Az elején le kell szögeznem, hogy semmi jónak nem vagyok az ellenére.Aki ismer, az jól tudja ezt.
De! (És még sok-sok másik "DE"....)
A helyzet az, hogy nagyon sokat hallani ezekről a dél-Amerikai utakról.Nos nem én leszek az, aki lerántja a leplet erről a dologról, főleg, hogy nincs is mit lerántani, nincsenek titkok.Ez egy valóban páratlan lehetőség, és tényleg, OTT lenni, és AZZAL a sámánnal, és AZT a főzetet, és AZOK a dolgok, ami valóban vonzó, engem is vonz.
Ami miatt én az ez iránt érdeklődőket arra inteném, hogy ezerszer gondolják át, mielőtt beleinvesztálnak egy ilyen túrába, az egy rém egyszerű dolog, de mégis fontos.
Néha, amikor ayahuascát fogyasztana az ember, mindent elkészít, minden körülmény ott van, akkor egyszerűen csak nem megy le a torkán.Vagy azonnal kijön.Bárki aki többször fogyasztotta ezt a csodálatos szert, tudja, hogy ez előfordulhat mindenkivel.A másik nagy ellenség: elalszik közben.Oké, tudom, ez ellen gyakran védekeznek dohánylevelek belefőzésével, és más általam ismert és még több nem ismert praktikákkal, de akkor is.
Ezek mind megeshetnek, és meg is szoktak esni.
Na már most ha az ember vesz valahonnan egy főzetre valót, utána olvas, felkészül a kalandra, és így sül el, az nem nagy dolog.Na bumm, bebuktam a mai napot, elteszem máskorra a főzetet és kész.Vagy akár kidobom, mert tételezzük fel, nincs mostanában újra idő és alkalom a dologra.
Szerintem nagyon nem mindegy hogy pár ezer forint a bukó, amennyiért az ember beszerzi a növényeket, vagy pedig fél millió.
Hangsúlyozom: nekem is nagyon csalogató egy ilyen út.Nem arról szándékoztam írni, hogy az aki menne, az miért ne menjen, hanem csak arról, hogy érdemes megfontolni a fenti és még néhány szempont miatt.
Első körben például az is egy jó dolog, ha van pár ember akit érdekel, legalább egy valakivel aki tapasztalt, keresnek valami jó helyet, és megcsinálják.
Ez most majdnem ön-reklám lett, mivel valami hasonló szerveződik is mostanában!:)