Ma majdnem hazudtam az én Istennőmnek.
De szerencsém volt! Rajtakaptam magamat! :)
Aztán egy pillanat alatt korrigáltam. Igazából féltem, ha megmondom az igazat, akkor meg fog engem szégyeníteni. Aztán rájöttem és korrigáltam. És éreztem, hogy egy cseppnyivel több szabadságom van. Nem sok. De nem is kevés!
Viszont egy hét után ki kellett a hűtőből dobjam az egy pohárnyi ayahuascát. Nem tudom van-e tudományos alapja, de azt vettem észre, hogy nem jó tartogatni, mert mint ha nem lenne olyan hatása.
A másik:
Ha valaki minden lebeszélés után ayahuascát akar inni, fontos! Nagyon-nagyon rossz íze van. És ez egyáltalán nem vicc. Van akiből csak a kóstolás miatt kijön. Igazából az életemben nem ittam ennyire rossz ízű dolgot. De ha a főzés után picit behűti az ember. Na nem hidegre, csak amolyan szobahőmérsékletűre, akkor lényegesen elviselhetőbb az íze.
Visszatérve az előzőre, nagyon szar dolog félni. Márpedig amikor az ember kamuzik, hát ez nagyjából napi 1.000.000 alkalom önmagunknak és a fele másnak, akkor az ha nem is tűnik fel, de rohadtul fáj a léleknek. Talán ez a lelkiismeret, én nem tudom. Namost ayahuasca után ez még sokkal jobban fáj. Igazából a mindennapokban dolgozik az ayahuasca, ahogy azt többször írtam is. És addig kínozza az embert, amíg meg nem törik, és nem akar változni. Ezért ajánlatos dolog annak kérni ezt a fajta segítságet, aki el is akarja fogadni, és az, hogy elfogad az ember valamit, az az én olvasatomban, hogy a következményeket is elfogadja, ami a döntésével jár.