ayahuascareality

Az oldal az Amazonas medence sámánvilágával foglalkozik, az ottani spirituális világot, törzsi rituálékat, szokásokat próbálom egy befogadható, olvasható formában bemutatni itt. Ebbe a világba tartozik a természet, az elemek tisztelete, a dohány és a többi szent növény, orvosság, köztük az ayahuasca. Az "ayahuasca" az Amazonasi kecsua kifejezés, aminek számos fordítása létezik, mint a "lélek liánja", a "halottak indája", a "kis halál", a halál kötele", stb. Ez egyike a számos névnek amivel illetik. Mondhatni a legelterjedtebb. Maga az ayahausca egy, az Amazonasi törzsek által kultivált szakrális orvosság, amit vallásos céllal, szertartásos jelleggel vesznek magukhoz a bennszülöttek, egy ehhez tartozó, családonként változó rituálé keretében. Számtalan eltérő részletű szertartás ismeretes, családi titkok, különlegességek, amit a sámánok többnyire bizalmasan kezelnek, mivel ez a munka komoly felelősséget igényel. Dél-Amerikában több úgynevezett szinkretikus egyház is felbukkant, akik (többnyire keresztény)vallási gyakorlataik alapjának tekintik az alkalmankénti teafogyasztást, rituális jelleggel, közösen énekelve. Utóbb nyugati orvosok is elkezdték alkalmazni, például olyan szenvedélybetegségek kezelésére, mint például függőségek, traumák. Az ember a szertartás ideje alatt rituálisan elfogyasztott gyógytea hatására gyakran fizikai rosszullétet tapasztal, gyakori, hogy ki is hányja az elmondások alapján kellemetlen ízű teát. Erről több törzs, jellegzetesen a shipibo azt tartja, hogy az ember gyakran a félelmeit, a hazugságait hányja ki. Emiatt aztán nagy becsben tartják ezt a fajta tisztulást, noha nem feltétele a megtisztulásnak. Ezután mintegy látomás formájában egy szellemi utazáson vesz részt, amit érzelmek, felismerések, képek kísérnek. Különbözőségét abban tartják az első pillanatra hasonlónak tűnő hallucinogén szerekkel szemben, hogy nem egy mesterséges világba kalauzolja a gyógyulni vágyót, hanem önnön belső világába, ahol szembesül örömével, bánatával, boldogságával, és legbelsőbb félelmeivel is. Emiatt azt tartják, az utazás gyakran megviseli az embert pszichikailag. Nem ritka az újjászületés élménye, ami után a szertartáson részt vevő képes valóban megszabadulni a korábbi terheitől, nehézségeitől. Az Amazonas-beli indiánok azt tartják róla, hogy egy csodálatos gyógyszer, aminek a segítségével az ember kapcsolatot teremthet nem csak saját belső létével, hanem a szellemvilággal is, és szembenézve minden terhével, félelmével, megszabadulhat azoktól. Eddig sem pszichikai, sem fizikai függőség nem ismert, továbbá semmilyen mellékhatás nem került dokumentálásra.

Friss topikok

  • Krisztina Sárkány: Szia! Engem érdekelnének az arányok. S az, hogy a főzet mondjuk hűtőben (ha sok lenne) meddig tár... (2018.07.26. 11:29) Különböző ayahuasca főzetek
  • Ihletett: Hol szerezzek sámámt? Egy fuvescigi beszerzesere sem vagyok felkeszulve mert nincsenek ilyen kapcs... (2018.07.09. 17:03) Nem kell a sámán !
  • magnapress: Üdv. Én már régóta keresem a lehetőségét annak, hogy hogyan tudnék részt venni egy Ayahuasca szer... (2017.10.22. 12:36) 5000 indok
  • Péter Kobza: Szia! Ahogy látom már 7 éve ennek a postnak, de azért remélem még jelzi hogy írtak hozzá! Én egy k... (2017.08.21. 15:02) Ayahuasca főzés
  • Zoltán Morta: A videókon a Tensegrity gyakorlatai láthatóak. Mostantól Budapesten a Jurányiban keddenként részt ... (2016.09.08. 03:26) Castaneda fimjei

Hóesés - Egy újabb nagyszerű beszámló nem kevés praktikával

2010.01.18. 16:08 - hanaura

Címkék: főzés élménybeszámoló

Beszélgettünk Ogréval arról, hogy a főzéssel kapcsolatos tapasztalatait valahogy közzé lehetne tenni, kimondottan az ülepítés került legutóbb szóba, asszem a fórumtalálkozón, már nem is tudom kivel,  és utána került szóba Ogréval, hogy lehetne erről írni egy kicsit. Amit kaptam/kaptunk, az pedig ettől is több, hiszen egy élménybeszámolóba ágyazva olvashatóak a fentebb említettek. Remélek még sok-sok ilyet sokótoktól!

Az írás:

 

Élmény:
 
Banisteriposis caapi 72h főzés
mimosa hostilis  8h főzés
Peganum harmala mag őrlemény (mint a cement) 
 
A caapi főzése volt a kényesebb. A darálékot igen alacsony tűzön főztem wokban. A caapi-mimosa elegyet 1:5 arányban kevertem, és hűtőbe raktam. Az elegy alján iszapos rétegben kiválik a sűrűje kb 3 nap után. A középső sávban, ami már fogyasztható, sötétzöldes, majdnem fekete folyadék található. A folyadék tetején tej fölére emlékeztető szintén fekete nyúlós anyag. A föl és a középső réteg használható. Kb 1 hét ülepítés után lehet azt mondani, hogy a tea tiszta. Az átlagosan elfogadottól eltérően lényegesen több ecetet használok főzésnél, de fontos, hogy a főzés vége előtt 3-4h-val már csak vízzel kerül újratöltésre, különben savanyú lesz. A hatása attól nem romlik, de szétcseszi a gyomrot a savanyú. Gomoával beszélgettem minap az ecetről és arra jutottam, de ez csak személyes tapasztalat, hogy az ecet ugyan nem párolog, ez tény. de azért nem lesz mégse savanyú a főzet ihatatlanul, mert a "savasítás" kémiai reakció  valahol. Ha sav és lúg kapcsolódnak, sók formájában csapódnak ki, ami nem savanyú. Magyarul kétféleképpen lehet elcseszni a főzést. Az egyik, hogy nem adsz elég időt az ecetnek a reakcióra, és kapsz egy kurva savanyú valamit, ami ugyan hat, de a hányás, és a savas gyomor irritáció szétcseszi az élményed. A másik, hogy túl magas hőfokon nyomod, és egyszerűen felbomlik a DMT ilyenkor. Az ülepítés Gomoa szerint egy olyan eljárás, ahol a méretükben nagy szemek kerülnek alulra, a kisebbek pedig felülre. Ezért lesz a tea tisztább, és a hatása ugyanakkor megmarad. 
 
Miben volt más az élmény, ha caapi is került a főzetbe?
 
Talán nem jött annyira agresszívan a történet, de semmiképp nem becsülném le. Sőt. Egy igen jó szertartásnak mondanám, amin átestem. Szívem szerint azt írnám, hogy életem legjobb Ayázásán vagyok túl, de a múlt azért megkoptatja az emlékeket. A hatás mindenképp hosszabbtávú, ezt már most érzem. Két napja történt az élmény, de még most is a hatása alatt vagyok. Úgy gondolom, hogy aki egy ilyenen átesik, az nem fog kapkodni mindenféle egyéb cuccok végett, amíg ezt meg nem ismeri teljesen. Castaneda szerint vannak tanítók, szövetségesek, eszközök, és mindenki életében van "a Mester".  Számomra eszköz a kávé, a guaranin, a dohány, szövetséges a Salvia, a Yopo,  és testvéreik. Tanító a lomphophora williamsii, és a ruta magában. De mesternek magam részéről kizárólag ezt a főzetet tartom. Az Ayahuascát. Más volt az élmény mindenképp caapival, de nem úgy, ahogy vártam. Az első próbálkozásom ezzel a végletekig tökéletesített főzettel kudarcot vallott. Éreztem valamit, és azt is, hogy ki akar törni valami őserő bennem, de úgy éreztem, nem tud áttörni egy ponton. Pont ezért  fizikálisan eléggé meggyötört. Később újragondolva a dolgot úgy gondoltam, hogy a mimosa főzésével nem igazán lehetett gond, ezért a caapi-ra segítettem rá egy kis harmalával. Az adagokkal vigyázni kell, senki ne próbálja "ötlet-szerűen" ezt a hármast, mivel olyan erők jöttek, mentek, amiknél rendesen kapaszkodnom kellett. Most, két nap után kezdem lassan átlátni a dolgot. Határozottan érzem, hogy az aya hétköznapokra is kiterjedő pozitív hatása lényegesen, akár 10x is erősebb a caapi hozzáfőzésével, mint simán ruta+mimosa páros. Az élményről is ejtve pár szót, erős volt a tanító része, és a visual is. Mondhatni összefolyt. De persze tiszta képek formájában. A történet összefüggő, egymást logikusan követő és totális vizuális élményt mesélt el. Ahol én voltam a főszereplő. Csodás volt, mert valami ilyet érezhet az, akinek látomása van. Sötét, mély színek, és a környezet totálisan megváltozik. Én egy barlangba kerültem. A hó esni kezdett. A szoba (barlang) közepén égett egy csöppnyi tűz. Valahogy befújt a hóesés kintről. A macskámon pillanatok alatt 3-4 centis hó lett. Engem is befedett a porhó. A leheletem is látszott.  Egy hangot hallottam: "Fázol?",  mondom kurvára! Majd megfagytam tényleg. Ekkor embereket láttam, akik kint fagyoskodnak a barlang előtt. "Oszd meg a tüzet, és te sem fogsz fázni."  És még voltak történetek, de számomra ez volt a lényeg. Nem vagyok én senki, csak egy kurvára hálás ember, aki próbálkozik, tud ezt azt de amikor egy tea megmutatja, hogy az igazi értékek belülről születnek, akkor azt érzem, ezt mindenkinek tudnia kell. Ezt próbálom tovább adni, amikor ayázni hívok valakit.  Egy dolgot tudok még. Azt, hogy sok mindent láttam, éreztem, kipróbáltam, de amit egy-egy utazás alkalmával átélek, amit tanít az aya, azt más nem tudta volna megadni. Ez elkísér egész életemben. Pont ezért mondom nektek, hogy legyetek kitartóak, és ha tanács kell keressetek bármelyikőnket, de ne adjátok fel mert sokkal több van benne, mint elsőre látszik. 
 
 
-Ogre

A bejegyzés trackback címe:

https://ayahuascareality.blog.hu/api/trackback/id/tr551682249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bufo 2010.01.18. 18:09:43

nekem is nagyon tetszett az iras, koszi ogre! szerintem nagyon nagy szukseg van az effele reszletes elmenybeszamolokra, remelem hogy sok ilyen fog meg szuletni!
egy valami viszont szemet szurt, szerintem egy kis javitasra szorul:
" mert a "savasítás" kémiai reakció valahol. Ha sav és lúg kapcsolódnak, sók formájában csapódnak ki, ami nem savanyú"

ez igy ebben a formaban nem helytallo, mert a savassag es a lugossag csak egy kemhatas, nem tudnak kapcsolodni, foleg nem sok formalyaban kicsapodni! a novenyi anyagban levo indole vazas alkaloid tud savassag hatasara so format felvenni, ami ugye igy mar jol oldodik vizben.

nagy muveszet is ez az eceteles meg citromlevezes, ez en trukkom, hogy meg annal is kicsit kevesebbet rakok hozza amennyit epp akartam! :D

arven 2010.01.18. 22:54:26

Köszi Admin ,hogy megosztottad.Az ember erőt tud meríteni az élménybeszámolokból.Legalábbis én nagyon szívesen olvasom bárkiét mert pozitív erőt ad.