A büntető törvénykönyv szerint igen, a toxikológus szerint nem létezik a legális és illegális drogok között különbség. A TASZ feloldaná a tiltást, mondván, hiába futnak a szakértők az újabb és újabb szerek után, a feltalálók mindig gyorsabbak lesznek. Összeállításunkból kiderül, melyek azok a legismertebb tudatmódosító anyagok és növények, amelyeket legálisan fogyaszthatunk.

"A méreg és a drog között semmi különbség nincsen, mindkettő csak egy elnevezés, és mindkettő hamis" - halljuk dr. Zacher Gábor toxikológustól, a Péterfy Sándor kórház toxikológiai osztályának főorvosától. Ahogy azt Paracelsus természettudós-okkultista mondta az 1500-as években: nem maga a hatóanyag, hanem "a dózis teszi a mérget."

Akkor mi a különbség?

A TASZ drogpolitikai programvezetője, Sárosi Péter történész szerint, ha látni akarjuk, mi a különbség legális és illegális drogok között, inkább a politika és a történelem, és nem a tudomány területén kell az okokat keresnünk. "Sok kutatóval beszéltem, akik úgy vélik, a jelenlegi drogtörvények az európai kultúra hegemóniáját tükrözik - mondja Sárosi".

Vajon miért és hogyan kerültek az egyes szerek tiltólistára? "Mindehhez ismerni kell az egész mostani kábítószer-ellenőrzési rendszernek a történelmét, amely nem több, mint száz éves" - így a történész. Sok, ma illegális drog nem is oly rég legális volt, az európai hatalmak ugyanis jó bizniszt csináltak velük. A britek nagyot kaszáltak az olcsó ópiummal, Hollandia és Németország pedig kokaingyártó nagyhatalom volt valaha.

Nem a káros hatások, hanem a tradíciók döntenek engedélyezés és tiltás dolgában: Bolíviában, Peruban az indiánoknak ma is szabad szent növényük, a koka használata, és ugyanígy legálisak a mifelénk mindennapos "drogok", így a kávé, az alkohol és a cigaretta.

A dohány fogyasztását egyébként a 16-17. században egész Európában büntették, mert azt hitték, hogy az ördög megnyilvánulása, a pápa még bullát is kiadott ellene. "Ha megnézzük, milyen indokokkal tiltották be a fenti szereket - világít rá a lényegre Sárosi -, akkor olyan orvosi szakvéleményekhez jutunk, amelyek állították, hogy a kávétól elmebeteg leszel (ugyanezt most a kannabiszról állítják), míg a dohányzás következménye a teljes erkölcsi leromlás."

A nemzetközi tiltáshadjárat aztán az 1900-as években indult el, az Egyesült Államokból. Az amerikaiaknak ugyanis vajmi kevés hasznuk volt a kereskedelemből - nem beszélve arról, hogy bevándorlók kifúrása ellen sem jött rosszul adott nép szereinek "bűnős szerként" aposztrofálása.

Így terjedtek el a legendák, miszerint a kínai vendégmunkások ópiumbarlangjaikban nőket kényszerítenek szexuális szolgáltatásokra, a feketék meg szupererősek lesznek a kokaintól - csak azért vezettek be egy nagyobb kaliberű pisztolygolyót, mert a kisebb "nem öli meg a szuperhősöket".

1909-ben Sanghajban megszervezték az első nemzetközi ópiumellenes konferenciát, majd két évvel később Hágában aláírták a Nemzetközi Ópiumegyezményt, mígnem az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezmény szentesítette a globális drogtilalmat - természetesen csak bizonyos anyagokra.

Zacher Gábor mindezt tömören így foglalja össze: "A kábítószer a hatvanas évek óta közellenség, előtte nyolcezer évig nem volt ellensége az embernek, és csak ötven éve férhet hozzá a nép egyszerű gyermeke is."  Zacher nem élt soha, semmilyen szerrel, és meggyőződése, hogy az ősi kultúrák sámánjai manipulációra használták ezeket a növényeket, mivel a "varázsnövények" nemcsak tudást, hanem hatalmat is adtak a kezükbe.

Törvényesen, de csak futnak utánuk

Hazánk drogügyi törvénykezését az ENSZ három nemzetközi egyezménye befolyásolja. A tiltólista bővítésének joga az Európai Drogmonitorozási Központ kezében van, mely az új anyagokat riadóláncán küldi szét, ám egészen addig, míg ezt adott ország parlamentje el nem fogadja, a szer legálisan forgalmazható.

A hazai pszichotróp lista nagyjából harminc oldalnyi - halljuk Zacher Gábortól -, ám van egy érdekes buktató, a lista bővítéséről ugyanis az Országgyűlés dönt. "Mármost, ha egy ismert kábítószerről lehasítok egy oldalláncot, és hozzáteszek egy újat, új vegyületet alkotok, amely bár kísértetisesen hasonlít az alapvegyülethez, nyugodt szívvel forgalmazhatom, hiszen nem szerepel a listán."

Az előállítható vegyületek száma tehát valószínűleg végtelen, azaz bármennyire futnak is a honatyák és drogszakértők a veszélyes cuccok után, mindig lesz egy agyafúrt kémikus ("designer"), aki egyetlen molekula megváltoztatásával addig nem tiltott vegyülettel áll elő.

Nem kell a maszlag

A toxikológiai osztályon is sokan megfordultak már legális szerektől totálisan elbódulva, közülük a legtöbben - Zacher főorvos tapasztalatai szerint - a burgonyafélék családjának valamely tagjától vesztették el a kontrollt. Ezek, a cseppet sem kedves belladonna-alkaloidok rendkívül erős hallucinogének, veszélyesek és kiszámíthatatlanok.

Nem véletlen, hogy már a középkorban is a boszorkánysághoz kapcsolták nevüket - a mandragóráról, az akasztófavirágról egyenesen azt tartották, hogy az akasztott lelke él tovább benne. A maszlagot Don Juan (Carlos Castaneda mesés sámánja) nemes egyszerűséggel ördögfűnek titulálta, mert bizony halált is okozhat, ha túlesszük magunkat belőle - azt mondják, ezeket az erős növényeket csak "mestersámánoknak" tanácsos kipróbálniuk.

Nálunk mégis vezetik a listát, már ami a toxikológiai osztály statisztikáit illeti, ahol "idényben" gyakori a maszlag, trombitavirág, nadragulya, "bolondító" beléndek vagy mandragóra által mérgezett páciens, de nem ritka a hajnalkavirágot fogyasztó sem (bár ez a növény már az LSA-t, azaz lizergsavamidot tartalmazza).

És, hogy miért nem kerültek ezen növények tiltóslistára? A válasz egyszerű: úgy nőnek lépten-nyomon, mint a dudva, ráadásul még nem találkoztak olyannal, aki bármelyikre rászokott volna. "A maszlagért például nem kellett sokáig mennünk a toxikológiai osztálytól sem: a Rózsák terén, amíg meg nem csinálták a templomot, két nagy bokor nőtt." Aki tehát betrombitázik (a növényt egyébként hatása miatt Mérgező Angyalnak is hívják), és kórházba kerül, nem kell aggódnia, maximum a józan eszéért.

Maszlag

"Az idekerült emberek, főként, akik maszlagot, beléndeket vagy nadragulyát esznek, tudatosan teszik - folytatja Zacher Gábor. Kinyomozzák az interneten a megfelelő mennyiséget, és az elkészítés módját, és hajrá..." Amikor bekerülnek, hallucinálnak, tág a pupillájuk, ki van pirulva az arcuk, szapora a szívműködésük, és magas a vérnyomásuk.

Szerencsére a maszlagnak ismert az ellenmérge, azért aki rosszul lesz, csak fáradjon be az osztályra - bár a főorvos úr szerint "aki túlmaszlagozza magát, azt úgyis csak hozni fogják". A növényt amúgy gyógyításra is használják az osztályon, például ritmuszavarra vagy permetezőszer-mérgezésre. Az indiánok elsősorban fájdalomcsillapításra és szédülés ellen alkalmazták.

Nadragulya

Hofmann a lizergsavamaidról is gondoskodott

A hajnalkafélék nevükben sem szerénykednek: égszínkék, repülő csészealj, gyöngykapu, Esküvői harang - és mivel dísznövények, termesztésük nem ütközik törvénybe, bár tény, hogy az amerikai rendőrség fellép hatóanyaguk (LSA) ellen, így ott csak nézni őket, a magok fogyasztása már bűn.

Bizonytalan státuszuk miatt mégis itt a helyük a cikkben. Nem csupán a sámáni kultúrákban tisztelték őket, hanem a keresztény misztikában is: házioltárokon rejtőztek, és még emberi alakban is megjelenhetett azok előtt, akik a szent teából ittak.

A magok aztán jó időre eltűntek az emberiség szeme elől, mígnem a nemrég elhunyt Albert Hofman elkülönítette a növény pszochoaktív alkaloidját, a D-lizergsav-amidot. 1965-ben aztán egy másik fajra is rábukkantak, nevezetesen a hawaii törperózsára, amely a legütősebb az LSA-t tartalmazó hallucigének között, ugyanis háromszoros lizergsavamid-koncentrációt sűrít magába - és ugyanebbe a családba tartozik az álomfű néven elhíresült Stipa robusta is, melytől az állatok is megfeküdtek a prérin.

Hawaii törperózsa

Mindenki másképp reagál a kis fekete magokra - melyeknek íze több mint borzasztó - , de nézzünk egy élménybeszámolót a Daath.hu-ról: "750 magot toltunk le négyen (megjegyzés: fejenként 300 magnál többet nem ajánlanak a szakértők - a szerk.), tíz perc múlva mindenki elég szarul nézett ki, és úgy is érezte magát, gombóc a torokban, hányinger, gyomorfelpuffadás, egyszóval a kezdeti nehézségek. Elképesztő vizuális effektek, a zene megtestesülése, iszonyat pörgés, tízruppó nagyságú szemek, belassult az idő, közben O kinézett az ablakon: "Öregem, három tehén áll az utcán." Cs is megnézte: "Hülye, azok tankok." A lakás kezdett úgy kinézni, mint a Félelem és reszketésben. Villanásokban láttunk, és nem tudtuk eldönteni, hogy a saját gondolatainkat látjuk, vagy azt, ami történik, vagy ami már megtörtént. Beletekeredtünk rendesen ebbe a gondolatsorba, ami átcsapott abba, hogy sose jövünk le erről. G mondta, hogy ő már nem érez semmit, mi viszont reszkettünk, mint a nyárfalevél, és O szerint még mindig figyeltek a tehenek az utcán. Másnap enyhe retardáltság-érzés, enyhe hasmenéssel. Nagyon tanulságos volt, és a közepe asszem mindent megért" - fejeződik be a 2002-es beszámoló.

A meszkalintól a DMT-ig

A meszkalint már az 1971-es ENSZ-egyezmény tiltotta, csakúgy, mint a psylocibint, azaz a gomba hatóanyagát (az LSD-t is ekkor diszkvalifikálták - és ekkor álltak le az LSD-kutatásokkal is), így a hazai törvények értelmében '78-79-től nálunk is illegális anyagnak minősül.

Van egy törzs azonban, amely kívül került a körön, egyházuk (a Native American Church, azaz Bennszülött Amerikaiak Egyháza) ugyanis a peyote-szertartáson alapul, így ők az egyetlenek az Államokban, akik vallási alapon használhatnak pszichedelikus anyagot.

Legális "drogként" tekintünk a San Pedro kaktuszra, amely ugyanazt az alkoloidot tartalmazza, és körülbelül abban az időben kezdtek el enni a perui indiánok, mint az észak-amerikaiak a peyote-ot. Szent Péter után nevezték el, aki a Küszöb Őre a keresztény mennyországban, míg az indiánok úgy tartják, segítségével a táltos doktor átléphet időn és téren, pumává vagy madárrá változhat, múltba és jövőbe utazhat - egyszólván kiléphet a testéből.

San Pedro kaktusz

Pedróból bizony bőven kell ennie annak, aki át akarja lépni a küszöböt - és, tegyük hozzá, nem árt, ha legalább elhivatott sámán -, mert a növényben kevés a meszkalin. Egy harmincöt centis jól megtermett példánnyal kell kacérkodnunk, és míg így is kevésbé garantált a nem csupán hányingerben és gyomorgörcsben kifejeződő hatás.

A DMT (dimetil-triptamin) az ayahuasca egyik hatóanyaga (az ayahuasca nem egy konkrét keverék, a kutatók szerint 2-300 növény is szóba kerülhet, amikor összerakják a koktélt), és az ENSZ-egyezmények értelmében nincs betiltva az összes fajtája - hazánkban kizárólag az 5-MeO-DMT legális, az ayahuascában található nem. Az USA-ban illegális, ott (és Nagy-Britanniában) ugyanis az úgynevezett analóg törvények a mérvadóak - ellentétben Magyarországgal, ahol taxatív lista van -, ami annyit tesz, hogy ellenőrzés alá helyezik a jegyzékeken szereplőkhöz "lényegesen hasonló" anyagokat is.

Az ayahuascáról szóló élménybeszámolók tanulsága, hogy segítségével olyan dolgokról szerezhetünk tudomást önmagunkról, melyek addig ismeretlenek voltak. "Valóban egy sitterrel jobb lenne a dolog - tanácsolja egy már tapasztalt utazó kevésbé tapasztalt társának - mert például előfordulhat, hogy a halál képeit túl személyesen tapasztalod meg."

"Bevallom - folytatódik a tanácsadás a Daath.hu-n -, egy idő után pánikszerűen kirohantam a lakásból, hogy ne a szűk négy fal határozza meg élményterem. Az utcán a tájékozódás további nehézségekbe ütközött, az úton való átkelés alatt a világ harmincszor pusztult el és született újra, az egész lét lepörgött teljes egészében néhány lépés alatt. A létezés egy teljesen értelmetlen dolognak tűnt, minden dolog, tárgy, esemény egy negatív végkifejlet ésszerűtlen állapotává redukálódott" - és valóban, mind közül, amiről eddig szót ejtettünk az ayahuasca a legerősebb vegyület. Azért is kemény a tripje, mert látens betegségeket, félelmeket hoz a felszínre, hogy - állítólag - letisztítsa őket, és az élmény után gyógyultabban, erősebben ébredjünk fel.

Az ayahuasca

A fűszerektől a hígítóig

Érdemes megemlíteni fűszernövényeket is, ilyen például a kawa-kawa, azaz a kábító bors, melynek kis mennyiségétől az alany nagyobb teljesítményekre képes, étvágya megnő, míg ha nagyobb mennyiséget vett magához, akkor ezt az állapotot eufória követi. Egy internetes beszámoló szerint többgrammnyi őrölt őrszerecsendiótól a próbálkozó először izzadni kezdett, később elálmosodott, furcsa alakzatok imbolyognak körülötte.

Amikor hét óra múlva felébredt, szédült, fejfájása volt, hosszabb ideig nem látott, torka kiszáradt, majd két óra múlva transzszerű állapotba került, és azt képzelte, hogy teste és végtagjai külön-külön lebegnek.

Afrikában az ibogainra esküsznek - úgy tartják, általa érintkezhetnek a halott ősökkel -, Indiában és Jáva szigetén pedig a bételdiót favorizálják. A levelekből főzött tea átmenet a drogok és az élvezeti szerek között: nincs hallucinogén hatása, viszont szűkíti a pupillát és a vegetatív idegrendszert izgatja. Bár első fogyasztásra kellemetlen élmény, a bételrágók (akiknek foga elszineződik, mi több, idővel kihullik) közérzete jó, sőt munkabírásuk sem csökken.

A látnokzsálya (Salvia divinorum) Mexikóban őshonos növény. Leveleit pipában szívják el, ám mivel nehéz egy slukkra letüdőzni egygrammnyi mennyiséget (ami nagyjából egy adagnak minősül), közkedveltebb a kivonat változata.

Nálunk legális, ám egyre több amerikai államban tiltják. Egyelőre nyolcban került indexre, másik tizenhat állam erősen gondolkozik a szankciók bevezetésén - egyes törvényhozók akár évekkel büntetnék, amivel egy kategóriába sorolnák az LSD-vel. A látnokzsálya azonban sokkalta szelídebb, mint az LSD, és van, akit egyáltalán nem repít sehová. Mondják, csak annak mutat látomást, aki megérett rá.

Bétel

"Egy hatalmas vizipipát tömtünk meg salvialevelekkel - meséli nekünk egy salviázó - , a második körben hirtelen hatalmas erőt és elképesztő könnyebbséget éreztem, úgy szakadt fel belőlem a nevetés, mint soha máskor. Egy ugrással nekiestem az ajtónak, majd egy aranycsarnokban találtam magam, de nem hallucináltam, valóságnak érzékeltem. Gyönyörű érzéseim voltak, mintha hazatértem volna, arisztokratikus berendezés vett körül, előttem üres székekkel és asztallal, biztos voltam benne, éppen várom a többieket, a családomat, akik idetartoznak." Maga az élmény nem több tíz-húsz percnél, maximum egy óra, ám mivel nem érzékeled közben az időt, olyan, mintha végtelenül sokáig tartott volna.

Zacher úr főorvosi szobájában - csak, hogy valóban lássuk miről is van szó - előkerül egy "kincsesláda", telis-tele legálisdrog-mintákkal: különböző maszlagmagok, hawaii rózsa, trombitavirág. Veszélytelennek tűnnek, pedig ha magunkba tömnénk, nagyot fordulna a világ.

Akad némi GBL és GHB (Gamma-hidroxi-vajsav) is. Ez tulajdonképpen nem más, mint festéklemosó, szagos, illtve szagtalan változatban. A GBL-t italban felhörpintve, a szervezet magától elkezdi lebontani, ennek során keletkezik belőle GHB. A szert egyébként nyugtató, lazító hatása miatt is használják.

Salvialevelek

"Persze ennél sokkal egyszerűbb dolog a nitrohígító, a háztartási boltban 140 forint fél liter" - mondja Zacher Gábor. Hasonló lehetőség venni a patikában két deci sebbenzint, vagy a trafikban öngyújtótöltőt (amiben butángáz van). A szakember tapasztalatai szerint ez a leggyakoribb és egyben a legveszélyesebb szer - naponta egy beszipuzott embert biztos behoznak az osztályra. Az elbutulás garantált, nem beszélve arról, hogy sokan vannak, akik egyszerűen belefulladnak a zacskóba, vagy éppen berobbanak, miután rágyújtanak a slukkolás után.