ayahuascareality

Az oldal az Amazonas medence sámánvilágával foglalkozik, az ottani spirituális világot, törzsi rituálékat, szokásokat próbálom egy befogadható, olvasható formában bemutatni itt. Ebbe a világba tartozik a természet, az elemek tisztelete, a dohány és a többi szent növény, orvosság, köztük az ayahuasca. Az "ayahuasca" az Amazonasi kecsua kifejezés, aminek számos fordítása létezik, mint a "lélek liánja", a "halottak indája", a "kis halál", a halál kötele", stb. Ez egyike a számos névnek amivel illetik. Mondhatni a legelterjedtebb. Maga az ayahausca egy, az Amazonasi törzsek által kultivált szakrális orvosság, amit vallásos céllal, szertartásos jelleggel vesznek magukhoz a bennszülöttek, egy ehhez tartozó, családonként változó rituálé keretében. Számtalan eltérő részletű szertartás ismeretes, családi titkok, különlegességek, amit a sámánok többnyire bizalmasan kezelnek, mivel ez a munka komoly felelősséget igényel. Dél-Amerikában több úgynevezett szinkretikus egyház is felbukkant, akik (többnyire keresztény)vallási gyakorlataik alapjának tekintik az alkalmankénti teafogyasztást, rituális jelleggel, közösen énekelve. Utóbb nyugati orvosok is elkezdték alkalmazni, például olyan szenvedélybetegségek kezelésére, mint például függőségek, traumák. Az ember a szertartás ideje alatt rituálisan elfogyasztott gyógytea hatására gyakran fizikai rosszullétet tapasztal, gyakori, hogy ki is hányja az elmondások alapján kellemetlen ízű teát. Erről több törzs, jellegzetesen a shipibo azt tartja, hogy az ember gyakran a félelmeit, a hazugságait hányja ki. Emiatt aztán nagy becsben tartják ezt a fajta tisztulást, noha nem feltétele a megtisztulásnak. Ezután mintegy látomás formájában egy szellemi utazáson vesz részt, amit érzelmek, felismerések, képek kísérnek. Különbözőségét abban tartják az első pillanatra hasonlónak tűnő hallucinogén szerekkel szemben, hogy nem egy mesterséges világba kalauzolja a gyógyulni vágyót, hanem önnön belső világába, ahol szembesül örömével, bánatával, boldogságával, és legbelsőbb félelmeivel is. Emiatt azt tartják, az utazás gyakran megviseli az embert pszichikailag. Nem ritka az újjászületés élménye, ami után a szertartáson részt vevő képes valóban megszabadulni a korábbi terheitől, nehézségeitől. Az Amazonas-beli indiánok azt tartják róla, hogy egy csodálatos gyógyszer, aminek a segítségével az ember kapcsolatot teremthet nem csak saját belső létével, hanem a szellemvilággal is, és szembenézve minden terhével, félelmével, megszabadulhat azoktól. Eddig sem pszichikai, sem fizikai függőség nem ismert, továbbá semmilyen mellékhatás nem került dokumentálásra.

Friss topikok

  • Janos78: Üdv mindenkinek!A nevem János.1 éve voltam Iquitosba.2 hetet sikerült a dzsungel mélyén eltöltenem... (2020.04.19. 21:00) 5000 indok
  • Endre Juhász: Sziasztok! Egy megjegyzésem lenne a fenti írással kapcsolatban. Az ayahuasca italt egyértelműen te... (2019.03.09. 22:00) Különböző ayahuasca főzetek
  • : Hol szerezzek sámámt? Egy fuvescigi beszerzesere sem vagyok felkeszulve mert nincsenek ilyen kapcs... (2018.07.09. 17:03) Nem kell a sámán !
  • Péter Kobza: Szia! Ahogy látom már 7 éve ennek a postnak, de azért remélem még jelzi hogy írtak hozzá! Én egy k... (2017.08.21. 15:02) Ayahuasca főzés
  • Zoltán Morta: A videókon a Tensegrity gyakorlatai láthatóak. Mostantól Budapesten a Jurányiban keddenként részt ... (2016.09.08. 03:26) Castaneda fimjei

SámánBotanikai klub

2013.09.02. 01:11 - hanaura

SámánBotanikai klub (katt ide a linkért)

Lassan szinte mindenki fenn van facebook-on, talán a keményvonalas  anti-fanokat leszámítva.
Sokan valószínűleg ismeritek a SámánBotanikai klubot, akik mégse, azoknak sok szeretettel. :)
Kevesebb dolgot teszek ide, a megoszanivaló képek, videók javát oda teszem, egyszerűbb, és ott amúgy is fenn van majdnem mindenki.  Hajrá. :)

Kígyószem

2013.09.02. 01:08 - hanaura

ayahuasca-vine-001-600x420_1378076877.jpg_600x420

Mágia vagy mánia?

2013.08.28. 13:05 - hanaura

Transz állapotban számtalan alkalommal érez az ember más entitásokat. Egyszer egy sámántól megkérdeztem hogy ezekről el lehet-e dönteni világosan, hogy vajon tényleg független entitások, vagy afféle belső "megszemélyesülések". Így -az elmondása szerint 3000 alkalom után (szertartás)- azt mondta hogy ezt teljesen biztosra sose lehet eldönteni. Elhittem neki.

Hányszor hittem én azt hogy az Isten beszél hozzám, meg személyesen az ayahuasca szelleme....és talán tényleg volt ilyen is, bár meglepne. Ahogy az is ha éppen szavakkal akarnának üzizni.
Az hogy a dohánynak van egy önálló szelleme, személyisége az tény....aztán az, hogy amikor kapcsolatba kerülök vele, valóban azzal kapcsolódok, vagy valamivel amit én annak gondolok az más kérdés. És néha az a "valami amit annak gondolok" semmivel nem rosszabb mint az "igazi". 
Ez inkább akkor érdekes amikor referenciaként tekint az ember a hallottakra.
"Nekem ezt az XY szellem mondta, tehát így van."

Én meg azt mondom, hogy beszéljen mindenki a maga nevében, az tisztább becsületesebb. Még mielőtt valaki szentté avatna, ezen átmentem én is, elég sokszor.

Fültanúja voltam egy igazán méltatlan civakodásnak is ahol mindkét fél a maga "referenciájára" hivatkozott, hogy szerinte milyen szellem mit mondott (lényegében azt "mondta" amit hallani akart, és megerősítette, hogy hát persze hogy igaza van.). Azt hittem álmodok. Nem álmodtam.

Na. Visszatérve az eredeti témára, sokan olvashattatok arról hogy az amazonasi sámánok ( egyébként mások máshol szintén, de ez az oldal erről az útról szól) tudnak afféle ártó programokat kiküldeni egymásnak, ha éppen rosszban vannak. Feljegyzések vannak arról hogy távolból meg is tudták ölni egymást. Persze érdemes tisztázni ki a sámán. Valami technikai, igazán elméleti akadémikuskodás helyett maradjunk abban hogy egy gyógyító személy, aki kapcsolatban van a világ nem mindenki számára érzékelt vagy érzékelhető részével is.
És mielőtt az Amazonas medencét a paradicsomnak nyilvánítanánk (benne persze az ördögökkel, a kínai olajfúrókkal akik éppen szétbasszák az ekvádori dzsungelt olajat keresve), ott se mindenki jófej.
Egy odavalósi ismerősöm szerint minden harmadik-negyedik ember brujo. Azaz boszorkány. 
Nem a szó manapság divatos (többé kevésbé feminista félremagyarázás ) értelmében, hanem mint egy ártó személy. Nem a mindent tudó, szexi, karakán nő, ahogy pl egyszer Feldmár András fogalmazott a boszorkányokról (kíváncsi lennék ha elmenne oda, visszajövet is így vélekedne-e:), hanem valaki aki UGYANAZON növényeket, UGYANAZON rituálékat, UGYANAZON eszközöket használja - hogy ártson. 

Szóval a külső támadó egy létező, esélyes dolog.
Amit érdemes átgondolni, legalább utólag, hogy egy mély transz állapotban egy támadónak (vagy épp valami mással folytatott vitaponttal kapcsolatos megerősítőnek) vajon tényleg külső-e a forrása?
Mert amúgy becsületesebb azt mondani hogy utálom a pofád, mint arra hivatkozni, hogy a szellemek "megmondták" milyen szörnyű alak vagy.. 

Az egyik legfontosabb kérdés..

2013.07.28. 09:24 - hanaura

Egy barátommal beszélgettem, és feltett egy nagyon fontos kérdést. Akik olvassák rendszeresen az oldalt , tudják, hogy jó ideje ritkán írok, erről azt gondoltam mást is érdekelhet.

Elment egy nagyszerű inipi (indián izzasztókunyhó) szertartásra és érdekelte, hogy az ezen az úton járóknak mi van a hétköznapjaival, szóval ha valaki komolyan foglalkozik ezzel, az a nagyobb horderejű rituálék, gyakorlatok közt kvázi mit csinál. Ha mondjuk valaki zen buddhista, akkor megvan hogy meditál pl. minden reggel, leborulásokat csinál, egy koanon meditál (már amelyik zen vonalon csinálják ezt), stb. Szóval van valami akár napi szintű "csinálás", amivel az ember gyakorolhatja, hogy egy izzasztó kunyhóban szerzett, vagy más indián szertartáson (akár észak, akár dél amerikai vonalon) tapasztalatait hogy tudja a hétköznapjaiba integrálni. Erről sokat írtam korábban, hogy szerintem ez a legfontosabb. Egy-egy kiemelt alkalommal szép, komoly dolgokat megélni az egy tényleg fontos, és jó dolog, kvázi egy katalizátor a "többi napra", de mi van a többi nappal?

 A legfontosabb rossz hír: semmit. :)
Az én tudomásom szerint, főleg dél-amerikai vonalon nincsenek ilyen szervezett, napi szintű gyakorlatok. Ezeket az ember magának kell kitalálnia, ellesnie, eltanulnia, összeraknia. Ami nem jelenti azt hogy teletömöm mittudomén tollakkal a zsebem, ha lemegyek a kisboltba kiflit venni, szóval nem hiszem hogy bármilyen szektás látszatot kellene keltsek erről. Nincs ilyen keretrendszer vagy forma tudtommal.
Ami ennél sokkal fontosabb, és erről érintőlegesen írtam már, hogy van helyette "valami más".
Ezek pedig pont a hétköznapok.

Ezen az úton nem varázsolgatni érdekes megtanulni, hanem tisztelettel, méltósággal, egy valóban emberi életet élni. Ahhoz pedig rengeteg inspirációt kap az ember szertartásokon, de azt elsősorban nem ott, hanem a hétköznapokban lehet igazán gyakorolni.  Aki ezen az úton jár, és komolyan gondolja, az kvázi a tudatának a maradandó változására gyúr. És egy idő után -tapasztaltból szólva- egyfajta transz állapotban, vagy kitágult tudatállapotban marad az ember. Az úgynevezett hétköznapokban is, ahol él, dolgozik, vannak barátai, talán egy társa, egy környezete, valami elfoglaltsága, munka, vagy hobbik amik sokat jelentenek, van egy egészsége (vagy annak a hiánya), és az úgynevezett hétköznapok gyakorlása az én véleményem, és tapasztalatom szerint az ezekhez való hozzáállást jelenti.
Ha van is erre forma, szerintem nem olyan fontos ezekkel foglalkozni, mert azok az indián hétköznapokhoz tartoznak, nekünk meg egyrészt felesleges, másrészt lehetetlen is eljátszani az indiánt. Nem vagyunk azok és nem is kell annak lenni. 
Ha elárulhatok egy nem túl nagy titkot: akiket ez ennyire érdekel, kvázi ennyire benne vannak, azok valószínűleg nagyon sok élet óta, nagyon sok életben foglalkoztak ezzel, és éltek ott. Nem kell "visszamenni". Nem kell indiánná válni. Ezt már nagy valószínűséggel sokat csináltuk. Itt vagyunk, az van ami van, és EBBEN az élethelyzetben amiben most vagyunk, ebben is nagyon sokat lehet tanulni ezektől az ősi folyamatoktól, ösvényektől, és ez a lényeg.

Bárki bármilyen hókuszpókusszal előállhat, mindegy mit élt át a szertartásokon, ha úgy viselkedik a barátnőjével, vagy pasijával mint a kutyájával, nem tiszteli a környezetét, a természetet, nem tiszteli a saját testét se (tettlegesen), akkor tök mindegy mi volt a múlt éjszaka vele, akkor láthatóan nem sok mindent értett meg.

Szóval mindenkinek a saját élete, a saját élethelyzete a legjobb lehetőség, a "hétköznapok" gyakorlására, mert emberek vagyunk, ráadásul sokfélék, és ha szerencsések vagyunk (továbbá megdolgozunk érte), akkor ezek a kiemelt alkalmak segítenek az úgynevezett hétköznapokat is emberhez méltóan élni, lehetőség szerinti harmóniában a környezettel, a nagy egésszel.
És akkor már csak egy technikai kérdés, hogy éppen a hétköznapokban vagyok (vagy ahogy nem véletlenül foglamaztam: az ÚGYNEVEZETT hétköznapokban), vagy egy szertartáson. Ugyanaz az ember ment el egy ceremóniára, és ugyanaz az ember jött onnan haza. Illetve, nem pont, mert valami megváltozott benne (jó esetben), de ő van ott itt is és ott is. Nem tudunk "magunkon kívül" lenni. Vagyunk, létezünk
, rajtunk áll hogy ehhez hogyan állunk gondolkodásmódban, tettekben, tudatállapotban.....



Honnan jönnek a dolgok...?

2013.07.10. 15:36 - hanaura

És egy újabb anyag dr. Máté Gábortól. Megszívlelendő.

Végre, lassan eljut a hang!

2013.07.07. 21:54 - hanaura

Lassan végre megértik a tudósok amiről ezek az indiánok pár ezer éve dumálnak...
http://www.medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/a_samanok_fozete_es_az_fmri
Nagyon megörültem ennek a cikknek!

Hogy (is) van ez...

2013.06.29. 20:18 - hanaura

Pszicho-aktivitás

2013.06.15. 02:14 - hanaura

A nagy csapda - és ami mögötte várhat....

2013.05.30. 03:25 - hanaura

Van az egzisztenciális pszichológia irányzatnak egy nagyon érdekes következtetése. Amikor a mindenhatóságba vetett hit elfogy, amihez néha személyek nagyon sokáig el tudnak menni (másrészt garantáltan eljön, ha eleget sétálnak), akkor jön az igazi csapda: beleolvadni valamibe. Akit érdekel a háttere annak amiről írok pl Irwin Yalom Egzisztenciális pszichoterápia című könyvében olvashat erről. Szóval a beleolvadás itt nem abban az értelemben szerepel, ahogy mondjuk a buddhistáknál a norvana állapota. Ez arról szól röviden, hogy ha rájövök, hogy nem tudok mindenkit megenni, akkor keresek valakit akinek a hasába (önként) bebújhatok és ott senki nem fog bántani. 
"Ő" majd megvéd. 

Miért írok erről?
Egy kolumbiai sámántól hallottam nagyon tisztán azt ami szerintem a lényeg, vagy az egyik lehetséges út, megérteni a lényeget. Az pedig az, hogy ez az út meg tudja mutatni az ember potenciálját. Költők ezt többnyire úgy ábrázolják, hogy "mire hivatott". De azért ennél sokkal többről van szó. 
És ez egy nagyon nagy erő. 
Aki valamikor is részt vett a világban folyó szertartási körök egyikében, megtapasztalhatta. És nagyon könnyű a lába elé borulni. Hányszor hallottam már (többek közt az elején a saját őrült elmémből), hogy "gyere ayahuasca, és tégy velem amit akarsz". Ez igazán szépen hangzik, de az úgynevezett győzelem kapujában fordul vissza az ember önként. Mert ahelyett hogy észrevenné, hogy egy gyönyörű, és hatalmas szövetségesre lelt, aki segít neki észrevenni saját magát, a maga valódi nagyszerűségét, a lehetőségeit, a képességeit, a SAJÁT ÚTJÁT, az ember a célszalagnál visszafordul, és azt gondolja, hogy ezt az ayahuasca csinálta. 

Pedig az ayahuasca szinte semmit nem csinál, ez a trükk. "Mindössze" meg tudja mutatni mi az ami van. Valójában. És ami még fontosabb, hogy mi az ami LEHET.

És nem arra hogy találjon az ember még egy érvet arra hogy ne higgyen magában, és egy "jó" szövetségest abban, hogy a szivet, az erőt, a szeretetet, a kitartást, a tiszta víziókat megint csak valahová magán kívül helyezze. Öngól. 

És erről igazán könnyű beszélni nekem. Egyrészt mert vannak dolgok amiket már értek belőle. Azt mondanom se kell, hogy ez a bizonyos értés távol van az intellektustól, mert az tetszik vagy nem, egyáltalán semmilyen kapcsolatban nincs a szellemi szinttel. Az arra jó, és nagyon jó, hogy ha pénzt akarok csinálni, hogy fenntartsam a testem, mert még nem hiszem el, hogy a test gazdája nem hamburgeren vagy benzinen él, akkor segítsen lehetőségeket teremteni erre. Vagy taxit hívni ha rosszul van a barátnőm és kórházba kell vinni. A szellemi szférához, kinek tetszik kinek nem, a fej nem képes hozzáférni. 
"Odaát járva" összeállt ez-az. Sokat dolgozunk ezért.
Másrészt évek mentek rá a magam életéből is erre a zsákutcára. 
Mintha arra lennénk néha kárhoztatva hogy csak szélsőségekben szeressünk élni.
Ilyen például hogy vagy totális tiszteletlenséggel, idióta módjára dörömbölünk egy ajtón, ahol illik kopogni, és megköszönni ha beléphettünk, vagy a másik véglet: a szellemi világ felhasználása arra hogy ismét egy olcsó szarrá értékeljük le magunkat. Nem hangzik túl jól, igaz?

Azok akiknek ez az út valóban változtatott az életén, azok kezdtek valamit magukkal. Közhelyesen szólva elkezdtek kiteljesedni. Próbálkoznak, törekednek. És - a magam nevében szólva- hibáznak, néha nem is olyan keveset. És ha elég szerencsések, akkor tanulnak belőle, legalább szép lassan, apránként.

Nagyon jó úgynevezett ima, vagy köszönet lehet a Szellemnek megköszönni, hogy megmutatta kik vagyunk. Kik vagyunk valójában. Ahogy egy keleti szokás szerint a külső mester egyetlen feladata is "csak" az hogy a tanítványt összebarátkoztassa a belső mesterrel. És akkor már külső nem is kell. 
A mester nem arra való, hogy ismét bebizonyítsuk magunknak hogy teljesen impotensek vagyunk a saját életünkben, hanem hogy észrevegyük mi is ez az élet. Vagy mi tud lenni, ha hagyjuk.  Kinek kinek az igazi jelleme szerint ami. EZEK az igazi csodák. Valaki, vagy valami, aki/ami igazi értelmet ad a SZÖVETSÉGES szónak, ebben tud támogatni, hogy megállhassunk valahol középen, túl azon az arrogancián, ami a maszkulin energia eltorzulása, hogy a világ ura vagyok, túl a feminin energia elferdülésének utolsó úttorlaszán, hogy valakibe bele kell olvadjak, tőle kell reméljem az életet, valahol középen vár egy élet, lehetőségekkel, egy saját úttal.

Nyomul a sötét oldal.....

2013.04.01. 15:39 - hanaura

298_298_the-dark-side-of-ayahuasca_1364822631.jpg_298x298

A fenti Ganxsta Zolee idézet felettébb találó, ma találtam egy érdekes cikket:
http://www.mensjournal.com/magazine/the-dark-side-of-ayahuasca-20130215

 Maga az írás az ayahuasca körüli őrület árnyoldalairól beszél, emiatt szerintem fontos erről szót ejteni.
Először is, amiről nem fogok beszélni, lévén tök felesleges:
1: Az ayahuasca turizmusnak igen sok velejárója nem tetszik
2: A cikk leplezetlen szándéka kicsit mégis a lehúzása, az "eredeti" vonalnak is.

Ami nagyon érdekes az az elejében van, milyen igéretekkel várják a nagy központokban jó sok pénzért az "eltévedt nyugatiakat". Ez nem csak ottani probléma. Eléggé elszomorít amikor leveleket kapok, beszélgetésekben szóba kerül milyen irreális képek, remények, ideológiák merülnek fel az ayahuascával kapcsolatban. 
És emellé az, hogy nem veszélyes.
Az ayahuasca fő veszélye azok az ötletek, ideológiák amikkel sok ember nekiáll a folyamatnak.


NEM fogja az univerzumot odaadni, NEM fog megváltoztatni, NEM fog leszoktatni az őrültségekről, NEM fog elszakítani az őrült elmétől, és a még őrültebb ötleteitől, NEM fog gombnyomásra meggyógyítani (se egy éjszaka alatt), és még sorolhatnám.
Amikor ezt szóba hozom mindig mentegetőzés a vége, nekem meg elmegy a kedvem a beszélgetéstől. Kimondva vagy nem, ezek a motivációk lengik körül ezt a pályát. 
És mielőtt valaki szentté avatna, nekem is voltak ilyen jellegű őrült elképzeléseim. Egyszer -talán egy könyv formájában- megírom a történetemet. És azt hogy milyen keményen fizettem ezekért az elszállt ideológiákért. Mert amikor kiderül hogy az nem úgy van ahogy elképzeltem, az kurvára tud fájni. Minél makacsabb az ember annál jobban. A makacsságom szintjét a fantáziátokra bízom, mindenesetre úgy fest nem vagyok egyedül ezzel a dologgal. 
Szóval senkit se vádolhatok, hogy miért ideologizál. Én is csináltam.
Talán a mentségem, hogy kb senki nem volt a kezdetekkor aki segítsen, támogasson, hogy miről is van szó. Most már ez változott. Nem kell Dél-Amerikáig röpülni, törvényes keretek közt el lehet mondjuk AMszterdamba menni a Santo Daime templomba megpróbálni, hogy mi ez, elképesztően megszaporodtak az információk, a tapasztatal cserék, többen, egyre többen megjárták Dél-Amerika valamelyik országát.... kicsit kitaposódott az út. Hála istennek. És ez a jelenség még mindig ott van.

Nekem az életem minden téren nehezebb lett amióta a szellem ilyen módon belépett. Elképzelhetetlenül szerencsés vagyok, de volt egy olcsó áru. Egy kiváló Kolumbiai sámántól többször hallottam talán a legfontosabbat: NE REAGÁLJ.
ÉS ez több értelemben is nagyyon komoly tanítás.
Egyrészt néha késztetést érez az ember , mondjuk hogy elmenjen sétálni egy szertartás alatt, vagy valamit műveljen. És az őrült elméje még el is hiteti vele, hogy ez a gyógyulás része, netán pont a SZellem akarja tőle. Szerintem a szellem semmi ilyet nem akar senkitől. (Akkor már becsületesebb bevallani, hogy nehéz a folyamat, és kicsit lazítani akarok, abban mondjuk egy séta tényleg jót tesz.).
Mondjuk hogy ez a külső nem-reagálás.

És mi a belső?

Például az hogy a fejemből kifolyó szemét, amit hihetetlenül fontosnak tartok ne térítsen el. Rengeteg ötletet gyárt az elme, és egy másodperc alatt felépít egy egész koncepciót hozzá. És innen jönnek ezek a rendkívül veszéyles dolgok, hogy majd ez fogja az életem megváltoztatni, ez az utolsó reményem (na ilyet hallani ijesztő, mert pont emiatt az ötlet miatt is van bajban az ember), és a többi.
Ez egy ősi rítus, ami épít, gyógyít, és az indiánok értenek hozzá, hogy hogy lehet jól belecsatlakozni. 
Ennyi. Maximum. Jó ha van szándék, de a szándék rólam szól. Én mit akarok.
És nem arról, hogy szerintem mi az ayahuasca. 
Mert abból lehetnek bajok.

Az ayahuasca NEM veszélyes.
Még egszer leírom: az ayahuasca NEM veszélyes.
Azok az ötletek, ideológiák és a következményeik amikkel néha megközelítik emberek, na azok a veszélyesek.

Angelheart

2013.02.05. 01:09 - hanaura

556098_10150859708450513_2053922363_n_1360022957.jpg_960x688

CSODA

2013.02.05. 01:07 - hanaura

A legcsodálatosabb személyek egyike. Ez pedig egy dala. Amióta az egész Amazonas medencében elterjedt egy kicsit modernebb megközelítés, ahol az icarókhoz (mágikus ősi dalok, a szertartás egyik legfontosabb eleme) gitárt is elkezdtek használni, részben Carioca F. hatására, azóta ez is egy elfogadottabb dolog lett. S ahogy azok az igazán ősi különös shipibo dalok egyfajta stílust képviselnek, úgy a kolumbiaiak életigenlő, szép, ünneplő stílusa egy másikat, a rengetegből.

Ayahuasqueros

2013.01.26. 13:57 - hanaura

Megváltozott tudatállapotok: Abo-Amazónia előadás hanganyaga

2013.01.23. 20:59 - hanaura

Régi adósság, köszi a türelmet.

Amazónia és Ausztrália

2013.01.10. 00:47 - hanaura

184940_206280212721339_4237187_n_1357774835.jpg_536x720

Újabb remek program lehetőséget továbbítok:


Az Ausztrál didgeridoo az őslakosok szerint idősebb mint maga az ember, a természet alkotta a hangszert, a szél fújta meg. Az Ecuadori shisint, ami a helyi bennszülöttek csörgője szintén.
Az ember csak felfedezte, megismerte, ahogy a tudat lehetőségeit, végtelenségét
.
Különleges alkalomnak ígérkezik a következő előadás a Megváltozott tudatállapotok sorozatban, az este két előadója Sajtos Sándor lesz aki az Amazonas medence sámán világról fog beszélni, a tűzről, az ayahuascáról, a dohányról, a szent növényekről, és még sok más érdekességről, és Szendrey József Attila zenész, didgeridoo specialista akinek lehetősége volt az ausztrál bennszülöttek között tanulni a látásmódjukat, kultúrájukat, törzsi világukat, az úgynevezett álomidőt, ő ezekről fog beszélni.
 
A vetítéssel egybekötött este külön apropója, hogy a program közös zenéléssel fog kezdődni, és lezárulni. Didgeridoo, maracas, sámádob, sámádalok, miegymás....
Akinek kedve van egy kis közös zenélésre, hozhat hangszert.

Helyszín:
Sunset kávézó, Csanády utca 17. (A Jászaihoz közel)
Időpont:
2012. november 15. 19:00 - 21:00
Belépő:
Két ezer forint
 
Forrás:
https://www.facebook.com/events/371118752984670/?ref=ts&fref=ts

 

Juan Carlos Taminchi

2013.01.05. 16:04 - hanaura

19078_107805225902172_7101242_n_1357398222.jpg_604x472

Az egyik kedvenc ayahuasca ihletettségű festőművészem.

Semmi szükség az ayahuasca-ra

2013.01.03. 22:53 - hanaura

5211_100626726620022_5404538_n_1357249583.jpg_312x604

Ma beszélgettem egy lánnyal. Nemrég ismertem meg, dobkörök, hazai sámános események, ilyenek.
Valójában nem sokat tudok róla, jól érezm magam a társaságában, örülök ha látom, jól esik a társasága.
Ma kérdezett meg először az ayahuasca-ról. Akik a barátaimon keresztül ismernek meg, azoknak nem újdonság az érdeklődésem, de eleddig nem került szóba.
Mesélte hogy felvette a kapcsolatot egy bolíviai sámánnal, és egyszer ő tervezte hogy elmegy hozzá (jár Európába), másszor a sámán hívta.
Valahogy mindig másként alakult.
Aztán -mondja- nagy szükségét nem is érzi. Egyrészt megvannak a maga egyéb lehetőségei azokra a célokra amik miatt többnyire érdekes szokott lenni a dél-amerikaiak szent itala, másrészt olyan könnyen -Castaneda szavaival élve - el tudja a gyűjtőpontját mozdítani, hogy lassan technika se kell. Emiatt aztán érzékeny.
Na mondom, ez ismerős, ezzel én is így vagyok. Elb
ambulok és döbbenten veszem észre hogy egy másik világba csöppentem. Nem az "eltávozással", az még hagyján, hanem a "visszaérkezéssel".
Nekem nagyon tetszett a hozzáállása, mondtam is neki, hogy az ayahuasca nem egy varázspálca, nem a kiváltságosoké, vagy a különlegeseké, olyan ez mint bármi más - van akinek a világa, van akinek nem. És akiknek tetszik, azoknak is egészen különböző okokból tetszik.
Értette amit mondtam.
Én is őt.
És örültem, hogy milyen jó olyanokkal találkozni akik abszolút tisztelik ezt a hagyományt, és jóérzéssel tudják azt mondani, hogy kösz ez nem az én világom.

Üzenet

2012.12.31. 23:56 - hanaura

184940_206280212721339_4237187_n_1356994598.jpg_536x720

Boldog új évet kívánok mindannyiótoknak, kívánom, hogy az elkövetkezendő év életünk eddigi legjobbja legyen. Adjon a Jóisten erőt, egészséget, derűt hozzá.

Seres vivos da floresta

2012.12.12. 15:53 - hanaura

Ettől rég hallottam szívhez szólóbb dalt.....

· 5 trackback

Hitelesség

2012.11.19. 23:20 - hanaura

Egy érdekes fórumos beszélgetés kapcsán jutott az eszembe ez az idézet Feldmár Andrástól. Nem egy kő-ayahuasca téma, mégis érdekes lehet.

"Ha valakinek nem egyeznek meg a szavai és a tettei, vagyis olyat mond, amit nem csinál, vagy mást csinál, mint amit mond, akkor egy szavát se higgyétek el! Mert az az igazság, amit cselekszik, és nem az, amit mond." Feldmár András  
 

Valahol mindenki törekszik a hitelességre az életben, és lehet hogy Feldmár szavai se kőbe vésett definíciók, de elgondolkodtatóak. Én bloggerként, előadóként néha találkozom ezzel, és mindig örülök neki, mert minden alkalommal újra és újra megkötöm magammal a szövetségemet. Hiszek abban amit csinálok, kiállok érte. Nem vagyok varázsló, Jézus Krisztus, mindent tudó, és szerencsére nem is akarom ezt a látszatot kelteni. Anno amikor a SámánBotanikai találkozók elindultak, és tartottak is másfél évig akkor kicsit több élő kapcsolat volt az oldal olvasóival. Sajnos az elfoglaltságaim miatt erre az elmúlt két évben kicsit kevesebb idő jutott. Akit érdekelt ez a világ, vagy ahogy én tapasztaltam, az írt, megkeresett, beszélgettünk egy jót. Tuti válasz senkinél sincs, ami nekem szerencsém, hogy van bátorságom a magam megközelítéséért kiállni, és hogy elég sok emberrel találkoztam, vagy töltöttem velük szertartásokat sok európai országban akik ezt a hagyományt képviselik. Az ayahuasca ugyanis nem egy akadémikus tudással felmérhető dolog. Szerencsére van olyan része is, egyre több tudós ad megközelítéseket ilyen oldalról is, de a tradíció az tradíció, az mindennek a veleje, ahogy hozzáállnak emberek, ahogy gondolkodnak és cselekszenek is, számomra ez az ayahuasca. Sok érdekes adatot átolvastam magam is, rám is ragadt ez-az, de ami főleg érdekel az a hagyományok, ami pedig nem egy intellektuális kérdés. Ha a kezedben az imadohány, vagy rakod a tüzet kiderül ki vagy.

Világok közt....

2012.11.19. 01:38 - hanaura

5211_100626453286716_8257337_n_1353285494.jpg_498x604

A kérdés.

2012.11.11. 21:26 - hanaura

ELŐADÁS

2012.11.06. 22:02 - hanaura

Kivételesen időben szólok. :)

Az Ausztrál didgeridoo az őslakosok szerint idősebb mint maga az ember, a természet alkotta a hangszert, a szél fújta meg.
Az Ekvádori shisint, ami a helyi bennszülöttek csörgője szintén.
Az ember csak felfedezte, megismerte, ahogy a tudat lehetőségeit, végtelenségét.
Különleges alkalomnak ígérkezik a következő előadás a Megváltozott tudatállapotok sorozatban, az este vendége Szendrey József Attila zenész, didgeridoo specialista akinek lehetősége volt az ausztrál bennszülöttek között tanulni a látásmódjukat, kultúrájukat, törzsi világukat.
Jómagam az Amazonas medence sámáni világról fogok beszélni, a tűzről, az ayahuascáról, a dohányról, és még sok más érdekességről.
A vetítéssel egybekötött este külön apropója, hogy a program közös zenéléssel fog kezdődni, és lezárulni. Didgeridoo, maracas, sámádob, sámádalok, miegymás....

Helyszín:
Sunset kávézó, Csanády utca 17. (A Jászaihoz közel)
Időpont:
2012. november 15. 19:00 - 21:00
Belépő:
2rugó

Az égig érő fa....

2012.11.03. 18:56 - hanaura

425106_4000550328360_791301285_n_1351965250.jpg_268x400

..és úgy tűnik tényleg. Azokon az érintetlen területeken, ahol nem vadásszák az ayahuasca liánt, óriási méretűre is képesek megnéni, ettől sokkal vastagabbakat, hosszabbakat is láttam, aminek az eszmei értéke óriási. (Ha már itt tartunk, a fizikai is.)
A fa egyébként erősen emlékeztet az Avatar című film fájára.

Az Amazonas sámánjai

2012.10.27. 22:40 - hanaura

Ez biza egy alapmű, mindenkinek ajánlom, akit érdekel ez a világ.

 



süti beállítások módosítása