Elég nehezen tudom a napokban beosztani az időmet, ezért sincsenek (szokásosan:) extra-hosszú saját írások. Ilyenkor azért igyekszem máshonnan összeszedegetni dolgokat, hogy úgymond történjék valami. Egyszer Mernyau azt tanácsolta, hogy írjak kevesebbet mert néha azt érzi, hogy kötelességből írok, ami egy lelkiismeretes, szép dolog, atekintetben, hogy ez számomra rég nem egy jó hobby, hanem egy nagyon komolyan vett munka, de akkor is egy szabad dolog. Én akkor ezen sokat gondolkodtam, hogy hogy is van ez, és jó szokásomhoz mérten figyeltem magamat. És lám, valóban vannak időszakok, amikor szeretnék írni, de nem hagytam rá időt, vagy annyira fáradt és zombi vagyok, hogy jobb is ha nem...és ilyenkor mindig nagyon jól jött, kvázi a helyzet megoldására, hogy az időszakosan innen-onnan gyűjtögetett kincsesládát kicsit jobban kinyissam, és többet szedegessek elő. És akkor nem lesznek nyögvenyelős írások, csak azért hogy legyen valami, de mégis fennmarad az oldal élő, lélegző jellege. (És akkor még nem is tértem ki arra, hogy milyen sokan olvasnak napi szinten, akik igenis várják hogy történjen valami. Hiszen azt szokták meg. AMI egy jó jel, a munkámra nézve!:)
Nem ide tartozk, de Mernyau mostanában kevesebb időt tud a fésületlen soraim fésülésével tölteni, lévén, hogy nagyon sok klassz dologba kezdett, építendő az életét és lelkét!:)
Valami stílusosat terveztem a végére, de nem jut eszembe semmi. Talán nem is kell, egy nyelven beszélünk mi, nem mindig kellenek szavak csak ha olyan kedvünk van..:))
