Sokat gondolkodtam a blog sorsán. Aggodalomra semmi ok, nem tervezem a Dunába lökni, egészen más szempontjaim vannak. Valahogy, amikor elkezdtem írni, akkor könnyebb dolgom volt, kvázi berobbantam erre az oldalra, remélhetőleg pár ember örömére. Akik aztán nagyon sokan lettek. Reméljük az öröm is sokszorozódott!:)

Szóval az volt a tervem, hogy magyarul írok a témáról.

S akkor összeszedtem amim volt addig, írtam élménybeszámolókat, azt, hogy mit gondolok erről az egészről, írtam arról, hogy aki közelebbi ismeretségre vágyik, az hogyan tudja elkészíteni a maga gyógyteáját, mit érdemes tudni, figyelni, aztán újabb tapasztalatok, némi sámánizmus, icarók.....szóval csak úgy belerobbantottam a lecsó közepébe.

Szívesen leírnám, hogy egy terv része volt, de nem volt terv, annyi tettem közzé amim volt, és az nem volt túl sok. Szerettem volna tisztán tartani a témát, úgy továbbadni ahogy nekem továbbadták, de nem volt nagy tervezés.

Aztán ahogy kezdtem több tapasztalatra és remélhetőleg valamivel nagyobb rálátásra szert tenni, akkor egyre több dolog került ide, még több sámánizmus, pszichológia, Dél-Amerika kultúrája, és a többi, más szóval az egész család. És fogytak a főzős/barkácsolós bejegyzések. Ellenben szaporodtak a levelek, érdeklődések, és én nagyin boldog voltam, mert azt éreztem, hogy nem vagyok egyedül a téma iránti érdeklődésemmel. Nem is annyira új érdeklődők vonzása volt a cél, mintsem a már meglevő érdeklődőkkel valahogy kicsit összejönni, és a számukra egy icipici színteret összehozni. Ami persze aztán vonzotta azokat akik nem ismerték a témát.

Aztán lett fórum, ami most pihen, illetve átalakulás alatt van, és sok más dolog, voltak beszélgetések közös alkalmakról, és még sok terv.

Aztán kezdtem valamit megérteni: nehezebb ezt a lehetőségekhez mért autentikussággal továbbadni, mint gondoltam. Ezért és a "Háttér" iránti növéekvő érdeklődésem miatt kezdtek elmaradozni a főzős írások, és inkább a téma komolysága, kozmológiája lett a fő irány, és azt hiszem ezzel nagyjából rá is találtam egyfajta irányra, ami hosszabb távon is építő.

Senkit se bíztatnék az ayahausca kipróbálására. Hát, erre nincs is szükség. Talán van aki számára való, és van akinek nem. És ez nem egy sorrendiség, nem vagyunk egyformák, így a célok talán lehetnek azonosak, de az ösvény többynire személyreszabott. Mindenki maga tudja mit akar. Amit még elérni szeretnék ezzel az oldallal, hogy az akit érdekel az ayahausca és vágyat érez a kipróbálására, amiről én nem fogok senkit se lebeszélni, se rábeszélni, annak legyen egy jó helye, ahol magyarul utánaolvashat, hogy mégis mi ez, és az után dönthet, hogy ez tényleg az ő útja-e vagy nem.