hogyan ismerjék fel és gyógyítsák a különböző betegségeket, és hogyan végezzenek el egyéb sámáni feladatokat, amilyenek a varázsénekek (icaros), és hogyan használják a növényeket.
Négy sámánt kérdeztem ezeknek a varázs növényeknek a tulajdonságairól és eredetéről, hogy milyen diétás előírásokat kell követni, hogyan zajlik a sámán elrévülése, és a segítőszellemről meg a varázsénekek, vagyis icarosok hasznáról, amit a tanító növények adnak át nekik. A sámán tevékenység szempontjából sarkalatos fontosságú a hit, hogy sok növénynek ha nem is mindegyiknek, megvan a saját "anyja" vagy szelleme. Egyes növények - ezeket nevezem én tanító növényeknek - szellemének segítségével szerzi meg a sámán emberfölötti erejét.
Amikor négy adatközlőmtől tudományuk forrása felől kérdezősködtem, valamennyien azt válaszolták: La purga misma te ensena (maga a tisztító ital tanít), ezzel az ayahuascára utalva. Más növényeket is említettek, amelyeket, mint megtudtam adalékanyagként tettek az ayahuascához. Mivel sejtettem, hogy legalább egyikük másikuk pszichoaktív, nekiálltam listát írni és összegyűjteni az összes olyan növényt, amely "gyógyítani tanít". A sámánok beszámolóiból kiderült, hogy a doktoroknak nevezett és a vegetales que enseman (tanító növények) közé sorolt növények
1.: önmagukban fogyasztva hallucinácót okoznak,
2.: módosítják az ayahuasca hatásait
3.: szédítő hatásúak
4.: erős hánytatók és/illetve hashajtók
5.: különösen élénk álmokat idéznek elő.
Igen sok növény valamennyi tulajdonsággal rendelkezik, de van amelyik csak egy-kettővel. Fejtörést okozott, hogyan kell helyesen föltennem adatközlőimnek a tanító növényekre vonatkozó kérdéseimet. Ha a marear (szédülést okozni) spanyol igét használom, például: Don Celso, okoz-e szédülést ez a növény? mondatban, ilyen válaszokat kapok: "Hogyne, ez nagyon jó orvosság"; "Persze álmodban megjelenik neked a növény szelleme"; "Igen mindent kiokádsz tőle"; "igen tanít téged"; "Hogyne csodálatos dolgokat láttat" vagy "Igen, ha ayahuascával együtt iszod". Hasonló válaszokat adtak akkor is ha másként tettem föl a kérdést, például: "Tanító növény ez, Don Emilio?"; vagy "van anyja ennek a növénynek, Don Alejandro?" Ez a képzet társítás felettébb érdekfeszítő. Már Rodrigez és Cavin (1982) is felhívták a figyelmet a pszichoaktív növények és hánytatók, illetve a féreghajók társítására. Az álmok és a hallucinációk összekapcsolása pedig a sámáizmusról szóló irodalom ismert témája. Amennyire meg tudom ítélni, minden pszichoaktív növényben lehetséges tanítómestert látnak.
Egyszer azt kérdeztem Don Emiliótól, evett e már valaha psylocibe cubensis gombát, ami erre felé gyakran tenyészik tehéntrágyán. Igenlően válaszolt: "Csodálatos dolgokat látsz. Ha diétát tartasz, még gyógyítani is taníthat".
Négy adatközlőm nem egyezik abban a kérdésben, hogy minden tanító növény előidéz-e látomásokat. Don Alejandro szerint minden növény,, aminek "anyja" van szédülést okoz. Ez azt jelenti, hogy vannak "anyátlan" növények, amelyek csak az ayahuascával együtt okoznak látomásokat. Mások pedig "vak szédülést" idéznek elő, amikor az ember nem lát semmit.
Megint más növények csak álomban tanítanak. Mind a négy adatközlőm kitart amellett, hogy a növények szellemei tanították nekik, amit tudnak. Don Celsónak sosem volt mestere. Egy alkalommal igen figyelemreméltó megjegyzést tett: "Hát éppen ezért hiszik egyes orvosok, hogy a növények tudománya erősebb a nyugati orvostudománynál, mert amazok könyvolvasásból tanulnak. Mi meg csak ezt a levet (ayahuascát) isszuk, betartjuk a diétát, és ezáltal tanulunk." Don Alejandro elmondta, hogy kis idő után már többet tudott mint a mestere - egy indián akit a caucherok (gumigyűjtők) tartottak fogva -, mert a növények szellemei olyan sokat tanítottak neki. Don José azt állítja, hogy mindenre murrayái tanították. Mint már említettem, halott sámánokkal azonosítja őket. Amikor eksztatikus transzba esik, testébe bújnak, és a kokomák (egy Perui Törzs) nyelvén beszélnek vele.
Négyük közül egyedül Don José viselkedése vall megszállottságra. Néha beszélgetéseket folytat a szellemekkel, akik az ő szájával fennhangon beszélnek.
A szellemek, akiket időnként doktorkáknak, nagyapáknak szólítanak, látomásokban és álmokban jelennek meg. Megmutatják, hogyan kell betegségeket fölismerni, miféle növényeket hogyan kell használni, miként kell helyesen alkalmazni a dohányfüstöt, hogyan kell elűzni a betegséget és visszaadni a beteg szellemét, hogyan védekezzen a sámán, és mit egyen, és legfőképpen icarókat, azaz varázsdalokat sámánénekeket tanítnak, amelyek a sámáni gyakorlat legfontosabb eszközei.
Részlet: Sámánok, ötszáz év a tudáshoz vezető ösvényen, című könyvből
Az eredeti cikk: betulapendulafa.blogspot.com/2009/11/tanito-novenyek.html
