A dolgokat lehet rosszul nem-megcsinálni és jól nem-megcsinálni. Hogy hogyan? Erről szól egy gyönyörű történet.
Elmegy az öreg lelkész a papucsával a cipészhez, hogy csinálja már meg a papucsát, mert az a kedvenc papucsa, nagyon a szívéhez nőtt már. A cipész megnézi, forgatja:
- Sajnos ez a papucsot már nem tudom megjavítani. De várjon egy picit.
És fogja a papucsot, bemegy a cipészüzlet hátsó részébe, majd alig egy perc múlva jön vissza, és átadja a meg nem javított papucsot. A lelkész kicsit zavarodott, meg el is keseredett, azt pedig végképp nem érti: ha egyszer a cipész azt mondta, hogy nem tudja megcsinálni, mert javíthatatlan, akkor minek viszi el, és minek hozza vissza ugyanúgy, ahogy elvitte...?
Ám amikor este otthon be akar bújni a szétesőfélben levő papucsába, kiderül, hogy mind a két papucsban van egy-egy kis csoki. Az egyik csoki mellett van még egy apró papír is, a következő szöveggel: Ha valamint nem tudunk megcsinálni, akkor csináljuk jól nem meg.
Nekem ez a cikk nagyon tanulságos.Egyszer amikor nagyon nagyon erősen az ayahuasca hatása alatt voltam,rájöttem,hogy a legtöbb dolog amit teszek,ahogyan azt hiszem írtam is már erről,nem azért történik,mert akarom,hanem valami helyett.Akkor annyira erősen kényszerített a fájdalom,hogy ne felejtsem el ezt,hogy bármilyen szétszóródott tudok is lenni,elfelejtve -sajnos a többséghez hasonlóan-a lényeget a minden napokban.
Szóval Feri Atya sorai nekem ezt is jelentik,ez jutott az eszembe az írásáról.