ayahuascareality

A cím ne tévesszen meg senkit, az utolsó pillanatban jutott az eszembe, és két történetre utal. Jómagam nem vagyok a mindent-mindennel new age összemosó/summázó műfaj királya, így Jézusból se lesz a történetem végére lakota indián, mindenki megnyugtatására, viszont  a két történet, amit el szeretnék mesélni  súlyos hasonlóságokat mutatnak egymástól függetlenül. Engem azok az erők érdekelnek ami mindkét történetben valahol hasonló dolgot hoztak létre. 

Ahogy kezdődött:

Fenn vagyok a facebook-on, szemem is van, mindenhol a lángoló közel kelet a téma. Na mondom, helyben vagyunk. Tizenévek óta távol tartom magam mindenféle társadalmilag kreált és annak a megosztására kitalált "politikai" próbálkozásoktól. De hát itt ez az ISIS történet. Erről azért aki nem a dzsungel mélyén töltötte az idei évét, az hallott. És akkor gondoltam hogy a bulvár emésztőgödrében halászás helyett elmegyek utána nézni a dolognak, felkerestem pár könyvesboltot, vettem vagy húsz könyvet Afrikáról, a közel keletről, a most zajló szörnyűségekről, a régiekről, történelem, kultúra, amit csak lehetett. 
Ezt csak azért írom, mert ahogy tudjátok ilyen értelemben vett politizálás ezen az oldalon soha nem volt és nem is lesz. Nem itt fogunk összeveszni hogy a Fradi vagy az Újpest a király. Van rá elég hely. 
De ha már 'reality' , utalok itt az oldal nevére, hát ez is hozzá tartozik és mindenki hall róla. 
Szóval az első történet közel keleti lesz. Jézussal, a Napkeleti bölcsekkel. És az Isis-sel is. Aztán egy másik a tengeren túlról, és végül elmesélem hogy jutott mindez az eszembe.

Mint tudjátok sajnos a kontinensen nagyon sok háború, felkelés, nyomor, szegénység van. És mellette egy tűzfészek is. Amit mielőtt a védelmembe vennék, vagy leköpnék, gyorsan hozzáteszem (ez még odaát az indiánokkal is stimmel), hogy jó ötven évvel ezelőtt ezek az emberek nem voltak szabadok, ellenben azoknak a leszármazottai akik kirabolták, elszegényítették, egymás ellen fordították őket, most elegáns kávéházakban iszogatják a lattét és azon vitatkoznak hogy a menekülteknek segíteni vagy eléjük állni kell-e. 
Röhej, nem? Hát valahol nagyon nem. 
De valamikor volt ott más is. Például három ősi kultúra találkozása. A három unokatestvéré. A napkeleti bölcsek. Még a tudomány is felcsatlakozhatna negyedik bandának, mert a jelenleg elfogadott legrégebbi bizonyítékok a földet jelenleg benépesítő emberiségre ebből a térségből származik. 
És szent dolgoké is. 
Nem csak olyasmikre gondolok mint a modern 'nyugati' kultúra alapjaira.
Ott jelent meg ugyanis Jézus.
Akiről rengeteget lehetne mesélni is meg vitatkozni is, de most egyiket se fogok. Mindenesetre ott jelent meg. És szent, valóban szent ember. És a három bölcs három irányból követte a csillagot.
Namármost Jézus amúgy vitán felüli szentségéről sokat olvasni, de van itt valami más, én legalább is innen nézem a dolgokat. Félretéve Jézus személyét és fontosságát a történetben, itt az történt hogy három irányból három amúgy közelebbről-messzebbről rokoni kultúra kiválóságai elindultak a csillag irányába EGYÜTT megünnepelni egy szent ember megjelenését. Ebből a szempontból mindegy is ki ez a szent ember. 
Mert mi van most? Ahogy kezdtem, háborúk, gyakorlatilag az egész térségben.
És vannak helyek ahol mindhárman jelen vannak. 
Most a három unokatestvér harcol. 
Közben a nézőtérről a hajdani fosztogatóik pattogatott kukoricát zabálva filózgatnak róluk. "Segíteni próbálnak". De, és ide most valóban nagyon politikus dolgokat is írhatnék (nem fogok), ennek a térségnek, ezeknek az országoknak abban kell a segítség hogy ők maguk békét tegyenek egymás közt. És akkor mindegy ki lesz a "következő Jézus", lehet hogy pont a béke teszi szentté vagy lehetővé a megjelenését, mert a nagy család, a rokonok nem harcolnak, hanem várják. 
És a próféciák alapján Jézus a szeretetet hozta. 

Senki se mondhatja joggal az unokatestvérekre hogy állatok. Egyikőjükre se. Sajnos rengeteg, rengeteg nehézség érte ezeket a népeket azért hogy ma Európa kvázi a földi paradicsom legyen Afrika/közel kelet nagy részéhez képest.  Persze, ott is van bőség. De egy Dubajra jut három háború a közvetlen szomszédságban. 
Nekik meg kell találni a békét, és a három testvér találkozása elkerülhetetlenné teszi azt a szent pillanatot ami Jézus megjelenését előkészítette.  És akkor lehet béke.

És a másik szál:

Ez "indiánosabb lesz". 
A történet eleje sajnos kicsit hasonló, még találkozók is történtek, ha nem is Jézus és a Lakoták közt. Amikor az apartheid rendszer lehetővé tette, hogy a másodrendű fajként, állatokként elhurcolt feketék Amerikába telepítését a kiirtott indiánok földjeinek a 'felújítására' (ami végül a 21.század nagy gazdasági hatalmává tette az Egyesült Államokat), belőlük már akkor se volt sok. Harcoltak egymás ellen.
Délen ugyancsak.
És akkor két 'mozgalom': Észak Amerikában a Red Road, Dél Amerikában a Camino Rojo. Mind a kettő vörös utat jelent, az utóbbi az előbbi inspirációjára jött létre. Míg az északi törzsek most is nagyon strukturáltak, a déliekre ez nem jellemző. Nincs olyan hogy "Camino Rojo" irányzat. Mert ez nem egy irányzat. Ellenben, sokak szerint Mexikóban, mások szerint Kolumbiában az öregek elkezdtek találkozni és megbeszélni a világ dolgait. Hogy nem jó ez így. Hogy ők is bajban vannak, aztán a fiatal testvér ( 'mi fehérek') még nagyobb bajban, és emiatt bajt hoztak az indiánokra is...szóval mit lehet tenni? 
Előtte a törzsek, családok egymástól elizolálva működtek, mindenki csak a saját nagyszüleitől tanultakkal folytatta az útját. És ennek abban a történelmi kontextusban meg is volt a létjogosultsága. Csakhogy az idők változnak. Az emberek fogynak. Az indiánok főleg. Hát akkor összébb kell húzódni, és a tűz köré nem csak a mi családunk dolgait tenni, hanem összegyűjteni a régi tudást és megnézni hogy mi, ma mit tudunk azokkal kezdeni.  Dél amerikai, és északi mesékben, mítoszokban is lehet ugyanarról a történetről hallani. 
A sas és a kondor találkozása. A sas észak , a kondor dél jele. 
És a prófécia szerint amikor ők ketten találkoznak, béke lesz.
Szóval a déliek elkezdtek észak amerikai elemeket is befogadni, mert van akiknek ez fontos. Hogy a nagy madarak találkozzanak. Ezt is lehet pattogatott kukoricával a kézben egy onnan hozott párducbőrön heverészve kritizálni, de ők valamit csinálnak - valamit tenniük kell. 

Egyszerűen találkozniuk kell a rokonoknak együtt ünnepelni, ez nem megy másként.  Olyan kultúráknak az esszenciájáról beszélünk amik sokkal régebbiek a minket közvetlenül körülvevő civilizációtól, csak éppen a mi civilizációnk éhes, és meg akarja enni őket. Nem olyan könnyű idők ezek, de én inkább megyek ilyen régi poros dolgok után, mert látom, hogy valami igazihoz vezet, mint átüljek az aréna szurkolói részére ahol az életükért , fennmaradásukért küzdő fajok porfelhője felett igyam a Brandymet. Szerintem akárhogy is állnak a dolgok ezeken a szent földeken, ezek szent földek. Ott már megjelent a béke. Ott már tudtak találkozni, ünnepelni, és várni azt amit mindannyian másként hívtak talán, de ugyanazt érezték közben.