Az én Mernyaum megtámadta a blogot!:)
Velem szöges ellentétben nem akar mindig mondani valamit, csak ha olyanja van, de olyan dolgokra érez rá, hogy csak nézek. Nem is az újdonság ereje miatt. Nem igazán hiszek ebben, szerintem egy tíz éves gyerek is majd annyit tud az életről, mint egy felnőtt legfeljebb nincs annyi tapasztalata, de ennyi. Én legalább is nagyon gyakran érzem Mernyaun, hogy kimond dolgokat helyettem, olyanokat amikre én is gondoltam, de valahogy mégsem történt.
Valahol ezt jelentheti a közösség is.
Kiegészítjük egymást. Nem azért, mert a másikból hiányzik valami, egyszerűen vannak gondolataink,a mit mások mondanak ki, vannak érzéseink, amikre mások döbbentenek rá miket...
Erről nekem az ayahuasca jut az eszembe, mert valahol hasonlóan működik, hasonló dolgokat tesz. Gyakran leírom, hogy a tea nem hoz semmit a külvilágból. A tea megmutatja mi van benn. És persze, látszik a külvilág, de a "bent"-en keresztül, egyszóval mégis csak rólunk szól ez a dolog, hogy fogalmunk sincs arról, hogy kik vagyunk, de szeretnénk megtudni és mindennek, mindenkinek hálásak vagyunk aki közelebb visz bennünket, akár csak azzal, hogy megjelenít valamit belőlünk....
Azért végsősoron nagyon hálás vagyok az életnek, minden nehézség dacára......