Emlékszem, nem volt olyan túl rég, amikor magamban elkezdtem tapasztalgatni ezt az egész ayahuasca históriát. Utánaolvastam, próbáltam mindent megtudni, aztán a Jóisten, vagy ki tudja ki:) küldött növényeket, amikkel a második próbálkozásom már sikeres is volt, onnantól pedig folyamatosan alakulgattak a főzetek. Nem kelltt hozzá semmit kitalálni, csak valahogy kitanulni azt amit már amúgy is csinálnak egy földrésszel odébb, nyilván a helyi lehetőségeknek megfelelően.
Ahogy sikerült egy kevés rutinra szert tenni, igyekeztem azt másokkal is megosztani, többnyire nagyon hálásak voltak érte azok, akiknek átadtam azt a keveset amim volt, és amit én magam is csak kaptam.
Ahogy hozzájutottam több és több új információhoz, nyilván képbe kerültek új dolgok, még tradicionálisabb növények, receptek, körülmények, és kezdett valami kialakulni. Ez mondjuk bő egy éve volt, nagyjából addig tartott ez az időszak.
Akkor találkoztunk először személyesen is egy sámánnal, akin ek részt vettünk a szertartásán és az volt egy nagy ugrás, hiszen amiről addig csak olvastunk, és próbáltunk valamit a magunk módján csinálgatni, az hirtelen ott termett, élőben:
A szertartás!
Nagyon nagy lehetőség volt, amiért örökké hálás leszek annak aki ezt lehetővé tette nekünk Mernyauval, gyakorlati értelemben is, mert ott tényleg valéami megváltozott. Onnantól nem az ayahuascázás, vagy az ayahuasca gyógyítás volt a cél, hanem az ayahuasca szertartás.
Ehhez pedig felsorakoztak a megfelelő dolgok. A sámántól sokat tanultunk, amit láttunk, átéltünk, és természetesen sokat kérdezgettünk is. A példa kedvéért, előtte szórványosan voltak próbálkozások ayahuasca készítésre az eredeti recept szerint, voltak is amik sikeresek voltak, de valami hiányzott. Nos amit mi netes információk alapján 6-8óráig csináltunk, azt a sámán 20-30-40óráig. Ahogy ezt közzétettem, mert nyilván ez volt az első, nem magamnak harácsoltam össze ezeket a dolgokat, akkor valahogy ez szerencsésen el is terjedt, innentől mindenkinek evidens volt, hogy ha nem analóg növényekkel akar dolgozni, amik semmivel sem kevesebbek, de nyilván mások, akkor ez az a technika amivel ezt tényleg össze lehet hozni. És még számtalan részlet előkerült, ami azóta sok-sok embernek evidens. na többek között ezekre is mondom azt hogy megérte ezt az oldalt elkezdeni. nagyon nagy megtiszteltetés, hogy ezek a dolgok átfolynak rajtam. Nem az enyémek, hát nem a kisujjamból szoptam ki:), ezzel az oldallal igyekszem jó postás lenni, és továbbadni ezeket a dolgokat.
Azután lehetőségem/lehetőségeim voltak utazni, más helyeken megfordulni, és már eleve ez volt a kiindulópont, hogy a hagyományokból elleshessek és hazahozhassak egy keveset, a tradiciókból, mert az ayahuasca nem egy matéria, és nem az a fél deci főzet gyógyít, hanem az egész tradíció ami köré épül, így próbáltam ezeket valahogy megismerni.
A történet vége nem az, hogy most már minden világos, lehet, hogy sose lesz az, de a következő lépésre valóról mindig van előre információ/segítség, és az előrelépés a hagyományokban van, pontosabban, mivel egy "egzotikus", máshonnan hozott dologról van szó: a hagyományok integrálása a cél. Ideális esetben természetesen. Nekem annyira tetszett, és olyan sok inspirációt merítettem aze gyik fórumózó beszámolójából, ahogy írta, hogy napokkal előtte böjtölt, olvasott utána, átgondolta a dolgokat, és amennyit meg tudott maga csinálni, annyit hozzátett, hogy egy szertartás legyen a dologból. Ahhoz pedig sok dolog kell. És ő sokat is tett. És egyértelműen egy szertartás volt a cél.
...amire nehéz általánosságokat ráhúzni, mert nagyjából midnen nagyfánál máshogy csinálják a sámánok, akik aztán úgy értenek ehhez ahogyan mi sose fogunk. Azért van elég sok elem amit meg lehet figyelni, ha van rá lehetőség, olvasni utána, kérdezni, vannak videók, és persze a legjobb élőben meglesni ezeket a dolgokat. Aztán el lehet kezdeni kialakítani, hogy mit és hogyan lehet ezekből megcsinálni otthon. A böjt, a dohány(nem cigi), a tértisztítás, az elemek, égtájak tisztelete, a dalok...nyilván nem azonnal jön, és szerintem ezen nem is érdemes stresszelni, úgyis annyit csinál az ember, amennyit akkor és ott tud, de érdemes célokat kijelölni, és olyan mértékben integrálni a hagyományokat, aháttér dolgokat, amennyire az lehetséges és hiteles. Nem véletlenül nem a Blaha Lujza térnél szemben a harmadik emeleten kezdődött ez a tradició (basszus, valójában azt sem tudjuk hogy kezdődött), de azért ha ez tényleg az ami, akkor nem eszköz és hely függő.
Úgyhogy ennek a jegyében szeretnék kicsit írni az oltár jelentőségéről, a tűz fontosságáról, a dohányról, a dalokról, szóval azokról, amik azért nagyjából minden látott/hallott helyen jelen vannak.
