Egy barátommal beszélgettem ma msn-en, az adta az ötletet a bejegyzéshez. Annyira szíven ütött! Egy nagyon rendes ember, de annyira sérült! Éppen panaszkodott (ezt sajnos szeret), hogy őt senki se szereti, és ő biztosan egy nagy szar. Erre megkérdeztem, hogy miért lenne? Erre azt mondta, hogy mert ezt sugározzák felé. Erre megkérdeztem, hogy mi van, ha egyedül van. De érzelmileg akkor is ott vannak vele ezek a kívülről jövő tendenciák, szóval nem nagyon tud egyedül lenni, és csak azt hajtogatta, hogy mások. Mondom, nem egy szimpla önsajnáltató, mártír tini, egy komoly ember, egzisztenciával, és nem is egy nyafi tini. De akárhogy beszélgettem vele, csak azt hajtogatta, hogy mert kívülről ez jön és az jön.
És erre szembe jutott ez a kis videó. Talán nem hangzik túl komoly dolognak egy Liptai Klaudiás (Igen, nem az agyhalott stílusában írom) videót tenni egy ennyire magasztos téma tárgyalására megálmodott oldalon, de a doki pont erről beszél, csak más aspektusban. Azon kívül, hogy kiderült hogy a hölgy tényleg egy eltunyult, hihetetlenül ostoba hülye picsa(már bocsánat), arra is fény derült, hogy a Doki nem csak sokkolásra képes. nagyon fontos dologról beszél!
Itt jött be a barátom esete, aki ugyanezt csinálja: annyira a kívülről érkező, gyakran negatív visszajelzések rabja, hogy igazából-ahogy a beszélgetés vége fele kinyögte- nincs is saját véleménye önmagáról, és egy percet nem tud úgy tölteni önmagával, hogy tényleg csak önmagával legyen.
És ez már vastagon ayahuasca téma. Sokan állnak úgy neki az ayahuascával való együttműködésnek, hogy ezekről a kényszerpályákról vágynak vágyni letérni. És ez egy nagyon jó segítség, amennyiben adott a szándék.
Azt szokás mondani, hogy az ayahuasca azt adja amire szükség van. És ez igaz is. Néha az igazságra, néha valami féligazságra, és néha hidd el, beleroppannánk a legkisebb őszinteségbe is! Ilyenkor ki a franc várhatja el hogy őszintén beszélhessen velünk??? Szóval nagy igazság az, amit Frecska Ede mondott, hogy az ayahuasca egy nagyon kedves tanító, még aki nem megfelelően, nem a megfelelő motivációval közelíti meg, annak is ad.
De nem a lényeget.
Az említett videó felvétel:
Nekem nagyon tetszik ahogyan Csernus kezeli ezt a kérdést. Nem minenben az én világom, nekem néha kicsit brutális, persze néha azt hallani erről, hogy hát erre van amikor szükség van. Lehet, hogy ez igaz és lehet, hogy nem. Ami biztos, hogy abban az értelemben ahogyan Feldmár András vagy Pál Feri Atya az "én embereim", úgy A Doki nem feltétlenül. De azért a fél szemem rajta, mert nagyon sokat lehet tőle tanulni. Úgyhogy a nekem való dolgokat igyekszem beépíteni a rendszerbe, ahogyan az ayahuasca tanításait és minden olyan dolgot ami a megfelelő irányba építi az életemet...
