ayahuascareality

Az oldal az Amazonas medence sámánvilágával foglalkozik, az ottani spirituális világot, törzsi rituálékat, szokásokat próbálom egy befogadható, olvasható formában bemutatni itt. Ebbe a világba tartozik a természet, az elemek tisztelete, a dohány és a többi szent növény, orvosság, köztük az ayahuasca. Az "ayahuasca" az Amazonasi kecsua kifejezés, aminek számos fordítása létezik, mint a "lélek liánja", a "halottak indája", a "kis halál", a halál kötele", stb. Ez egyike a számos névnek amivel illetik. Mondhatni a legelterjedtebb. Maga az ayahausca egy, az Amazonasi törzsek által kultivált szakrális orvosság, amit vallásos céllal, szertartásos jelleggel vesznek magukhoz a bennszülöttek, egy ehhez tartozó, családonként változó rituálé keretében. Számtalan eltérő részletű szertartás ismeretes, családi titkok, különlegességek, amit a sámánok többnyire bizalmasan kezelnek, mivel ez a munka komoly felelősséget igényel. Dél-Amerikában több úgynevezett szinkretikus egyház is felbukkant, akik (többnyire keresztény)vallási gyakorlataik alapjának tekintik az alkalmankénti teafogyasztást, rituális jelleggel, közösen énekelve. Utóbb nyugati orvosok is elkezdték alkalmazni, például olyan szenvedélybetegségek kezelésére, mint például függőségek, traumák. Az ember a szertartás ideje alatt rituálisan elfogyasztott gyógytea hatására gyakran fizikai rosszullétet tapasztal, gyakori, hogy ki is hányja az elmondások alapján kellemetlen ízű teát. Erről több törzs, jellegzetesen a shipibo azt tartja, hogy az ember gyakran a félelmeit, a hazugságait hányja ki. Emiatt aztán nagy becsben tartják ezt a fajta tisztulást, noha nem feltétele a megtisztulásnak. Ezután mintegy látomás formájában egy szellemi utazáson vesz részt, amit érzelmek, felismerések, képek kísérnek. Különbözőségét abban tartják az első pillanatra hasonlónak tűnő hallucinogén szerekkel szemben, hogy nem egy mesterséges világba kalauzolja a gyógyulni vágyót, hanem önnön belső világába, ahol szembesül örömével, bánatával, boldogságával, és legbelsőbb félelmeivel is. Emiatt azt tartják, az utazás gyakran megviseli az embert pszichikailag. Nem ritka az újjászületés élménye, ami után a szertartáson részt vevő képes valóban megszabadulni a korábbi terheitől, nehézségeitől. Az Amazonas-beli indiánok azt tartják róla, hogy egy csodálatos gyógyszer, aminek a segítségével az ember kapcsolatot teremthet nem csak saját belső létével, hanem a szellemvilággal is, és szembenézve minden terhével, félelmével, megszabadulhat azoktól. Eddig sem pszichikai, sem fizikai függőség nem ismert, továbbá semmilyen mellékhatás nem került dokumentálásra.

Friss topikok

  • Krisztina Sárkány: Szia! Engem érdekelnének az arányok. S az, hogy a főzet mondjuk hűtőben (ha sok lenne) meddig tár... (2018.07.26. 11:29) Különböző ayahuasca főzetek
  • Ihletett: Hol szerezzek sámámt? Egy fuvescigi beszerzesere sem vagyok felkeszulve mert nincsenek ilyen kapcs... (2018.07.09. 17:03) Nem kell a sámán !
  • magnapress: Üdv. Én már régóta keresem a lehetőségét annak, hogy hogyan tudnék részt venni egy Ayahuasca szer... (2017.10.22. 12:36) 5000 indok
  • Péter Kobza: Szia! Ahogy látom már 7 éve ennek a postnak, de azért remélem még jelzi hogy írtak hozzá! Én egy k... (2017.08.21. 15:02) Ayahuasca főzés
  • Zoltán Morta: A videókon a Tensegrity gyakorlatai láthatóak. Mostantól Budapesten a Jurányiban keddenként részt ... (2016.09.08. 03:26) Castaneda fimjei

Élménybeszámoló Sycoraxtól

2009.11.01. 00:45 - hanaura

Címkék: élménybeszámoló

Nos mi is történt? Pont 2 hete, hogy teáztam, előtte meg 3 hete, szóval kegyes a sors mostanság hozzám. A minap pedig egy nagylelkű barátomtól kapott minőségi Hawaii törpét próbáltam ki. Ezt azért írom le, mert köze volt a történethez. Elég szellemi síkon indult az egész. A közel 5 napja fogyasztott hawaii elég kemény volt, de magamat rúgtam seggbe, mert mondták, hogy nem olyan, mint a többi. Sokkal, sokkal erősebb volt. erről tényleg el tudom képzelni, hogy 10 db hazavágja az embert egy életre. Nem parás volt, inkább vártam a végét. Nem erre számoltam. Nem gondoltam, hogy ilyen szinten felpörget. ráadásul dolgoznom kellett volna, így kissé dühös is voltam magamra.

Nos az Ayázásnál a megszokott kísérletező jellemmel fordultam a föld anyához. Elkészítésnél 100g került megfőzésre, de több dolgot is másként csináltam, és egy valami nagyon durva de gyönyörű dolog keveredett ki belőle végül. Nos a kérget szélsőségesen apróra daráltam. Közel fél órám ment el rá, hogy kv darálóval gyakorlatilag porrá őröljem. a szobát édeskés illat lengte körül. Egy belga barátom mondta, hogy a főzethez elején hozzáadott ecet a főzés végére gyakorlatilag totálisan eltűnik. Pont ezért, és mert magamról volt szó, meglódítottam az ecetet. Mivel egy szőlőről lenne szó, úgy döntöttem, borecetet használok. Csak rokonok, vagy mi.:) Az ecetből közel 4 deci csúszott az edénybe.(!)Majd elkezdtem a főzést. A lakást olyan ecet-szag töltötte be, hogy csaknem csípte a szememet. Nagyon erős volt, de ez azt jelentette, hogy tényleg totálisan elpárolog a citromsavval ellentétben. A főzést is szélsőségesen sokáig végeztem. Közel 8 órán át, mindig fel-fel öntve, lassú tűzön zajlott a dolog.

A végeredményt megkostóltam, és kb annyira lett savanyú, mint egy gyenge limonádé, szóval mindenkinek ajánlom. 3X 1 decire koncentráltam a dolgokat, tanulva pár régebbi esetből, amikor sok volt a tea. Az ecet végett megjegyzem, hogy a föl-képződés sokkal sokkal intenzívebb volt. Gyakorlatilag percenként fölöztem, és gyűjtöttem egy külön pohárba az eszenciát. Ezt a poharat felöntve terveztem az első pohárnak. A megfelelő szellemi felkészülés után neki is láttam. Megjegyzem, hogy az Electro Wordben direkt erre a célra vásárolt kv-darálóm valami brutál finomra őrölte a rutát is. Gyakorlatilag mint a cement. Olyan finom por lett a cuccból.

Szóval ennyi.

A bevételtől számítva kicsit másként alakultak a dolgok, mint múltkor. A ruta és a tea között hagytam 10 percet, ahogy Hanaurától tanultam. A tea megivása után szokott jönni egy ilyen vérnyomás-emelkedés, amikor pár percig igencsak felgyorsul a szívverésem. No ez most a teától számítva 15 perc után jelentkezett, ami annyira gyors volt, hogy hirtelen nem is tudtam mire vélni. Megjegyzem, a ruta kb 25 perce csúszott le, így oly erős volt az egész sztory, hogy rendesen elkezdtem gyanakodni, hogy valamit elcsesztem.

Mire ez átfutott az agyamon, már rá is terelt a szellemi síkra az Aya. De nem mondanám, hogy jól éreztem magam. Egy totális szellemi világba csöppentem. Megjelent egy háromszögfejű, szarvas „dög”, akit a pár napja fogyasztott Hawaii törpe valamiféle követének véltem. Messze nem volt jóindulatú, de nem féltem, valahogy nyugodt voltam. Vízióim ugyanakkor eltértek a megszokottól, mert ilyen lángoló kerekek, és láng-fraktálok vewttek körül. Stílusukat tekintve gyakorlatilag tökéletesen az „Ed Hardy” cuccok rajzaira hasonlított mind.:)

Na ekkor jött a hányás, és éreztem, hogy az aya valahogy kipucolja ezt a dolgot belőlem. A gyomrom megnyugodott, és én is picit. Itt ettem meg azt a banánt, ami talán a legjobb kajának bizonyult eddig aya mellé. Elveszi a rossz szájízt, a hányingert csökkenti, a székletet megfogja, és bio. Tökjó volt az adott helyzetben. Mindenkinek ajánlom.

 

Az első bevételtől itt még csak kb 50 perc telt el, és már fényárban úszott a szoba. Apró sprite-ok (piciny tündérek, fényesek, mint a Peter Pan-ban) lebegtek, és töltötték meg a szobát kékes fényükkel. Nagyon szép látvány volt. Rendesen elvesztem benne. Maga a tudat rángatott vissza ebből a csodából, és az emlékek. na nem az egész életemből, csak az utolsó Ayázás óta, ami történt. Sok dolgot mutatott, hogy nem jól csináltam. Sok dologban pedig a rám jellemző arroganciát vette górcső alá. Úgy éreztem, kezemben egy eszköz, de ha nem megfelelően használom, mindig veszít az erejéből. Jó volt a dolog, mert nem az egész életemből szemezgetett, mint először, hanem csak az utsó két hétből, ami lényegesen kevesebb. Ebből az állapotból egy különös éteri hang csapott át a következő helyszínre. Egy éppen születő galaxis peremén voltam. Csodás fényekben pompázott. Ahogy néztem a sötét és színes, felhőszerű örvénylést, rájöttem, hogy egyik sincs a másik nélkül. a sötét nélkül nem látnám a szép dolgok körvonalát, és talán ez az életben is így lehet. Ahogy bámultam a csodás látványt, egyre bonyolultabb struktúrák kezdtek kialakulni az egészből. Előbb csillagok, majd bolygók, majd még több bolygó, majd kémiai elemek, hullámzó víz, amin meg-meg csillan a lenyugvó nap és a vörös égbolt. Aztán az anyag tovább bonyolódott, és apró mozgó izék, spirálszerű színes alakzatok kezdtek úszkálni.Az ezt követő szakasz olyan volt, mint a Fat Boy Slim Right Here című száma. J Amikor az ember következett, szabályosan láttam az apró kristályokat, amikből felépült, és a bolygót, ami szintén abból épült fel. Itt tudatosult, hogy mi vagyunk az anyag létező legbonyolultabb formája. Mi is a „Föld Anyától” vagyunk. Itt kinyitottam a szemem és csodás látvány fogadott. Láttam a karom, ahogy az ereimben megannyi apró kristályként áramlik az élet. Ahogy az izmaim mozgásra bírják a lábamat. Ahogy a szívem ver. Az egész olyan látvánnyal, amilyet még nem láttam. Valami csoda. A karomat magasba tartva valamiféle teremtő erő csapott ki belőle, ami leginkább a villámokhoz hasonlított, csak nem monokróm volt.:)

Itt kezdtem kicsit körülnézni, és láttam, hogy egy gyönyörű tájon vagyok. Egy réten, bazinagy fűvel. Én lebegtem kb 50 méterre a rét felett, amit egy erdő is körülvett. Az egész látvány a gyűrűk urát idézte bennem. Ahogy ott lebegek lótuszülésben, mellém repült egy sas fehér fejjel, és rám nézett.  Repültünk egy darabig, majd miután mindenki meggyőződött, hogy a másikal minden ok, elrepült, és én is mentem a „dolgomra”. A rét alattam eltűnt, helyette egy oly sűrű dzsungelben száltam le, hogy az orromig se láttam a sok növénytől. Liánok, zöld és kék virágok, állatokat nem láttam.

 

Lassan kezdtem visszatérni. A látottak lassan zsugorodni kezdtek egy a falon lévő pont felé. A nyíláson 5-10 ezerlábúhoz hasonló, de kígyó méretű valami mászott át. Ezek is színesek voltak. Nem volt félelmetes, inkább elragadó. Aztán szépen lassan bezárult a nyílás. Az órámra néztem, 01.00 körül lehetett. Kinyitottam az ablakot, hogy friss levegő jöjjön be.

A winmédia player különös, nő képében táncolt. Hasonló ahhoz, ami a portál háttere is volt pár napig. Egy gyönyörű lény volt. Nemtom, ki, mi, de nőnek nézett ki. Akartam még nézni, de a hatás lassan a vége felé tartott. Én annyit mondtam: -Köszönöm. Ő pedig elköszönt.

Azzal gyakorlatilag 10 perc alatt el is múlt az egész élmény. Az egész kb 5-6 órán át tartott. Előbb azt hittem, egy teljes pohárral megittam, de reggel szembesültem vele, hogy kb fél decit ihattam. Azt hiszem, ma megtanított főzni. Részemről a borecetet tartom a csöppnyi mennyiség ekkora HATÁSÁÉRT A FELELŐSNEK.

 

 

 

 

 

 

Mindenkinek ajánlom a használatát. Az élmény tegnap éjjel történt. Most egy játszóházban vagyok a gyerkőccel. Gyakorlatilag tök "józanul", rendezett gondolatokkal. Csöppet se "másnaposan". Reggel lementem edzésre, és ott is minden ok volt. Hát ennyi volt az élmény. Most egy darabig a beosztásom végett nem fogok tudni ayázni, de ez jó időre feltöltött.


A bejegyzés trackback címe:

https://ayahuascareality.blog.hu/api/trackback/id/tr741490029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BetulaPendula 2009.11.01. 12:40:08

Ezek az ayás élmények mindig meghozzák a kedvet nekem is :). De most elsősorban a hawaii törpe kapcsán írok. Nekem soha semmi problémám nem volt a hawaii törpével, ami a gond lehetett ebben az esetben is, az a premium minőségű rózsamag miatt volt (meg persze a set és a setting :P). Tény, hogy ebből a fajtából ötnél többet nem javasoltak nekem se, sőt ha lehet akkor annyit se. Így hát mindenki aki ehhez a fajtához hozzájut (érdeklődni a vevőtől), csakis óvatosan mert a szokásos kilenc darab rendes problémákat okozhat.