Ma azon gondolkodtam, hogy amikor az ember mer merész lenni, akkor félúton milyen nehéz megállni. Már majdnem csupasz a lelke, megpróbál tényleg őszinte lenni, de belül ott egy nyirkos, didergő, összekuporodott lélek még mindig fél, még mindig bújik, és azt kívánja, bárcsak sose akart volna előmászni. Ezért írtam be Feldmártól a kedvencemet, ez nagyon komoly dolog. Nem lehet félig csinálni, mert rosszabb lesz, mint volt.
Akkor inkább csapd be magad reggeltől estig. Ahogy eddig. Ahogy többnyire szoktuk. Én is.
Ha pedig akarod, akkor csináld végig, már nem veszíthetsz semmit, de a majdnem szabadság az jelenti a majdnem börtönt is, ami meg azt, hogy minden szökési kisérlet értelmetlen volt, és csak még rosszabb lett.
Mert végül ott a kis csupasz, didergő lélek, aki még mindig fél. Már majdnem mindenét megmutatta, de mindent mégse mer. Fél, bújik és takar.
Legfőképpen attól fél, aki a napfényre csalná, legfőképpen az elől kezd bújni, akihez kellene, és legfőképpen az elől takar, aki előtt oly nagy bátorsággal és fáradtsággal már majdnem mindent fellibentett.
Aztán megtorpant, és szenved, miközben azon gondolkodik ki rontotta el. Mi van ha senki? Mi van, ha nem kell mindenhová egy bűnöst állítani tarkólövésre, ahol van valami nehézség. Nem utolsó sorban, ha nehézség van, mi tart vissza attól, hogy ne egy következetesen rossz dolognak lássuk, hanem tanulási lehetőségnek....
És ha valaki már találkozott ilyesmivel, és nyújtaná a kezét, a kis fázó élőlény rácsap, mert fél tőle, akkor gyorsan elgondolkodik rajta, hogy biztos kell-e ez neki. Biztosan szükség van-e arra, hogy segíteni akarjon. Mert ahol segíteni kell, ott van valami gond. S ha van gond, amitől nem idegeníthető el a vétkes, és akkor itt most valaki skarlátbetűt kap, mégis, miért akarta a másikat megmenteni?
Hát egyszerű a válasz: azért mert szereti. És akiket szeretünk azoknak akkor is próbálunk adni, amikor ellenségesek, velünk, vagy önmagukkal, és csak imádkozik az ember, hogy végre lássa már mindenki azt a dolgot annak, ami valójában. Aztán pedig minden dolgot.
Sok ilyet kipréselt már belőlem az ayahuasca, ami két dolgot mutat:
Sok volt benn.
És még mindig sok van benn.
Ma főzés lesz.
